Adok en maganak ket hektar: regeneratív gazdálkodás és a magyar mezőgazdaság jövője
A magyar agrárium jövőjéről szóló viták az elmúlt években egyre inkább összefonódtak a vízmegtartás, a talajállapot, a klímaváltozás és a természetvédelem kérdéseivel. Különösen érdekesek ezért az Élő Környezetért Felelős Minisztérium frissen kinevezett természetvédelemért felelős helyettes államtitkárának, Sipos Katalinnak gondolatai, amelyeket 2025 végén a HEKTÁR podcastban osztott meg WWF Magyarország igazgatójaként. A beszélgetés fő témái a talaj élő rendszerként való helyreállítása, a táj sokszínűsége és önfenntartása, a diverzitás szerepe a gazdasági stabilitásban, a vízprobléma rendszer-helyreállításalapú megközelítése, valamint a természetvédelem funkcióinak helyreállító szerepe a tájképben.
A talaj élő rendszerként való helyreállítása
„Az egész talajkérdést, hogy milyen minőségű talajaink vannak, annak milyen a humusztartalma, milyen a szerkezete, milyen a vízmegtartó képessége, ezt muszáj a mezőgazdasági gondolkodás középpontjába helyezni. A nagyüzemi intenzív technológiákban ez nagyon a partszélre került.”
„A talaj állapota nemcsak a termőképesség szempontjából fontos, hanem a szén-dioxid megkötés és a vízháztartás működése miatt is kulcsszerepet játszik a környezeti rendszerekben.”
„A szemléletváltás lényege, hogy a talaj nem pusztán fizikai közeg, hanem élő rendszer, amelynek működése alapjaiban határozza meg a mezőgazdaság jövőjét. Ahogy egy talajkutató találóan fogalmaz: a 20. század a talaj kémiájáról szólt, a 21. század viszont a biológiáról fog szólni.”
A táj sokszínűsége és önfenntartása a gazdálkodás alapja
„A táj szerkezete kritikus elem: mennyi mezővédő erdősáv, kaszálatlan gyep vagy vízmegtartó élőhely található benne. Ezek együtt határozzák meg, mennyire működik a táj élő, önfenntartó rendszerként.”
„Az a helyzet, hogy ránézünk egy tájképre és sehol nincs például egy hely a felszíni víznek, még ha esik is az eső, nem tudja a táj megtartani, mert levezetjük. Ennek a sérülékenységnek a csökkentésében van óriási szerepe nemcsak a regeneratív mezőgazdasági technológiáknak és megközelítésnek, hanem magának annak is, hogy amikor egy tájképem van, amikor az én földem része egy nagyobb természetföldrajzi rendszernek, akkor értem-e, hogy az én földemen milyen védelmi funkciókat kellene tudnom biztosítani?”
A szemlélet tehát olyan, hogy adott térség adottságaihoz illeszkedő, minimális beavatkozást igénylő rendszerek jöjjenek létre. Minél kevesebb a külső fenntartási igény, annál kisebb a költség, az energiafelhasználás és a környezeti terhelés is. Ez nemcsak ökológiai, hanem gazdasági kérdés is: egy jól felépített, sokszínű táj hosszú távon stabilabb és fenntarthatóbb működést tesz lehetővé.
A mezőgazdasági stabilitás kulcsa a diverzitás és a kockázatmegosztás
„Globálisan 6000 olyan növényfaj, nem fajta, faj van, ami emberi élelmezésre alkalmas. A világ teljes agrár produktumának 66-75%-át 9 darab faj adja. Ebből én amikor leszűkítem 9-re ilyen brutális arányban a termelést, akkor felvállalok egy olyan óriási kockázatot, hogy annak a 9 fajnak a tűrőképessége meg fogja határozni az én sikerességemet.”
Éppen ezért a termesztett növények diverzifikálása nemcsak ökológiai, hanem gazdasági stabilitási kérdés is. A többféle kultúra jelenléte csökkenti a kitettséget és növeli az esélyét annak, hogy egy évben legalább valamiből biztos bevétel származzon. Ugyanakkor a váltás nem egyszerű: a biológiai sokféleség adott, de a piac, a feldolgozóipar és a felvásárlói rendszer sokszor nem követi le ezt. Így a diverzifikáció nemcsak agronómiai, hanem teljes rendszer-szintű kérdés is.
