2 dik Rákóczy Ferenc családi háza felújítása és életrajza a Rákóczi-szabadságharc kontextusában
A Rákóczi-család az Árpád-kori Bogát-Radván nemzetségből származott. A Rákóczi nevet a nemzetség egy Balázs nevű tagja használta elsőként 1328-ban az Ondava mentén fekvő Rákóc birtoka után.
Rákóczi Ferenc elődjei és a családi hátország
A XVI. század első felében Zemplén vármegye alispánja volt Rákóczi János. Fia, Zsigmond a hadászatban megmutatkozott kiváló képességeivel és jó politikai érzékével elismertséget szerzett családjának. A Rákócziak közül elsőként töltötte be 1607 és 1608 között az erdélyi fejedelmi tisztséget. Fiát, I. Rákóczi Györgyöt 1630. december 1-jén választották fejedelemmé.
II. Rákóczi Ferenc született 1676. március 27-én a Felvidék keleti részén található Borsiban, Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc gyermekeként. Édesapját korán elvesztette, édesanyja 1682-ben Thököly Imre felesége lett.
A Munkács ostroma és a család sorsa
A császári csapatok elől 1685-ben Zrínyi Ilona gyermekeivel Munkács várába menekült. A várat 1685 novemberében ostrom alá vették, amelynek a védelmét 1688. I. Lipót császár parancsára katonai felügyelet mellett a család tagjainak el kellett hagyniuk Magyarországot. Zrínyi Ilonától gyermekeit elválasztották: Juliannát Bécsben kolostorba, Ferencet pedig Neuhaus kollégiumába küldték. Ferenc 1688 és 1690 között itt tanult, majd 1690 őszétől Prágában folytatta tanulmányait.
II. Ferenc egyetemi tanulmányait megszakította, 1693-ban Itáliába utazott, majd Bécsbe visszatérve látogatott birtokaira, ahol felmérte a hanyatló állapotokat. 1694-ben házasságot kötött Hessen-Wanfriedi Sarolta Amáliával, és ettől kezdve magánéletét élte. A császáriak gyanakvása és belső ellentétek idején őt aktívan bevonták a politikai játszmákba, miközben a Rákóczi-birtokokon élő jobbágyok panaszai tovább fokozódtak.
A szabadságharc előkészítése
1700-ban XIV. Lajos Franciaországától remélt támogatást, és 1701-ben letartóztatását követően kiszabadítását követően II. Rákóczi Ferenc összefogta a lázongó magyar népet, és zászlaját kibontva harcba szálltak a magyar szabadságért. A gyulafehérvári országgyűlésen 1704-ben Erdély fejedelmévé választották, 1705-ben a szécsényi országgyűlés a Magyarország vezérlő fejedelme címet adományozta neki. Az ónodi országgyűlésen 1707-ben kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.
A szatmári béke (1711) kegyelmet biztosított számára, ha hűségesküvet tesz három hét alatt. A fejedelem azonban önkéntes száműzetést vállalt és Lengyelországban, majd Franciaországban élt; végül Rodoszra költözött, ahol 1735-ig tartózkodott. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvai Törökországból hazahozva Budapestre kerültek, majd végső nyugalomra a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban találtak.
Reneszánsz kastély Borsiban és a felújítás körvonalai
A reneszánsz kori Rákóczi-kastély jelenleg rossz állapotban van, de a tervek szerint 2020-ra teljes felújítást kapna a magyar kormány támogatásával. A kastélyt 1559-ben Henyey Miklós építtette, és az 1670-es évektől Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc családi kastélyaként szolgált. Az 1990-es évekre teljesen lepusztult, majd a borsi önkormányzat tulajdonába került, megkezdődött a felújítás, ami később ismét leállt. 2000-ben újból megindult a rekonstrukció, de 2006-ban ismét megakadtak a munkálatok. Jelenlegi állapotában a tetőzet nagy részében hiányzik, a vakolatot leverték, nyílászárók pedig alig vannak.
A felújítás első ütemének költségvetése 805 millió forint támogatást kap a magyar kormánytól, és a megvalósítást a Borsi önkormányzat Teleki László Alapítvánnyal közös szervezetten végzi. A kastélyon kívül a környék kulturális örökségének megőrzése érdekében szántókat és a kapcsolódó turisztikai infrastruktúrát is fejlesztik.
Képek és vizuális elemek a cikkhez
A történelmi fejedelem emlékei több köztéri művészeti alkotásban is megjelennek. A Rákóczi-emlék és a fejedelem díszítéseinek története szövedékében a szobrok, mellszobrok és feliratok fontos szerepet játszanak. 1935-ben készült felavatási dátummal a fejedelem lovas szobrát felállították, amely a lengyel-magyar kapcsolatokra is emlékeztet.
Töri 6. oszt. 03_10 1-3 II. Rákóczi Ferenc és szabadságharca Történelem
Rákóczi Ferenc a történelmi kontextusban
II. Rákóczi Ferenc a nemzet függetlenségéért harcolt, és a szatmári béke okán nem fogadta el a közkegyelmet, így az üldöztetést sorsot is vállalta. A korszakban hivatkozási pontként szolgált az egységes magyar állam megteremtése, és külpolitikai sakkoztatásban a francia támogatások kezelése kulcsfontosságú volt. A felkelés nemzetközi összefüggései között megjelent a spanyol örökösödési háború és a francia-bajor együttműködés is, amely végső soron meghatározta a kuruc erők sorsát.
A legenda szerint a fejedelem személyisége és döntései ma is példaként szolgálnak a magyar nemzet történelmében. Cum Deo pro patria et libertate!
Adatok és kapcsolódó tények röviden
- A kastélyt 1559-ben Henyey Miklós építtette, később Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc családi kastélyaként szolgált.
- A fejedelem születése Borsiban volt, és a család több tagja Erdély fejedelmi címét viselte.
- A szatmári béke után önkéntes száműzetés vállalása és Franciaországban való tartózkodás következett.
- A felújítás első ütemét az 805 milliós forintos magyar kormánytámogatás segíti.
tags: #2 #dik #rakochi #ferenc #csaladi #haza