1 hektár szántóföld ára a KSH adatai alapján

A 2024-es KSH-adatok szerint folytatódott a termőföldpiac élénkülése Magyarországon: az értékesített termőföldek területe mintegy 12%-kal haladta meg az előző évit, és a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként.

2024-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján összességében 12%-kal több termőföldterületet értékesítettek Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél.

Árak művelési ág szerint (országos átlag)

A 2024-es KSH-adatok alapján az egyes művelési ágak országos átlagárai jelentősen eltérnek egymástól:

Az ültetvények (szőlő, gyümölcsös) a legértékesebbek, az erdő és a gyep pedig a legolcsóbb kategóriák. Jól látszik, hogy a gyep és az erdő bérleti díja nagyjából a szántó fele, miközben a szőlő bő másfélszerese annak. Fontos megjegyezni, hogy a szőlő és a gyümölcsös esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja.

Szántó ára és regionális különbségek

Az értékesített szántók átlagára 2024-ben vármegyei összehasonlításban Hajdú-Bihar, Tolna, Békés és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, ezekben a térségekben 2,8-3,1 millió forint/hektár közötti áron cseréltek gazdát a földek. Hajdú-Bihar és Tolna vármegyékben elérte a 3 millió forintot is. Ezzel szemben a legalacsonyabb árakat Nógrád, Zala és Heves megyékben regisztrálták, itt a szántók átlagosan 1,3-1,7 millió forint/hektár közötti áron mentek.

A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább: ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség.

A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban. A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik. 2024-ben az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rosszabb adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1-2,7 millió forint/hektár).

Árváltozások és trendek 2022-2024

2024-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 12, majd 7,9%-os növekedése után - átlagosan 4,6%-kal volt magasabb a 2023. évinél. Az áremelkedés mértéke - a gyümölcsös kivételével - minden művelési ágban elmaradt a korábbi évekétől. A szántó átlagára 2023-hoz képest 5,3%-kal nőtt, a gyümölcsösé 6,1, a gyepé 3,3, a szőlőé és az erdőé egyaránt 2,6%-kal volt magasabb.

2023-ban a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 9,6, majd 12%-os növekedése után - átlagosan 7,9%-kal volt magasabb a 2022. évinél. Egy hektár szántó átlagosan 2,3 millió forintba került 2023-ban, míg 2024-ben ez az érték 2,4 millió forintra emelkedett.

Értékesítési volumen és művelési ágak megoszlása

Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki 2024-ben, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az erdő 15%-os, a gyep 10%-os, a szőlő és gyümölcsös pedig 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból. Szántóból Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (5100 hektár); Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1200 hektár); a gyep forgalma Bács-Kiskun vármegyében volt a legnagyobb (900 hektár); a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében váltott gazdát (700 hektár).

Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5%-ot. Komárom-Esztergom és Baranya vármegyében a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeknek mindössze 0,5%, illetve 0,7%-a cserélt gazdát.

Bérleti díjak: emelkedés 2024-ben

A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 12, majd 1,4%-os növekedése után - átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit. Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt.

A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten. Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (52%). A gyepterületek 39%-át, a gyümölcsösök 24%-át és a szőlőterületek 22%-át használják bérlők.

2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése. Vas vármegyében 14, Nógrád vármegyében 11, Heves vármegyében 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit. A szántók átlagos éves bérleti díja 113,4 ezer forint/hektárral Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, ezt követte Tolna megye 109,4 ezer forint/hektáros árral és Békés vármegye 100,9 ezer forint/hektáros árral.

Aranykorona (AK) és az árak kapcsolata

Az aranykorona minősítés az egy egységnyi földterület tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, megművelhetőségének mutatója. Minél magasabb (1-től 100-ig) az aranykorona minősítés, annál jobb minőségű az adott föld. A mutató négy feltételt vizsgál: termelési értékszám, éghajlat, domborzat, vízviszonyok. Egy hektárnyi földterület értékét nagyban befolyásolja, hogy milyen aranykorona besorolással bír.

A KSH azonban a statisztikákat hektárra (Ft/ha) vetíti, nem AK-ra, és nincs hivatalos országos AK-átváltási árfolyam - az 1 AK forintértéke a piacon a fekvéstől és kereslettől függően erősen szór. Ezért egy konkrét terület értékének megítéléséhez a hektáronkénti átlagárak mellett mindig vegye figyelembe az adott parcella AK-értékét és helyi adottságait.

Módszertan, forrás és gyakorlati megjegyzések

A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa, a KSH pedig a "Termőföldárak és bérleti díjak, 2024" kiadványában és kapcsolódó STADAT-táblákban közli az összesítéseket. A KSH felhívja a figyelmet, hogy az adatok nem teljes körűek, és a számok átlagértékek, amelyek nagy egyedi szórást takarnak - egy konkrét parcella ára ettől jelentősen eltérhet.

A feltüntetett árak tájékoztató jellegűek, becsültek és a KSH összesített, országos, illetve vármegyei átlagain alapulnak. A tényleges piaci árak egyedi adásvételenként jelentősen eltérhetnek a földminőség (aranykorona-érték), fekvés, megközelíthetőség, művelési ág, öntözhetőség és helyi kereslet függvényében. Az adatok 2024-re vonatkoznak és időről időre változnak; aktuális, konkrét értékelést mindig helyi szakértővel érdemes egyeztetni.

Hasznos összegzés számokban

• A szántó országos átlagára 2024-ben: ~2,39 M Ft/ha.
• Szántó átlagos éves bérleti díj 2024-ben: ~86 900 Ft/ha/év.
• Legdrágább művelési ág: szőlő (~3,53 M Ft/ha).
• Legmagasabb vármegyei szántóár: Hajdúság mikrokörzet (Hajdú-Bihar) ~3,9 M Ft/ha.
• 2024-ben eladott terület: ~73 ezer ha (országos 1,0%).

Összességében a termőföld évek óta tartósan dráguló eszköz: az emelkedés művelési áganként és vármegyénként eltérő ütemű, ezért vásárlásnál, eladásnál vagy bérleti szerződés megkötésekor érdemes szem előtt tartani a helyi adottságokat, az AK-értéket, valamint a jogi kereteket és az aktuális piaci viszonyokat.

tags: #1 #hektar #szantofold #ara #ksh

Népszerű bejegyzések:

• A társasház banki aláírási jogosultságai és a kettős aláírás jelentősége
• Vámos Tamás jogszabályi-szervezeti háttere
• LED-alapú ideiglenes világítás építkezéseken: látványos és gazdaságos megoldások
• Az erdő és kultúra találkozása a Bükkben
• New England ihletésű minimalista sorház – fény, terek és természetes anyagok kapcsolata