A vízproblémát rendszer-helyreállítással lehet megoldani
„Az aszály és a vízhiány kezelése sokszor rossz irányba viszi a beavatkozásokat: az öntözésfejlesztés önmagában nem feltétlenül megoldás, sőt, helytelen rendszerben akár tovább is ronthatja a helyzetet.”
„A hosszú távú megoldás ezért nem pusztán technológiai, hanem tájléptékű: a víz visszatartására, a beszivárgás növelésére és a felszín alatti készletek lassú, évtizedes visszatöltésére kell épülnie. Ez azonban nem azonnali hatású folyamat - akár 20-30 év is lehet, mire a beavatkozások eredményei láthatóvá válnak.”
A természetvédelem szerepe a funkciók helyreállítása, nem a kizárás
„A természetvédelemnek is egy kicsit újra kell definiálnia magát. Szóval az már messze nem arról szól, hogy én erdőket, gyepeket, vizes élőhelyeket elzárok másoktól. A gyepeknek, erdőknek, vizes élőhelyeknek - akármekkorák is - milyen funkciói vannak… nem is a természetvédelem a jó szó, hanem a természet által nyújtott védelmi funkciók visszahozása a tájképünkbe.”
A kérdés nem az, hogy legyen-e szántó vagy ne legyen, hanem az arányok és a tájszerkezet: hogyan lehet úgy kialakítani a mezőgazdasági területeket, hogy közben a talaj- és vízvédelmi funkciók is érvényesüljenek.
Piaci és jogi háttér a földvásárlás és birtoklás vonatkozásában
A hirdetések között vegyes kínálat található: állattartó telep, tanyák, gyümölcstermesztés és bortermelés, telephelyek, legelők, rétek és más földbirtokok. Az Agroinform Piactér kínálatai között sokféle lehetőség található; a termőföldet kínáló apróhirdetések aránya is magas. A piacok és a közvetítői rendszerek fokozott figyelmet igényelnek, ha a diverzifikációt és a fenntarthatóságot szeretnénk erősíteni.
Termőföld vásárlásának bonyolultsága
1) Termőföld tulajdonjogát Magyarországon fő szabály szerint természetes személyek, ezen belül is csak magyar állampolgárok és EU-s állampolgárok szerezhetik meg. A jogi személyek ezekre a célokra kevés kivétellel nem jogosultak. 2) A szerző félnek vállalnia kell, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. 3) A jogszabály szigorú elővásárlási sorrendet ír elő a föld adásvételére. 4) A folyamatra jellemző, hogy a kormányhivatal jóváhagyását követően az elővásárlási sorrendhez igazodóan történik a tulajdonjog átadása. 5) Lehet hiteltermékeket találni földvásárláshoz, de gyakran jelzáloggal és egyéb biztosítékokkal kombinálva. A folyamat időigényes, több hónapot is igénybe vehet.

Összegzésképp: a talaj revitalizálása, a táj sokszínűségének megőrzése, a víz természetes visszatöltésére épülő stratégiák és a természetvédelmi funkciók visszahozatala kulcsfontosságúak a hazai mezőgazdaság jólétéhez és klímavédelmi céljaihoz. A piaci struktúrák és a jogi keretek pedig ezeknek a törekvéseknek a megvalósítását támogatják, ha a diverzitás és a fenntarthatóság értékei kerülnek előtérbe.
tags: #adok #en #maganak #ket #hektar
Népszerű bejegyzések:
- Ismerje meg a Nagykőrös 11704-es árverés részleteit és a tervezett jövőbeni tételeket
- Taksony sziget nyaraló – vendégértékelések és vízparti kikapcsolódás
- Konténerházak vásárlása Olaszországban: árak, típusok, telepítés engedély nélkül
- Kutyakennel bejelentési kötelezettségek
- Hogyan válasszuk ki a belmagasságot galériaépítés esetén?
