Balatonakarattyai Református Templom Epitése: A Maradandó Hiten és Közösségi Identitáson Át

Nyolcvanéves álmuk vált valóra a balatonakarattyai reformátusoknak azzal, hogy elkészült új templomuk. Valóban mindenki - az egyházkerület, a kormány, az önkormányzat, a hívek - hozzátette a magáét, hogy végre elkészülhessen az 1943-ban megálmodott akarattyai templom. Az egykori kommunista államhatalom ugyan elvette még a telket is az egyházközségtől, de azóta nemcsak visszakapták, hanem állami támogatással indulhatott meg az építkezés, amelyet mindenki a maga lehetőségei szerint igyekezett kiegészíteni.

„Isten az, aki az alapot veti. Olyan jó ezt tudni. Isteni alapon áll az életünk, isteni alapra épült ez a templom is” - fogalmazott Steinbach József, aki a Pál apostol Timóteushoz írott második levelének második fejezetében olvasható versek alapján mondott prédikációt. A Dunántúli Református Egyházkerület püspöke szerint az ige üzenete ma az, hogy az Isten által teremtett krisztusi alap szilárdan, mindenkor megáll, és az akarattyai templom sem csak vasbeton alapra épült, hanem inkább krisztusira. Hálát adott Istennek az „emberi eszközökért is”, akik által felépülhetett a balatonakarattyai református templom.

„Ez a gyönyörű református templom hirdeti azt, hogy Istennek ezen a településen van népe. S hívogat, kötelez, és ez a templom felelősség is egy szekuláris világban, amelyben eltávolodtunk a hittől. A végül a templom megépítéséhez vezető összefogást méltatta beszédében Soltész Miklós. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára utalt a kommunizmus évtizedeiben való többszöri, ám végül mindig hiábavaló próbálkozások utáni közös sikerre, amelyben állam, önkormányzat, egyház és a hívek egyaránt osztoznak.

Nemes Pál kerületi főgondnok emlékeztetett, hogy az 1562-es Debrecen-egervölgyi református hitvallás szerint a templomépület önmagában nem szent hely. „Nincs benne semmi olyan, ami szentté teszi. Nincs benne szent kép, nincs benne oltári szentség, nincsenek benne ereklyék. Attól válik szentté, attól lesz Isten háza, hogy ezen a helyen összegyűlnek istenhívők, a Krisztust megjelenítő közösség itt gyülekezik, itt szolgáltatják ki a sákramentumokat. Ha ez nem valósul meg, akkor ez a gyönyörű templom csak egy gyönyörű épület\".

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke levélben köszöntötte az ünneplőket. „Lejártak azok az idők, ha voltak egyáltalán ilyen korszakok, amikor az egyház arra várhatott, hogy majd az istenkereső emberek jönnek hozzá. Ma már nekünk kell megkeresni azokat, akik Istent keresik” - írta a püspök, egyúttal arra biztatott, hogy az egyház menjen a szülőhelyükről elvándorolt istenkereső emberek után. „A mai ünnep a köszönetmondás és hálaadás napja” - mondta Némethné Sz. Tóth Ildikó lelkipásztor. „Illessen hálás köszönet minden adományozót és adakozót, minden fáradozót és munkálkodót, minden velünk együtt tervezőt és gondolkodót és minden értünk és a templomért imádkozót. Legyen áldás rajtuk, és legyen áldott azok emléke, akik áldozatosan fáradoztak ezért a templomért, de ma már nem lehetnek közöttünk.

Némethné Sz. Tóth Ildikó szerint a balatonakarattyai templom építéséhez nem csak Magyarország kormánya járult hozzá 168 millió forinttal. A támogatók között volt a Gustav Adolf Werk Alapítvány és a Dunántúli Református Egyházkerület is tizenöt millió forintot juttatott az építési telek megvásárlásához. A hívek adták össze a harang öntéséhez és felszereléséhez szükséges pénzt, 2,5 millió forintot és a svájci Kuhn orgonaépítő műhelyben készült, kilencregiszteres, kétmanuálos használt orgona árát, illetve annak szállítási, beszerelési, beállítási költségeit is, összesen 4 millió forintot.

A különleges formájú épület Szabó György építész munkája, az alaprajz pedig egy magot idéz, míg a tető egy, a magból kihajtó levél alakjára utal, az ige földbe hulló magvát és a belőle kihajtó új életet is jelképezve. Az önkormányzat tulajdonában lévő használaton kívüli kertmozi és a szomszédos telek területén épült meg az új református templom, amit 2022. A református templom befogadóképessége kb. A templomot Szabó György építész tervezte, aki így írta le az épületet: „A templomtér, mint minden református liturgikus tér középpontjában az Isten jelenlétét és áldozatát jelképező úrasztala van. A tér alaprajza így egy levelet, vagy hajót formáz, mely gazdag szimbolikus jelentéstartalommal bír. Tovább erősíti a tér szimbolikus üzenetét a falívek fölött „lebegő”, üvegezett sávokkal „kikönnyített” levél alakú tető.

Némethné Sz. 2019. március 9-én délelőtt került sor Balatonakarattyán az épülő református templom ünnepélyes alapkőletételére. Steinbach József hirdette az Igét a 90. Ezután Császár Attila, a Veszprémi Református Egyházmegye esperese imádságban adott hálát, és kért áldást Isten házára és a helyi gyülekezetre. Majd Köntös László, az egyházkerület főjegyzője osztotta meg gondolatait a hallgatósággal az építés értelmére. Dr. Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Zsinat világi elnöke, Matolcsy Gyöngyi, Balatonakarattya polgármestere és Dr. Végül Némethné Sz. Tóth Ildikó lelkész beszélt a múlt és jelenről, majd Bollók Gyula gondnok ismertette az elhelyezésre kerülő időkapszula tartalmát.

Az alapkőletétel alatt a gyülekezet a 392. dicséretet énekelte: „Az egyháznak a Jézus a fundámentoma\". Köntös László főjegyző, Balatonakarattya, 2019. Azért gyülekezetünk ma itt egybe, hogy letegyük a balatonakarattyai református templom alapkövét. Lássuk be, nem túl gyakori esemény manapság egy új templom építése. Okkal tehető fel tehát a kérdés, vajon van-e még értelme ma templomot építeni? Könnyű válasz lenne azt mondani, hogy azért építünk itt, Balatonakarattyán református templomot, mert eddig még nem volt. De ez bizony, még ha igaz is, felszínes válasz. Hiszen mindenki tudja, hogy egy templomot az ott összegyülekező emberek hite és meggyőződése tesz templommá.

Azért építünk templomot, mert itt, Balatonakarattyán is hiszünk Istenben, s nem gondoljuk azt, hogy a hit Istenben immár egy idejétmúlt téveszme. Mégpedig egy olyan Istenben, aki megszólal és megszólít. Mert ne feledjük, a templom is egy olyan épület, ahol emberek azért gyülekeznek össze, hogy valamilyen esemény részesei legyenek, akár egy színházban vagy moziban. Csakhogy itt nem ember szólal meg, hanem egyenesen Isten a lelkipásztoron keresztül. Azért építünk templomot, mert hisszük, hogy Isten ma is szól.

Templomot építeni a mai zűrzavaros világban: civilizációs hitvallás is. Hitet teszünk amellett, hogy nem akarunk mások lenni, mint akikké Isten teremtett bennünket. Azok akarunk maradni, akik mindig is voltunk. S mi a keresztyénségben érezzük otthon magunkat. A keresztyén templom annak a látványos, térbeli kifejeződése, akik vagyunk. Akarattyán eddig nem volt református keresztyén templom, de most lesz. Mégpedig egy olyan helyen, amit mindenki láthat, ami része a városnak.

Akarattyai református templom építésének a lehetősége már 1943-ban felcsillant, mikor a gyülekezetnek - a katolikus testvérekhez hasonlóan - telke lett Isten háza számára. A helyi Fürdőegyesülettől vásárolták a Rákóczi tér Brassói u. felőli részén, és a hívek nagy mennyiségű vörös követ, építőanyagokat is odahordták már, ez a templom azonban nem épült fel. A tanácselnök utána elvette a telket, az építőanyagokat pedig elhordták. Ahogy annak idején, a messzi történelmi múltban, Isten megengedte a jeruzsálemi templom lerombolását, és a népére mért 70 éves babiloni fogságot, de azt is, hogy annak leteltével a hazatérők - immár az Úr kegyelméből - újra felépítsék az Ő hajlékát: így vétetett el tőlünk, az akarattyai reformátusoktól ugyancsak 70 esztendővel ezelőtt a templom reménye, hogy most - Isten kegyelméből - mégis megépüljön.

Némethné Sz. Tóth Ildikó szerint 2017 végén a Dunántúli Református Egyházkerületen keresztül nyolcvanmillió forint állami támogatás érkezett. - Nem kilincseltünk ezért, egyszer csak jött a telefon, hogy nagyobb összeget kapunk az akarattyai templom építésére. - elmondta. A templom befejezéséhez további jelentős összegre volt szükség, és a harang, az orgona megvalósítása is közösségi erőket igényelt. A hangszer a kenesei templomban várta végleges otthonát. A Zsinat 2009. évi határozata értelmében az október utolsó vasárnapi perselypénzt országosan egyházunk ez időkhöz kötődő új templomának építésére kell gyűjteni, 2020-ban ez az új templom a balatonakarattyai lett.

2022. február 12-én átadták Balatonakarattya református templomát, melynek felépítése régóta foglalkoztatta a közösséget. A templom helyének szánt első telket 1943-ban vásárolta a Balatonkenesei Református Egyházközség - amelyhez az akarattyai gyülekezet is tartozik -, ezt azonban néhány évvel később államosították. Az 1970-es években a gyülekezet megpróbálta visszaszerezni a telket az államtól, de sajnos nem járt sikerrel. Átadták Balatonakarattya új református templomát.

„A templomtér, mint minden református liturgikus tér középpontjában az Isten jelenlétét és áldozatát jelképező úrasztala van. E köré szerveződik a gyülekezet laikus, és az istentiszteleten szolgáló tagjainak helye: a szék (pad-) sorok, velük szemben pedig a szószék, oldalt az orgona. A tér fő problematikája, hogy a funkcionálisan megfelelő (frontális) és a szimbolikus (centrális) modell között egyensúlyt találjon. Ezt az akarattyai templom központi terének koncepciója két egymás felé forduló ívben találja meg. A beltér északkeleti íve mentén húzódnak az ülőhelyek, gyújtópontjukban a szószékkel. A tér alaprajza így egy levelet (vagy hajót) formáz, mely gazdag szimbolikus jelentéstartalommal bír. Tovább erősíti a tér szimbolikus üzenetét a falívek fölött >lebegő< (üvegezett sávokkal >kikönnyített<) levél alakú tető.”

Infografika: templom alaprajza és levél-hajó forma

Az építés bemutatása és a közösségi szerep hangsúlyozása mellett fontos volt a helyi középületek identitástudata is. Az önkormányzat tulajdonában lévő használaton kívüli kertmozi és a szomszédos telek területén épült meg az új református templom, amit 2022-ben adtak át. A templom befogadóképessége kb. 100-120 férőhely. A tervező Szabó György így írta le az épületet: „A templomtér középpontjában az úrasztala van; a tér alaprajza levelet vagy hajót formáz, a levél alakú tető pedig a szimbólumokat erősíti.”

Az alapkőletétel utáni időszakban a gyülekezet a nyáron megnövekedő létszámot is figyelembe véve szervesítette a közösséget. A nyári gyülekezetet Balatonkenese és Balatonakarattya között megosztó kapcsolatok és a helyi táborok is erősödtek. Akarattyán addig egy kisméretű imaház szolgált, amelyet az 1950-es években alakítottak ki. Ez az imaház többnyire megtelt nyáron, és télen általában hideg volt. Ezt az állapotot hosszú távon ismerte meg a közösség.

Az építkezés során a hívek adományaiból gyűlt össze a harang és a orgona megvalósítása is. A templomhoz tartozó orgona kétmanuálos és kilencregiszteres, használt készülék volt, és a kenesei templomhoz készülő hangszer végleges helye az akarattyai templom lett. A hangszer jelenleg szétszedett állapotban a kenesei templomba került, hogy végleges otthona legyen Balatonakarattyán. A templom építése során a pénzügyi kihívásokat a közösség összefogása, adományai és állami támogatás kombinációja hidalta át.

Az ünnephez kapcsolódó események során a lelkészek kiemelték, hogy a templom nem csak épület, hanem a közösség és hit életének központja. A tervezésben a vallási hagyományok és a modern közösségi tér összehangolása volt a fő cél. A közösségi házban kb. 100 fős előadóterem kapott helyet, amely különféle rendezvényeknek adhat otthont, és a fedett-nyitott terasz a Balaton panorámáját is lehetővé teszi.

Az épület tömegformálása a funkciót követi. A központi hajó levél formájú tetővel néz a nap felé. A templom bejárata az épület helyiségeit feltáró, ívesen forduló közlekedési gerinc indulópontja. A beltér puritán református hagyományokat követ, a tervezés az esztétikai egyszerűséget és a szimbolikus mélységet egyesíti.

Az épület külső anyaghasználata a puritán református hagyományokat követi, a vörös kő megjelenése a Balaton környéki építészetre jellemző jegy. A tervezés során a közelben található vörös kő elérhetősége is figyelembe vették, amely a helyi építészet jellemző anyaga. A tervezett közösségi helyiségek és a templom egysége az önálló, de összetartozó település identitását erősíti.

  • Az alaprajz levél vagy hajó formát idéz, szimbolikus jelentéssel bír.
  • A tető levél alakú, üvegezett sávokkal kikönnyített hatást kelt.
  • A belső tér a közösségi és vallási élet központja, ahol a sákramentumokat kiszolgálják és a hívők összegyűlnek.

Az ünnepségek, alapkőletétel és átadás eseményei összegzik a közösség hosszú, sokszor megpróbált történetét. A templom építésének története több mint egy épület: a hit, a közösség, az identitás és a remény megvalósulását szimbolizálja. A templom már most is a város része, és bár a gyülekezet nem nagy, az új létesítmény több szempontból is szükségessé tette a közösség számára. A templom a jövőben zenés áhítatok és koncertek helyszínévé is válhat, ahogy a használatba vett orgona és a hozzátartozó technika lehetővé teszi.

Balatonakarattya új református temploma a helyi közösség központja, amely összefogás és hit eredménye. A templom megépítéséhez szükséges anyagi és szellemi támogatás minden résztvevő összefogásának köszönhető. A hívek adománya és az állami támogatás együttesen tette lehetővé a templom létrejöttét. A templom az Isten Igéje és Krisztus megváltó szeretetét hirdeti a település lakóinak és üdülővendégeinek egyaránt.

tags: #akarattya #reformatus #templom #epitese

Népszerű bejegyzések: