Adomány után illeték és adózási szabályok: jogi keretek és gyakorlati útmutató
Az adománygyűjtés számos jogi, köztük adózási kérdést felvet. A felajánlásokat összegyűjtő önkéntest, illetve az adományból részesülőt terhelheti-e emiatt bármiféle közteher, és egyáltalán, milyen szabályok vonatkoznak a gyűjtésre? A szabály az szabály: az adománygyűjtés jogi keretei. Adózási szempontból is célszerű, ha az adománygyűjtés a civil szervezetek bevonásával történik, akár ukrajnai menekültek számára, akár más ügy érdekében kerül rá sor. A civil szervezeteknek is különböző jogszabályokat kell betartaniuk az adománygyűjtési tevékenységükkel kapcsolatban.
A jogi keretek összefoglalója
Így kiemelten a civil szervezetek adománygyűjtéséről az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet előírásaira kell figyelemmel lenniük. Eszerint az adomány olyan pénzbeli vagy természetbeni juttatás, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának elérése érdekében ellenszolgáltatás nélkül juttat. Adománygyűjtés pedig az a forrásteremtési tevékenység, amelyet az adományozott vagy meghatalmazottai folytatnak.
Az adománygyűjtés során szem előtt kell tartani, hogy az adományozás önkéntes, azaz az nem járhat zavarással vagy zaklatással. Adatvédelmi szempontból is kötelező a jogszabályok betartása. Magáningatlanon adománygyűjtés történhet, de előzetes hozzájárulás szükséges, írásbeli vagy ráutaló magatartással szerezhető meg. Ha közterületen zajlik a gyűjtés, az önkormányzati rendeletek előírásait is figyelembe kell venni. A beazonosíthatóság elengedhetetlen: adományozó és adománygyűjtő szervezet egyértelmű azonosíthatósága, és az információk könnyen megtalálhatók legyenek.
Az adomány pontos meghatározása és a gyűjtés módjai
Az adományozás akkor adó- és illetékkörökre ható esemény, ha az adomány célja és formája ezt indokolja. Az adományozónak és az adományozott szervezetnek igazolást kell kiállítani az adományról, és adott esetben az adománygyűjtéssel kapcsolatos adatokat a nyilvántartásokban rögzíteni kell. Az adományozás lehet készpénzben vagy természetbeni formában, és adománygyűjtő ládán vagy közvetlen adományozáson keresztül történhet. A gyűjtőláda zártan kell lennie, és a feliratokon fel kell tüntetni a szervezet nevét és elérhetőségét. A gyűjtő ládát csak meghatalmazott képviselők nyithatják ki.
Az adományozás identifikálása érdekében az online adományozást is be kell azonosítani: az adományozott és a gyűjtő szervezet legyen beazonosítható. Internetes adományozás esetén a NAV és a NMMH tájékoztatásai alapján is meg kell jelölni a szervezet nevét, székhelyét, telefonszámát és weboldalát. Az adományért ellenszolgáltatás nem adható, de nem minősül ellenszolgáltatásnak az adományozónak adott dolog, amelynek értéke nem haladja meg az Szja tv. 70. § (5) bekezdésében meghatározott értéket.
Az illetékek és adók rendszere adományok esetében
A 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) szerint minden ingyenes vagyongyarapodást ajándékozási illeték terhel. Kivételek ezek közül a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése, amely az Itv. szerint illetékmentes. Ha magánszemély gyűjt adományokat nyilvános felhívás alapján, közadakozásról van szó, akkor az adomány mentes lehet ajándékozási illetéktől és adóterhektől is. Ugyanakkor bejelentési kötelezettség terheli vagyonszerzést, ha okiratot állítottak ki az adomány érdekében, vagy az összeg meghaladja a 150 ezer forintot.
A Szja törvény szerint az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott vagyoni érték adómentes lehet, ha nincs ellenszolgáltatás és nem kapcsolódik más adóztatandó tevékenységhez. Ha a támogatás olyan személy számára folyósított, aki egyenes ági rokonunk vagy házastársunk, akkor nincs adókötelezettség az adományozónál vagy a NAV-nál. Más esetben az ajándékozás adó- és illetékhivatás alá kerülhet.
Ha cég vagy társaság adományoz magánszemélynek, akkor az adomány bizonyos körülmények között egyéb jövedelemként, szociális hozzájárulási adóval terhelve kerül kimutatásra. ÁFA szempontból az adományozó fél alanyisága függ a bevételektől és a tevékenység jellegétől. Ha a juttatás a vállalkozási tevékenység része, vagy az adomány egyes tételei az adóalapot növelik, akkor ÁFA és társasági adó vonatkozásban is vizsgálni kell az elszámolásokat. Ugyanakkor közhasznú szervezeteknél a vállalkozási és ingatlanhasznosítási bevételek adófizetési kötelezettségét illetően specifikus mentességi határok érvényesek: közhasznú szervezeteknél 15% feletti bevétel arányában adóképesség merül fel; nem közhasznú szervezetek esetében a mentesség 10%-os bevételi arányig terjed, és 10 millió forint feletti adómentesség megszűnhet.
A gyakorlatban az adományozók és szervezetek közötti adózási kérdések középpontjában a személyi jövedelemadó, illetékek és az esetlegesen áfa áll. Az adományozó fél mentes lehet adókból, ha az adomány önzetlen és lehetőleg közhasznú célra irányul. Amennyiben társaság adja a támogatást, az a vállalkozási tevékenység részeként keletkező jövedelemként adózik, és előfordulhat, hogy adóalap növekedést és ÁFA kötelezettséget is eredményez. A járványhelyzet és háborús időszakok alatt speciális jogszabályi kedvezmények is előfordulhatnak, melyek részleteiről a NAV iránymutatásai tájékoztatnak.
Igazolások, könyvvezetés és elszámolás
A közhasznú szervezetek részére átadott adomány értékét a jogszabályok szerint nyilvántartásba kell venni és a kiállított igazolásokkal alátámasztani. A kiállított adományigazolás két példányban készül, és a közhasznú melléklethez szükséges nyilvántartás részeként szolgál. A számvitelben a kiadás értékét az adományozó határozza meg; ha ezt nem közli, akkor a piaci érték lesz az elhatárolt érték. A tényleges adományok nyilvántartása és elszámolása nagyban függ attól, hogy az adomány hogyan kerül felhasználásra: közhasznú tevékenységhez járuló, vagy vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevétel-e.
Az adományokat érintő nyilvántartási és könyvviteli szabályokat részletesen rögzítik a 350/2011. (XII.30.) Kormányrendelet és a 2011. évi CLXXV. törvény előírásai, valamint a Tao. törvény vonatkozó részei. Az adományok és támogatások könyvelésében elkülönített nyilvántartásra van szükség, és az egyes igazolásoknak tartalmazniuk kell a jogszabályban előírt elemeket. A közhasznú szervezet által kiállított igazolásokat a jogszabályokban meghatározott tartalommal kell ellátni, és nyilvántartásban vezetni.
Gyakorlati példák és gyakran felmerülő kérdések
- Magánszemély nyilvános felhívás alapján adományoz: az adomány ajándékozási illetéke és személyi jogadó adója általában nem keletkezik, ha a jótékony célt nyilvános közadakozásként hirdetik meg, és az adomány összege 150 000 forint alatti vagy a jogszabály által meghatározott kivételekbe esik.
- A juttatás cég által történik: az adomány egyéb jövedelemként adózik a juttató félnél, és a bejelentési kötelezettség a NAV felé felmerülhet. Az ÁFA és társasági adó vonatkozásában további kérdések merülhetnek fel, attól függően, hogy az adomány mennyiben kapcsolódik vállalkozási tevékenységhez.
- Adomány közvetlenül magánszemélytől magánszemélynek: általános Szja mentesség érvényes lehet, kivéve ha az ajándékot üzleti tevékenységre vagy szolgáltatásnyújtásra csoportosítják; ilyenkor adó- és illetékkötelezettség keletkezhet.
- Ingatlan ajándékozás: illetékköteles vagy mentes lehet egyes rokoni kapcsolatoktól függően; az öröklési illeték és a hagyatéki adó vonatkozó szabályai szintén érvényesek lehetnek.
Az adománygyűjtés és a kapcsolódó adózási kötelezettségek bonyolult terület: a szabályok értelmezése mindig az adott körülmények - adomány típusa, adományozó személye, adományozott szervezet jogi státusza, valamint a tevékenység jellege - függvénye. A NAV hivatalos kiadványai és a jogszabályi szövegek részletesebb útmutatást adnak a konkrét esetekre.

Az adománygyűjtés sikeres és jogbiztonságos lebonyolításához érdemes követni a következő lépéseket: előzetes engedélyezés magáningatlan használatára, közterületi engedélyek beszerzése, az azonosíthatóság biztosítása, írásos meghatalmazások és kivonatok beszerzése, valamint a nyilvántartások és az igazolások megfelelő előkészítése és megőrzése.
Összefoglaló gyakorlati tippek
- Használjon civil szervezeteket a gyűjtésben a jogi és adózási kockázatok csökkentése érdekében.
- Tartsák be az adatvédelmi előírásokat és a közösségi terjesztés szabályait, különösen online felületeken.
- Biztosítsák az adományozók beazonosíthatóságát és transzparenciát a kommunikációban.
- Helyezzenek el világos célokat és időtartamokat az adománygyűjtéshez, és legalityis legyenek az adományozási okiratok.
tags: #adomany #utani #illetek
Népszerű bejegyzések:
- Cigány Tamás: Mosonmagyaróvár kórházának fejlesztése és üzemelési kapacitása
- Kazinczy Ferenc önéletrajzi kritikája genetikus megközelítésben
- Hogyan találnak hosszabb távú albérletet Svájcban: részletes útmutató
- Hogyan működik a Petőfi tér mélygarázs parkolása?
- Hogyan válassz garázssíktető szigetelést
