A felek rögzítik hogy az építési szerződés feltételei

Megállapítva, hogy az építkezés és felújítás során a felek jogaik és kötelezettségeik tisztázása elsődlegesen a kötelező jogszabályi rendelkezésekből, másodlagosan az általuk megkötött szerződésből, és harmadlagosan a Polgári Törvénykönyvből derül ki, fontos, hogy az építési szerződés írásban legyen rögzítve. A 2008. június 30-a után minden üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenységhez írásbeli szerződés szükséges, és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet részletezi a kivitelezési szerződés kötelező elemeit.

A cikk összeállításakor az építőipari szerződések jogi hátterét, tartalmi elemeit és gyakorlati megfontolásait veszi szemügyre, kiemelve a következő lényeges pontokat: miért kritikus az írásos építési szerződés, mely elemek kötelezőek 2026-ban, mire figyeljünk a kivitelező jogosultságának ellenőrzésekor, milyen árformák léteznek és hogyan számolhatóak a pótmunkák, hogyan előzhetők meg a szerződéses buktatók, és mit tehet, ha vita alakul ki.

Miért nélkülözhetetlen az írásos építési szerződés?

Az 1997. évi LXXVIII. törvény (ÉTV) egyértelműen előírja, hogy üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezés esetén a szerződést írásba kell foglalni, ez nem formalitás, hanem létfontosságú biztonság. A részletszabályokat a 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet tartalmazza. A korszerű jogi környezetben a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a 2015. március 15-én hatályba lépett új Ptk.) és a Kivitelezési kódex is átvezetést kíván meg a régi Ptk-ról az új fogalmakra, például a „kivitelezési szerződés” elnevezést 2015. március 15-e után használt megállapodások esetében.

Kötelező tartalmi elemek 2026-ban

A kivitelezési szerződésre vonatkozó alapelveket és kötelező elemeket a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és az építőipari kormányrendeletek határozzák meg. A fő részletek közé tartozik:

  • Szerződő felek adatai és jogosultsága
  • Megállapodás tárgya és műszaki tartalom részletezése
  • Árforma (tételes elszámolás vagy átalány-ár) és elszámolási szabályok
  • A pótmunkák és azok elszámolásának szabályai, határidői
  • A megrendelő által biztosított anyagok és határidők tisztázása
  • Fizetési feltételek és határidők, bankgarancia vagy más biztosítékok
  • A munkahely átadása, átadás-átvétel és az alappontok kijelölésének rendje
  • A teljesítésigazolás, a napló vezetése (építési napló elektronikus formában), és a minőségbiztosítás elemei
  • Alvállalkozók igénybevétele és koordinációjának rendje
  • Viták rendezésére vonatkozó közvetítő vagy választott bírósági lehetőségek

Fontos megjegyezni, hogy a kivitelezési szerződésnek tartalmaznia kell a tartamos és részletes részleteket: az árajánlat és a költségvetés összetételét, a munkahely állapotának átadását és az ellenőrzési kötelezettségek részleteit, a határidőket és a minőségi követelményeket. A régi Ptk. és a Kivitelezési kódex közötti átvezetés miatt a 2014-es és 2015-ös dátumok közötti szerződések esetében is szükséges a releváns jogszabályok betartása.

A szerződés tartalma az építkezés folyamatában

A szerződésben rögzített elemek közé tartozik a felek közötti adatok és jogosultság, a kivitelező regisztrációjának ellenőrzése az MKIK nyilvántartásában, valamint a felek kapcsolattartóinak meghatározása. A megrendelő köteles a munkahelyet átadni olyan állapotban, amely lehetővé teszi a kivitelezés megkezdését, és a felmerülő alappontokat, engedélyeket időben átadni. A kivitelező pedig felel a munkálatok megkezdéséért és a határidők betartásáért, továbbá gondoskodik az alvállalkozók összehangolt tevékenységéről és a szükséges szakmai vezetőkről.

A részletes részletek közé tartozik a pótmunkák pontos meghatározása, azok írásbeli megrendelés alapján történő végzése, a tartalékkeret kiosztása és felhasználása, valamint a teljes vállalkozási díj kiegyenlítésének ütemezése a teljesítésigazolás függvényében. A kivitelezés során felmerülő viták esetén alkalmazhatóak mediáció vagy választottbírósági eljárások; szükség esetén a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) véleményét is figyelembe veszik, és a felek közötti döntés ennek megfelelően történik.

Árformák és pótmunkák számolása

A szerződésben kijelölhető két alapár-forma: tételes elszámolás és átalányár. A tételes elszámolásnál a végleges költség a ténylegesen felhasznált anyagok és végzett munkák mennyisége alapján készül el, így rugalmasságot ad, de kiszámíthatatlan. Az átalányár fix összeg, amelyet a felek megállapodnak, így kiszámítható, de a pótmunkák és váratlan események költségei vitát válthatnak ki. A pótmunkák kezelése kulcsfontosságú: világosan rögzítsenek a szerződésben, hogy a pótmunka csak írásos megrendelés alapján végezhető, és a pótlólagos költségek megfelelő módon kerüljenek elszámolásra és dokumentálásra.

Hogyan előzzük meg a szerződéses buktatókat?

  • Írásbeli szerződés kötelező üzletszerű kivitelezésnél (ÉTV és 191/2009. Kormányrendelet alapján).
  • Hitelesen ellenőrizze a kivitelező MKIK regisztrációját és a felek adatait a szerződésben.
  • Rögzítsék egyértelműen a munkatárgyat, a követelményeket és a tervek mellékleteit (tervek, engedélyek, nyilatkozatok).
  • Vegyék figyelembe a sajátos jogszabályi előírásokat és határidőket a napló vezetésére és az ellenőrzésre vonatkozóan.
  • Rögzítsék a pénzügyi feltételeket, biztosítékokat és átadási határidőket úgy, hogy közben legyen tartalékkeret és lehetőség a pótmunka elszámolására.
  • Határozzák meg az alvállalkozók bevonásának rendjét és a teljesítés ellenőrzését, a kivitelező felelősségét az alvállalkozókért.

Vitás helyzetek kezelése

Ha vita alakul ki, a szerződés a TSZSZ szakvéleményét veheti figyelembe, és a felek közötti megállapodás szerint a választottbíróság előtt rendezhetik a vitát. Amennyiben perindításra vagy a választottbírósági eljárás megkezdésére a megadott határidőkön belül nem kerül sor, a letéti szerződés feltételei alapján a letéti ügyvéd időbeli elosztásban kezeli a díjat.

Gyakorlati útmutató a jó szerződéshez

A tipikus, jól megírt építési szerződés tartalmazza:

  • Megállapodott adatok és kapcsolattartók
  • Kivitelező regisztrációjának ellenőrzése
  • A szerződés tárgya és műszaki tartalma részletes leírással
  • Írásbeli tervekre és csatolmányokra való hivatkozás
  • Árforma és részletes elszámolási szabályok
  • Pótmunkák és azok feltételei
  • Fizetési feltételek és bankgarancia/ biztosítékok
  • Munkahely átadása és alappontok kijelölése
  • Építési napló vezetése és dokumentációk
  • Alvállalkozók bevonása és koordinációja
  • Viták rendezése (mediáció/ választottbíróság) és TSZSZ lehetőség

Ha a cikkben felkínált tanácsokat követed, jelentősen csökkentheted a jogi viták valószínűségét és eddigieknél hatékonyabban kezelheted az építési projektet. A részletes, dokumentált megállapodás hosszú távon időt és pénzt takaríthat meg mindkét fél számára.

  1. Írásbeli szerződés kötelező üzletszerű kivitelezésnél.
  2. Ellenőrizd a kivitelező MKIK regisztrációját.
  3. Rögzítsd a pótmunkák elszámolásának szabályait.
  4. Határozd meg a műszaki tartalmat és az árformát.
  5. Dokumentáld részletesen a napló- és engedélyezési tevékenységeket.
Infografika: Az építési szerződés fő elemei és a felek kötelezettségei

MINDEN Építési Projekt az ELKEZDÉSTŐL A BEFEJEZÉSIG - Magyarázat!

tags: #a #felek #rogzitik #hogy #az #epitesi

Népszerű bejegyzések: