A lakásszövetkezet beruházások szavazása: szabályozások, gyakorlat és döntési mechanizmusok
A lakásszövetkezetekre vonatkozó közös előírásokat felváltva a 2004. évi CXV. törvény határozza meg a lakásszövetkezetek szabályait.
A törvény indokolása szerint 2004-ben a nemzeti lakásállomány mintegy 7,5%-ában kb. január 1-jéig nyújthatták be a cégbírósághoz és a földhivatalhoz illetékmentesen.
A lakásszövetkezetek a vállalkozási tevékenységet folytató termelő, fogyasztási, szolgáltató és más szövetkezetekhez képest alapjaiban eltérő sajátosságokkal rendelkeznek.
A lakásszövetkezet tevékenysége a saját részére, tagjai, továbbá a nem tag tulajdonosok részére végzi, amellyel kapcsolatban nyereségszerzésre nem törekszik.
A lakásszövetkezetek bevételeit a tagok építéssel, a tagok és nem tag tulajdonosok fenntartással kapcsolatos befizetései és a lakásszövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják.
A tagok és nem tag tulajdonosok kötelezettségeit épületenként és lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.
Az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya; tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.
A lakásszövetkezet házirendje részletes szabályokat tartalmaz az épület közös használatra szolgáló területeire és helyiségeire vonatkozóan.
Valamennyi lakásszövetkezeti tagnak lakásonként egy szavazata van; ha a lakás több tag tulajdonában áll, az alapszabály határozza meg a belső szavazatok figyelembevételének módját.
A közgyűlés felfogható küldöttgyűlés formájában is, különösen a legalább 100 lakást vagy használati egységet magában foglaló szövetkezetek esetén.
A közgyűlés hatáskörébe tartozik a bizottságok és tisztségviselők megválasztása, a beszámoló és a költségvetés elfogadása, valamint a szervezeti átalakulások és a szétválás elhatározása.
A közgyűlés összehívása kötelező lehet a tagok legalább 10%-ának vagy a felügyelőbizottság írásbeli indítványának esetén.
A közgyűlésen lakásonként csak egy szavazatot lehet figyelembe venni; írásbeli meghatalmazás útján lehet a tagot képviselni, részletes szabályait az alapszabályban kell meghatározni.
Az időleges használat jogával rendelkező minden természetes személy tagot a közgyűlésen egy-egy szavazat illet meg.
Az igazgatóságnak a közgyűlésen hozott határozatokat írásban, a meghatározott határidőn belül kézbesítenie kell a tagok részére.
Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok közgyűlés összehívása nélkül írásban szavazzanak, ha a döntés e módon meghozható.
Az alapszabály a közgyűlés megtartásának módját részközgyűlések formájában is meghatározhatja.
A közgyűlés - legfeljebb ötéves időtartamra - legalább három tagú igazgatóságot választ.
Az igazgatóság hatásköre a szövetkezet tevékenységének irányítása és a közgyűlés határozatainak megfelelő végrehajtása.
Az igazgatóság elnöke és tagjai, továbbá az ügyvezető elnök és az igazgatósági tagok jogköre önálló; szükség esetén írásbeli felhatalmazás alapján is képviselhetik a szövetkezeti jogi személyt.
Co-op Lakhatási Elmagyarázat
A tag halála vagy a nem természetes személy tag esetleges megszűnése esetén a használati jogok jogutódlása lehetséges.
Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, a közös földrészlet és többi közös rész is a szövetkezet tulajdonában áll, amely a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntéseket érinti.
A lakásszövetkezet tulajdonában álló épületrészek és helyiségek használatára a tagok mindegyike jogosultak, de jogukat nem gyakorolhatják a többiek jogának sérelmére, kivéve, ha az alapszabály másként rendelkezik.
A szétválás és kiválás szabályai részletesen meghatározottak: a közgyűlés ennek keretében hoz döntést, és a jogutód szövetkezetek átveszik a szétválással járó jogokat és kötelezettségeket.
A közgyűlés dönthet a fenntartási költségek finanszírozási módjáról, és a pótbefizetésekről, amely során a hátralékokat és a közüzemi díjakat is érintő elszámolások történnek.
A közösségi szolgáltatások és a belső szolgáltatások adózása összefüggésben áll az áfa-szabályokkal; a közvetített közüzemi szolgáltatás adója levonható, de a továbbhárított adó kötelezettségként keletkezik.
A fenntartási költségek éves előirányzata a gyűlés döntésétől függ, és a maradványok felosztása vagy pótfizetési kötelezettség meghatározása történik a közgyűlés hatáskörében.
Az alapszabályban rögzíteni kell azokat a feltételeket, amelyek alapján a lakásszövetkezet belső tevékenységei nyereségszerzés céljából történő vállalkozássá válhatnak, hiszen az ilyen tevékenység csak saját szövetkezeti célokra korlátozódhat.
A lakásszövetkezet alapításához legalább 10 alapító tag szükséges, és a cégbejegyzés útján jön létre; az alakuló közgyűlés határozataival meghatározható az alapszabály elfogadása.
Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha az alapítók több mint fele jelen van; az alapszabály elfogadása 2/3-os többséggel történik, míg egyéb határozatokat egyszerű többséggel lehet meghozni.
Az alapító tagok mindenki egy szavazatot kapnak, és az alakuló közgyűlés dönt a lakásszövetkezet létrejöttéről.
tags: #a #lakasszovetkezet #beruhazasok #szavazas