Budapest XIII. kerületének helyrajzi számai és térképi vonatkozásai
Budapest XIII. kerülete, mely 1938 és 1945 között Magdolnaváros néven is ismert volt, Budapest főváros egyik jelentős kerülete a pesti oldalon. A kerületet nem egyetlen általános elnevezés jellemzi, hanem Angyalföld, Göncz Árpád városközpont, Újlipótváros és Vizafogó városrészekből, valamint a Népsziget déli részéből áll. Ezen területek együttesen alkotják a mai XIII. kerületet, melynek lakossága 2022. október 1-jén 122 973 fő volt, ami Budapest össznépességének 7,3%-át tette ki.
A kerület nagy része a Pesti-hordalékkúpsíkságon, kisebb része pedig dunai szigeteken terül el. Felszínét jelentősen alakította a Duna, Vizafogó területének jó része a 19. században még zsombékos volt. A kerület másik fontos vízfolyása a Rákos-patak, amely itt ömlik a Dunába. A kerülethez tartozik a Népsziget déli fele is, melyet az 1830-as években töltéssel kötöttek össze a pesti parttal, létrehozva a Téli Kikötő öblét.
A helyrajzi szám az ingatlan-nyilvántartásban egyedileg azonosítja az adott földrészletet vagy épületet. Ez a szám alapvető fontosságú minden ingatlanügylet során, legyen szó adásvételről, ajándékozásról, hitelfelvételről vagy építési engedélyezésről. A cím önmagában nem elegendő az ingatlan egyértelmű azonosításához, ezért elengedhetetlen a helyrajzi szám ismerete.
A XIII. kerület városrészei és jellemzőik
A XIII. kerület több városrészre oszlik, melyek mindegyike sajátos történelemmel és karakterrel rendelkezik.
Angyalföld
Angyalföld a kerület északkeleti részén fekvő, ma legnagyobb városrésze. Nevének német alakja (Engelsfeld) már a 19. században is szerepelt térképeken. Eredetileg a Róbert Károly körút, a váci vasútvonal, Újpest, a Béke út, a Béke tér és a Lehel utca által határolt területet jelölte. A mai Angyalföld rendkívül sokféle jellegű körzetből tevődik össze, igazán jelentőssé az iparosodás következtében, a 19. század végén és a 20. század elején vált. Megtalálhatók itt a panelházak, családi házas övezetek és új építésű lakóparkok egyaránt.
Göncz Árpád városközpont
A Dózsa György út, Szabolcs utca, Róbert Károly körút, Váci út négyszögben elhelyezkedő területen a 20. század elején zárt katonai tömb helyén laktanyák és lakótelepek épültek. A terület délnyugati részén a Bárczy-program keretében épült téglaépületek közül ma is áll néhány leromlott állapotú ház. Középső részén a Tüzér utcai és a Gidófalvy utcai lakótelep tízemeletesei magasodnak az 1970-es évekből.
Újlipótváros
A kerület déli, Duna-parti városrésze, amelyet 1950-ben csatoltak hozzá, előtte Lipótvároshoz tartozott. Déli részén egységes városnegyedet alkotnak az 5-6 emeletes, az 1920-as és 30-as években emelt, belső udvaros lakóházak. Északi felén a korszakok keveredése figyelhető meg, állnak itt századeleji bérházak és lakótelepek is. Az üldözött zsidóság egy része a külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló újlipótvárosi védett házakban lelt menedékre.
Vizafogó
A Dráva utca és a Rákos-patak közötti Duna-parton húzódik Vizafogó, ma leginkább lakótelepeiről ismert. Vannak azonban régebbi épületek is a városrészben, téglaépítésű, udvaros bérházak állnak a Váci úti irodaházak és a Vizafogó lakótelep második üteme között.
Göncz Árpád városközpont (új városrész)
2016. április 14-én a Váci út-Róbert Károly körút kereszteződése körül új városrészt avattak. A városrész a volt távolsági autóbusz-pályaudvar területét, a József Attila Színház épületét, a rendőrpalota tömbjét és a Göncz Árpád szobra körüli kis parkot foglalja magában.
A XIII. kerület története és fejlődése
A terület korai lakóiról keveset tudni, azonban az Angyalföldi kincs néven ismert i. e. 8. századi aranylelet valószínűleg helyben készült. A területet kelta törzsek uralták a rómaiak érkezése előtt. Pannonia provincia határa a Dunánál húzódott, azonban Aquincum környékén a keleti parton is épültek őrhelyek, köztük a Transaquincum nevű castrum.
A honfoglalás után a terület kezdetben az esztergomi érsek birtoka volt, majd II. Endre is eladományozta. Az Árpád-házi királyok alatt a területen létezett egy Jenő nevű település. 1298 és 1526 között a rákosmezei országgyűlések kapcsán a terület fontos szerepet játszott a magyar közéletben.
A háborúk pusztítása és Pest visszafejlődése következtében a terület lakossága is lecsökkent. Buda visszafoglalása után a régió gyors fejlődésnek indult, megjelentek az első iparosok is. Az 1838-as pesti árvíz súlyos károkat okozott, ezért feltöltötték a Rákos-árkot és gátak építésébe fogtak.
A szabadságharc után indult el a rendkívül gyors fejlődés, melynek hatására a 19. század végére Angyalföld Duna menti iparvidéke az egyik legjelentősebb magyar gépipari központtá vált. 1856-tól megindult a hajógyártás az Újpesti-öbölben. A fellendülést segítette az útépítési hullám is: kiszélesítették a Váci utat, elkezdték építeni a Margit hidat, rendezték az Aréna út (ma Dózsa György út) helyzetét, és elkészült a Hungária út (ma Róbert Károly körút).
Budapest egyesítését követően elhatározták a Lipót körút megépítését is, majd 1896-ban át is adták. Az 1846-1877 között üzemelt Pesti Indóház helyén épült Nyugati pályaudvar és az Újpesti vasúti híd megépítése is jól illeszkedett ebbe a folyamatba. A Váci út mentén kiépülő új iparvidéken dolgozó munkások zöme zsúfolt nyomornegyedekben kényszerült élni. Az ipari konjunktúrával párhuzamosan növekedett a környék zsúfoltsága, ennek megoldására munkáskolóniák épültek.
A kerület létrejöttét az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntötte el, amely 1938-ban hozta létre a XIII. kerületet az V. és a VI. kerületek egyes részeiből.
A második világháború alatt a kerületben megerősödtek a munkásmozgalmak és felerősödött az ellenállás. A háború után, 1950-ben a XIII. kerülethez csatolták Újlipótvárost és a Margit-szigetet. Az 1950-es évek végétől kezdődött a lakótelepek építése a nagyarányú bevándorlás kezelése és a munkások helyzetének javítása érdekében.
A rendszerváltás komoly változásokat hozott a kerület életében. A hagyományos ipari jelleg fokozatosan átadta helyét a kereskedelemre és szolgáltatásra építő gazdasági struktúrának. A nagy gyárak helyén irodaházak épültek, és 1996-ban átadták az első nyugati típusú bevásárlóközpontot, a Duna Plazát.
A kerület lakónépessége 2022-ben 122 973 fő volt. A népesség korösszetétele igen kedvezőtlen: a 14 év alattiak aránya 11%, míg a 65 éven felülieké 19%. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben (49 456 fő).
Helyrajzi szám keresése a XIII. kerületben
Az ingatlanok egyértelmű beazonosításához szükség van a helyrajzi számra. Több ingyenes online lehetőség is létezik a helyrajzi szám megkeresésére, ehhez általában az ingatlan pontos címének ismerete szükséges.
Ingyenes helyrajzi szám keresők
- Lechner Tudásközpont helyrajziszám-kereső: Ez egy új, digitális megoldás, amely mobilra optimalizált applikáció. Regisztráció és azonosítás nélkül használható, keresni lehet pontos cím beírásával vagy a térképen való kereséssel. Havonta frissül, és mutatja az ingatlan térképen történő elhelyezkedését is.
- Földhivatal Online / E-ING: Ezek a rendszerek az ingatlan-nyilvántartásra épülnek. DÁP vagy Ügyfélkapu+ belépéssel ingyenesen lehet helyrajzi számot keresni cím alapján.
- E-KÖZMŰ: Ez a rendszer térképes keresést tesz lehetővé. Ügyfélkapu+ azonosítással lehet belépni, majd a "Közműtérkép" menüpontban lehet megkeresni az ingatlant. Az alaptérképeken bekapcsolható a helyrajzi szám láthatósága.
Ha az ingatlan a tulajdonodban van, a helyrajzi szám több hivatalos dokumentumban is szerepel, például a tulajdoni lapon, adásvételi szerződésben, hagyatéki végzésben, energetikai tanúsítványban.
"Egy ideális rendszerben nem kellene itt ülnöm" - megszólal a nyomozó a Tisza-műveletről
A helyrajzi szám jellemzően három részből áll: a település neve, az ingatlan fekvése (belterület, külterület vagy zártkert), és egy szám. Ez a rendszer biztosítja, hogy egyértelműen azonosítható legyen az adott ingatlan a hivatalos adatbázisokban és térképeken.
Ha online nem jut eredményre, vagy speciális ügyben van szükség a helyrajzi számra, érdemes a helyi önkormányzat (különösen építési vagy közterületi ügyekben) vagy a területileg illetékes járási földhivatal segítségét kérni.
A XIII. kerület közigazgatási határai a következők: a Népsziget déli csúcsától a Duna fő, majd pesti ágának középvonalán halad a Margit hídig, innen a Jászai Mari téren át és a Szent István körúton a Nyugati térig, a Nyugati tér nyugati, majd délkeleti oldalán a Váci útig, a Váci úton a Ferdinánd hídig, innen a Lehel úton a Bulcsú utcáig, a Bulcsú utcán az aluljáró bejáratáig, majd a MÁV 28224 hrsz.-ú ingatlanának északnyugati határvonalát követve a Dózsa György útig, innen a Dózsa György utat keresztezve, a Vágány utcán halad tovább.
tags: #13 #ker #onkormanyzat #helyrajzi #szam #terkep