1976.floor ingatlanárak és a lakáspiac történeti áramlata

A 1970-es évek közepén és utána a magyar lakásépítés hosszú távú stratégiai kérdés volt: az 1990-ig tartó második 15 éves lakásprogram célja a mennyiségi lakáshiány megszüntetése volt, ám kérdéses, reális-e ez akkor, amikor a saját lakásra igényt tartók száma nem fogy.

A terv és a valóság viszonya a lakásigényben

1990-ig mintegy 1,2 millió lakás építése a terv, 1960 és 75 között 1 milliónál több lakás épült, még sincs elég. Tavaly január 1-én a hivatalosan nyilvántartott lakásigénylők száma meghaladta a 396 ezret. A 184 ezer fővárosi igénylő csaknem 10 százaléka 11-16 éve várakozik lakásra.

A lakások állaga és a költségek

A lakások állagának romlása nemcsak a vidékre, hanem Budapestre is jellemző, alapvetően a karbantartás elhanyagolása miatt. Budapesten 1978-ban 1,9 milliárd forint lakbért fizetett a több mint 400 ezer tanácsi lakás bérlője, a karbantartási és üzemeltetési költségek viszont csaknem 4 milliárd forintot tettek ki. A lakók családi jövedelmének megközelítőleg a harmadát vitte el a lakbér, 1976-ban még kevesebb, mint 10 százalékát.

Fővárosi lakásigénylők csaknem háromnegyedének családjában az egy főre jutó havi átlagkereset nem haladja meg a 2200 forintot. Egy 53 négyzetméteres lakás építése 1976-ban 380 ezer forintba került, 1980-ban várhatóan 409 ezerért épül meg.

Az ingatlanpiac hosszabb távú összefüggései

Magyarországon az ingatlanok reálértéke a kilencvenes években jelentősen esett. Az alacsony banki kamatok pár éve újabb áremelkedési hullámot indított el. A munkaerőhiány miatt növekvő fizetések újabb lökést adhatnak az áremelkedésnek.

A budapesti ingatlanárak alakulását mutató ábra 2001-től jól szemlélteti, hogy a legtöbb régióban a 2001-es reálárakat sem érték el, a 2007-2008-as csúcsárak pedig messze vannak. A nyolcvanas-kilencvenes években még komoly értéket képviseltek a községek, falvak ingatlanai, a kétezres években pedig a vidéki városok lépést tudtak tartani az általános áremelkedéssel, az elmúlt években pedig csak Budapesten és az osztrák határ mellett volt számottevő reálár-növekedés.

A hazai lakásépítési piac mélypontjain, 2013-ban és 2015-ben is kevesebb mint 8 ezer új lakást adtak át, 2015 óta viszont minden évben 25-30 százalékkal nőtt a megépült lakások száma. Az elkészült lakások száma Budapesten és a községekben bővült a legnagyobb mértékben.

Az új építésű lakások és gazdasági összefüggések

A 2010-es évek végén a magyar gazdaságban kiemelten figyelt adat az új lakások építése: 2014-2019 között 28 ezer lakás feletti éves átlag is előfordult az országban, a lakásállomány növekedése azonban továbbra is kiemelten fontos a GDP-nek és a foglalkoztatásnak. Az állam adókedvezményekkel és 5 százalékos áfával támogatja az új lakásokat.

Ha az ingatlanokat fogyasztási cikkhez hasonlítanánk és az átlagos felhasználás után folyamatosan ki kellene válnia az állomány, akkor az évi 45 ezer új lakás szükséges lenne - ez azonban nincs így, hiszen a lakásállomány növekszik jóval kisebb építési szám mellett is.

A magyar lakóingatlan-állomány száz éves távlatban

1920-ban összesen 1,8 millió lakóingatlan volt a mai Magyarország területén a mostani 4,5 millióval szemben, miközben a lakosság 8 millió volt, így akkor egy lakásra 4,3 ember jutott, ma ez az adat épp ennek fele. A két világháború között 550 ezerrel bővült a lakásállomány, de közben a népesség egymillióval gyarapodott, így a helyzet javult, de nem elég gyorsan. A 60-as évek végétől üzembe álltak a házgyárak, amelyek a panelek és 10 emeletes panelépítésre adtak lehetőséget; ez volt a gyors nagy mennyiségű lakás megépítésének leghatékonyabb módja.

Az évente épült lakásszám 20-30 ezer közé esett vissza, de egész városrészek, települések újultak meg; például Budapest 9. és 13. kerülete, illetve a 11. kerület is a példák közé tartozik. A 2008-as válság teljesen romba döntötte a lakásépítést, ezért 2012-2016 között az átadott új lakások száma 10 ezer alá zuhant. 2015 óta azonban az elkészült lakások száma növekszik.

A Miskolci helyzet egy példán keresztül

Hazai adatok szerint Miskolcon az ingatlanok ára 10% körüli növekedést mutat az előző hat hónapban, az átlagos lakóépület alapterülete 65 m2. A településen 76 539 lakóépület található, ebből 70 417 magánszemélyek tulajdonában, 4 909 önkormányzati lakás van. Az ingatlanok 60 867 esetben saját használatúak, 7 547 esetben bérbe adva, azaz 10,9% a bérlakás aránya. A nem lakott lakások aránya 9,4%. Miskolc összes lakóházából 21 586 egylakásos, 1 139 2-3 lakásos, 764 4-10 lakásos, 2 151 pedig 11-nél több lakásos épületben található. A település lakosainak összetétele és foglalkoztatottsága részletesen bemutatva támpontot ad a helyi lakásépítés és fenntartás gazdasági hátteréről.

tags: #1976 #epult #ingatlan #arak

Népszerű bejegyzések:

• Munkaszerződés részletei: tervezés, tulajdonjog és feladatkörök kapcsolata
• Építkezéshez szükséges statikus szakvélemény — költségek és feladatok
• Szamosház ingatlanforgalmazó és ingatlankezelő áttekintése: szolgáltatások és szakértelem
• Eladó lakás Alsóhegy utcában – Budapesti Gellérthegy környéke
• Részletes Útmutató és Példa Építési Telekre Bérbeadási Szerződéshez