Abony Város Helyi Építési Szabályzatának Mellékletei: Részletes Szabályozás

Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 22/2017. (X. I. 1. 2. 2. § rendelet szabályozza az építési tevékenységet.

A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) Fogalmai és Alapvető Rendelkezései

A rendelet alkalmazásában kiemelten fontos a következő fogalmak tisztázása:

Melléképület: a rendeltetési egységhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiséget (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működéséhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket) magába foglaló önálló épület, ami nem minősül melléképítménynek.
Toronyszerű építmény: olyan építmény, amelynek bármely egymásra merőleges két irányból felvett homlokzati megjelenésénél érvényes, hogy függőleges irányban mért kiterjedése a vízszintes irányban mért kiterjedésének háromszorosát eléri.
Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.

A HÉSZ a közterületen elhelyezhető építményekkel szemben is támaszt követelményeket. Például árusító pavilon esetében a megengedett legnagyobb épületmagasság 3,5 m, legnagyobb alapterülete pedig 6 m2.

Műemlékek, Régészeti Lelőhelyek és Területfeltöltések Szabályozása

Az országos műemléki védelem alatt álló építmények és műemléki környezetük felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. A régészeti lelőhelyek felsorolása a 2. sz. mellékletben található.

A területfeltöltések esetén a talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, amely a talajt, talajvizet nem károsítja. Feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal, beépítésre szánt területen emellett még nem szennyezett inert anyaggal lehet végezni.

Környezetvédelem és Közművek Szabályozása

A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületen a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra.

Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedhető legnagyobb kútmélység (talpmélység) 15 m.

Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell a megfelelő vízelvezetésről.

Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha biztosított az energiaellátás, az ivóvíz-ellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, valamint a közterületi csapadékvíz-elvezetés.

A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos. A nyílt árkokba való szennyvíz-kötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. A település szennyvíz-csatornázásra került utcáiban az érintett telkek tulajdonosait kötelezni kell a közcsatornára történő rákötésre a csatorna kiépítését követő egy éven belül.

A csapadékvíz elvezetésére zárt felszín közeli, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén.

A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre.

Infrastruktúra és Építési Övezetek Előírásai

A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

A települési elektromos infrastruktúra hálózatok elhelyezése az új fejlesztési területek mellett a Vt (településközpont vegyes) építési övezeti érintettségű közterületeken földalatti vezetéssel történjen.

Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalsó telekhatártól mért legalább 1,0 m, legfeljebb 2,5 m távolságra kell elhelyezni.

Az állatok tartására szolgáló állattartó hely és állattartó telep és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények, műtárgyak kialakítása csak az ide vonatkozó jogszabályokban foglaltak alapján történhet.

Bármely nem gazdasági övezetben működő vállalkozás esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50%-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt, erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken.

Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége 16 méter lehet.

Az építési övezetben melléképület elhelyezhető.

Melléképítmények tekintetében elhelyezhetők:

közműcsatlakozási vagy -pótló műtárgy
hulladéktartály-tároló
kerti építmény
háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
állatkifutó
trágyatároló, komposztáló
siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

Az építési övezetben önálló lakóépület nem helyezhető el. Terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

Az övezetben az állattartáshoz kapcsolódó rendeltetésnek megfelelő, a funkcióhoz szükséges épületek és kiszolgáló építmények helyezhetők el.

Az építési övezetben az állatkert, vadaspark rendeltetésnek megfelelő, üzemeltetéshez szükséges épületek és kiszolgáló építmények, létesítmények helyezhetők el. A terület be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (parkosított területek, védőzöldsávok, sport-, játszó- és pihenőkertek, gyepes sportpályák) alakítandók ki - az övezet legalább 70%-án.

Új lakás építése vagy létesítése esetén, beleértve a lakás rendeltetési egységek számának változását is, parkolóhely megváltása és a normatívák szerinti parkoló igény számának csökkentése nem lehetséges.

Az építési övezetben:

a 400 m2 teleknagyságot el nem érő ingatlanon egy lakás,
a 400 m2-es vagy ezt meghaladó méretű ingatlanokon két lakás létesíthető.

Különböző Övezetek Előírásai

Vt-1, Vt-2, Vt-3 jelű építési övezetek

Ezekben az övezetekben a beépítési mód lakó rendeltetés esetén oldalhatáron álló, de amennyiben zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítésű telek mellett helyezkedik el, akkor zártsorú vagy hézagosan zártsorú is lehet. Nem lakó rendeltetés, saroktelek, vagy 20 méternél szélesebb telek esetén a szabadonálló beépítési mód is választható, de amennyiben zártsorú vagy hézagosan zártsorú mellett helyezkedik el, akkor zártsorú vagy hézagosan zártsorú beépítési mód is lehetséges.

Zöldfelületek

A zöldfelület legkisebb mértéke 35%, melyen háromszintű, gyep és 40 db cserje/150 m2, és 1 db nagy lombkoronájú fa / 150 m2 növényzet telepítése kötelező.

Közlekedési területek

A közlekedési területek szélességét a szabályozási terv szerint biztosítani kell. Az országos és gyűjtőutakat kétirányú járműforgalomra alkalmas útburkolattal és a belterületi, illetőleg beépítésre szánt területek menti szakaszain kétoldali járdával kell kiépíteni.

A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.

A közlekedési területek kategóriái:

KÖu-1: Tervezett M4 és M8 gyorsforgalmi út települési szakasza.
KÖu-2: A 4. sz. és a 40. sz. főút települési szakasza.
KÖu-3: Különböző jelzésű országos mellékutak.
KÖu-4: Meglévő és tervezett helyi gyűjtőutak területei (szabályozási szélessége legalább: 22,00 m).
KÖu-5: Települési kiszolgáló utak a település lakóterületén.

A KÖk övezet a vasútvonal területe, meglévő nemzetközi vasúti fővonal.

Erdő és Mezőgazdasági Övezetek

Az erdő övezetekben erdészeti létesítmények csak az erdőterület nyilvántartásban lévő területeken létesíthetők. Az övezetben elsősorban erdőgazdálkodási célokat szolgáló építmények, valamint a természetvédelem és vadgazdálkodás építményei helyezhetők el. Más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

Az övezetekben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület és az agroturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság 7,5 m.

Mk1 és Mk2 jelű övezetek

Az Mk1 jelű övezetben telkenként legfeljebb egy gazdasági épület helyezhető el, amelynek bruttó területe legfeljebb a telekterület 3,0%-a, de a 30,0 m2-t nem haladhatja meg. Lakóépület nem építhető.

Az Mk2 jelű övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés, tárolás és forgalmazás építményei helyezhetők el. Más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el. Lakóépület nem építhető. Az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

V jelű övezet

Ez a V jelű övezet a jelentősebb belvízelvezető-, öntözőcsatornák területeit jelöli.

Különleges területek

A különleges területek zöldfelületi fedettségét legalább 80%-ban kell biztosítani.

A meglevő temető védőtávolsága 50 m. A védőtávolság a szomszédos területek már meglévő beépítése esetén a következőképpen értendő: a temető területén belül a telekhatártól számított 20 méter széles belső védőtávolság, amelyen belül csak urnás temetés folytatható.

A területen kerítés, belső kerítés, szabad lépcső, előlépcső, terasz, továbbá a kerti építmények, utcabútorok és köztárgyak (pihenőpad, hulladékgyűjtő, kerékpártároló) valamennyi fajtája elhelyezhető. A terület be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (sportpályák, gyepes felületek, ligetek, fásított területek, védőzöldsávok, sport- játszó és pihenőkertek) alakítandók ki - legalább a telekterület 75%-án.

Növénytelepítési Távolságok

A növények telken való elhelyezését, a szomszédjogok figyelembevételével, a 3,0 m-nél alacsonyabbra növő cserjék esetében a telekhatártól legalább 0,5 m-re, a 3,0 m-nél magasabbra növőket legalább 1,0 m-re, a fákat legalább 2,0 m távolságra kell tervezni, elsősorban várostűrő, lehetőleg őshonos növények alkalmazásával.

Szomszédos telek tűzfalának, kerítésének kúszónövénnyel való befuttatását csak a tulajdonos engedélyével, lehetőleg tartószerkezet alkalmazásával lehet megvalósítani.

A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától belterületen:

szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter,
3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs...

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a korábbi, 11/2013. (IV. 29.) sz. önkormányzati rendeletek.

tags: #abony #helyi #epitesi #szabalyzat #melleklet