Parkolóhelyek, zöldfelületek és közterületi fejlesztések átfogó áttekintése a TÉKA szabályozása mentén
A cikk a 2025. január 1-jétől hatályos településrendezési és építési követelmények alapszabályzata (TÉKA) elvi kereteit vizsgálja a parkolóhelyek és zöldfelületek kialakításában, kiemelten a differenciált megközelítésre és a kötelező minimális parkolószámok helyetti elvek alkalmazására.
A keretszabályok és a háttér
A TÉKA elvi alapját a 2023. december 22. napjától hatályos, a magyar építészetről szóló törvényi és helyi szabályozások keretei adják, és előírja, hogy telken belüli parkolást előnyben kell részesíteni a közterületi parkolással szemben, a helyi adottságok figyelembevételével.
A korábbi OTÉK szabályokhoz képest a parkolóhelyek kötelező számának meghatározása már differenciáltabb: a rendeltetési módok szerint kerül megállapításra a szükséges kapacitás a helyi építési szabályzatban.
A 4. számú mellékletben foglaltak alapján a kötelezően kialakítandó parkolóhelyek száma és elrendezése a létesítmények rendeltetésétől függően kerül kidolgozásra.
A települési tervek és az eltérések intézményi elvei
Az eltérési igényekről az állami főépítésztől származó vélemény adhat felhatalmazást, amely a TÉKA 3. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelés esetén adható ki.
Magasabb rendű beruházások esetén előírható eltérés akkor is, ha a telek adottságai, domborzata vagy közösségi közlekedés-ellátottsága miatt a parkolóhelyek elrendezése nem felhasználható optimálisan.
Az új és meglévő létesítmények parkolási igényeinek kielégítéséhez a helyi önkormányzatnak a rendeletekben rendelkeznie kell a parkolás szabályozásáról, beleértve az akadálymentesítési előírások érvényesítését is.
A parkolók elhelyezése és méretezése
Várakozóhelyek tervezése során minimális befoglaló méretek meghatározottak: egy Outlookban 4,8 m × 1,8 m, mozgáskorlátozottak számára 5,4 m × 3,6 m.
Egy gépjárműtároló mérete 2,8 × 5,5 m, és kisméretű járművek számára az álláshelyek 20%-ig kisebb méret is számításba vehető (4,11 × 2,2 m).
Új elektromos töltőpontok a megkülönböztetett előírások szerint építhetők ki: minden megkezdett 100 várakozóhelyből minimum négy töltőpont kötelező, és az 5%-os arány legalább egy akadálymentes töltőpontot követel meg.
A fizetős várakozást biztosító helyek esetén is minden megkezdett 100 várakozóhelyből legalább négyet kell ellátni elektromos töltőponttal, függetlenül a létesítmény jellegétől.
Így alakul a parkolók árnyékolása és zöldfelülete
A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozóhelyeket lehetőség szerint 1,50 méter széles, összefüggő zöldfelületbe telepített fasorba kell fásítani; alternatív megoldásként megújuló energia-forrásokkal kiváltott árnyékolás is megvalósítható, ha a telken belül másutt elhelyezhető fák kerülnek.
Az árnyékolást biztosító fásítást követően, ha annak megvalósítása nem lehetséges, a telek 500 m-es környezetében kijelölt területen szükséges fásítást végezni.
Megújuló energiaforrások és töltőpontok
A parkolóházak és közhasználatú területek esetében a megújuló energiaforrások kiépítésének kötelező elemei: napelemes rendszer és/vagy hőszivattyú alkalmazása a létesítések felújításánál és bővítésénél.
A kereskedelmi egységeknél a napelemes rendszer telepítésére vonatkozó előírások a forgalom és a terület méretétől függően változnak: például meghatározott feltételek mellett egyes üzleteknél a háromszor 100 m2 fölötti területekre töltőpontot kell kiépíteni.
Az elektromos töltőpontokból 5 százalékuknak akadálymentesnek kell lennie, és minden megkezdett 100 várakozóhely esetében minimum négy töltőpont kötelező.
Zöldterületek, kertészkedés és fenntarthatóság
A fejlesztés során 13 darab fa és 51 darab cserje ültetését tervezik, 57 nm-es esőkertet hoznak létre, és gondoskodnak a meglévő növényzet védelméről, a fakivágás minimalizálásáról.
A földterületen nyert zöldterületek és a közösségi terek megújításával a klímaváltozás hatásaira is felkészülnek, és a biodiverzitás megőrzése mellett a levegő és zajszennyezés csökkentése is cél.
A projekt keretében a konyha/étterem felújítása során a külső nyílászárók cseréje és LED-es lámpatestek telepítése is megtörténik a működési költségek csökkentése érdekében.
Az út- és közlekedésfejlesztés kapcsolata a parkolókkal
A felújítás részeként a Béke út és a Duna közötti multimodális csomópontot érintő szakasz felújítása történik, amely növeli a közösségi közlekedés és a gyalogos közlekedés hatékonyságát, valamint javítja a munkahelyek és közszolgáltatások elérhetőségét.
Az útfelújítás részeként járdák akadálymentesítése, új járdák építése valósul meg, és a közúti jelzések, útburkolati jelek kiegészítésével kerül kialakításra a kerékpáros nyom és a kerékpáros piktogramok rendszere.
Az Eurovelo 6 útvonal érintett szakaszán kerékpáros szervizpontokat és U-alakú kerékpártámaszokat helyeznek el a tervezési szakasz elején és végén.
Csapadékvíz-elvezetés és kapubejárók
A tervezett útszakaszon a felszínre hulló csapadékvíz a profilozott szikkasztóföldárokba, víznyelőbe vagy gyephézagos árkokba kerül elvezetésre, a meglévő víznyelőket felújítják és újakat építenek a Beck Ö. Fülöp tér környezetében.
A kapubejárók burkolata tájékoztatás szerinti felújításokra kerül, a meglévő kapubejárók közül az állapotuknak megfelelő részeket megőrzik, a többit pedig a burkolatszél magassági elhelyezkedéséhez igazítva átépítik.
Az út mentén a csapadékvíz-elvezetés fejlesztése és a helyi közlekedési rend stabilizálása is a cél, hogy a belterületi közlekedés biztonságosabbá váljon.
Környezeti és társadalmi hatások
A zöldfelületek bővítése, a fásítás és a parkolóárnyékolás együttesen hővédelmet, zajcsillapítást és jobb levegőminőséget eredményez, hozzájárulva a klímasemlegességhez és a helyi közösség életminőségének javításához.
A projekt célja, hogy a közösségi és sportszolgáltatások számát és minőségét növelje, ezáltal a lakosság helyben maradását és a település általános környezeti állapotának javítását segítse elő.

Botrányos esetek a természetvédelemben, a nemzeti park közepén is kivágták az értékes fákat
tags: #ajanlatteteli #felhivas #parkolo #epites #zoldfelulet #letesites
