Aktív mélynyomó építés – részletes útmutató és gyakorlati tippek
Az előző autóhifivel kapcsolatos cikket nagyon sokan olvastátok. Köszönöm a sok megtekintést, támogatást, és megosztást! Miután kiválasztottuk a felhasználásunknak leginkább megfelelő fejegységet az autónkba az előző cikkünk alapján, jöhet a hangszóró-kategóriák köre. Hangszóróból is dívik manapság a színes membrános, vagány hangszórórácsos, sokwattos, de két mekis nagymenü áránál nem többe kerülő szettek beszerzése.
Először is, ha virítanád a legújabb zenédet a jobbegyben csücsülő babádnak, és szeretnéd, hogy a tuti hifidtől kérjen is egy vödröt maga alá, akkor wattok helyett a hangszóró érzékenysége, más szóval hangnyomása lesz a neked fontos adat a hangszóró leírásából. Történik ugyanis, hogy a hangszóró az elektromos jelet a membrán által hangnyomássá alakítja, magyarán löki-húzza a levegőt, ebből lesz a hang. Ez az adat azt mutatja meg nekünk, hogy a befektetett energiánkból mennyi hang lesz a végén. A többi energiát a hangszóró szépen elfűti a hátulján. Tehát a nagy erősítővel és a gatya hangszóróval maximum fűteni fogunk, de azt nagyon. Ezt az értéket dB értékben adják meg a gyártók. Autóhifinél 90dB vagy annál nagyobb érték már jónak számít. Tehát a wattot elfelejted, és aki a wattokról érdeklődik először, azzal kezet sem fogsz.
Hangosabb lesz-e a hangszóró, ha ráakasztasz egy bika erősítőt? Egy jó erősítő sose rossz, ugyanakkor a fizika itt bedöntheti az elvárt sikert. Ugyanis a fülünk - az ami közé a fejünk is szorult - a kétszer akkora hangnyomást nem kétszer olyan hangosnak hallja, csak kicsit hangosabbnak. Tehát a 100W-os helyett 200W-os erősítőtől nem lesz kétszer olyan hangos a hifi. Ugyanakkor a minőségi zenéhez kell a jó hangszóró mellé egy jó erősítő, hogy kihasználhassuk a hangszórónk tartalékait.
Most, hogy megalapoztuk a hangszóróvásárlásunk fizikáját, lássuk, hogy mire van szükség. Első a hangszórók elrendezése. Ideális esetben a magas hangokat szemből, a középtartományt oldalról, a mélyet pedig hátulról halljuk. Azt mindenki vágja, hogy a mélyládát a csomagtartóba kell tenni, de mi van a többivel? Jó esetben az autódban a gyártó az ajtó felső részébe tette magasat, valahova az ajtózseb mellé, bokától a közepet, a mélyládát pedig a pótkerék helyére (ez többnyire feláras hifikben van így), vagy nem törődött vele sokat, és nincs mélynyomó (se csipogó).
A közép és magas hangszóró szettekből kétféle létezik, az egyik a komponens szett, itt a marketingesek által szépre dizájnolt dobozban külön van a középhangszóró, a magashangszóró (csipogó) és egy hangváltó. Van a másik szett, a koax, aminél a középhangszóró közepén helyezkedik el a csipogó. Beruházunk hát egy kiváló komponens szettre, illetve ha hátsó ajtóink is vannak akkor kettőre. Árakban a határ a csillagos ég, itt az anyagminőséget és a precíz gyártást fizetjük meg. Az olcsó hangszóróval inkább csak fűteni fogunk, és 1-2 év után szétszakad a papír vagy műanyag membránja, és a kezdeti középszar hangminőség idővel csak rosszabb lesz. Az ideális választás ismét a nagy márkákból kerül ki, úgy mint Focal, Audison, Hertz, Kenwood, vagy a kevésbé ismert, de annál nagyszerűbb Rockford Fosgate (nem röhög!). Ha nincs most keret ezekre a márkákra, már egy Pioneer hangszóró szett is javulást hoz a gyári papírmasé hangszórók helyett. Méretben akkorát kell venni, amekkora az autóban is van, ha nem akarunk átalakítót, kiemelőt faragni a kárpitba. 16 cm-es átmérő alatt azonban ne várjunk csodát.
A magas hangszórókat, ha nem tudjuk az ajtóban elhelyezni, mert nincs neki hely, akkor többnyire az A oszlopra illik elhelyezni, hogy az arcunkra nézzen. Jöhet a kritikus pont, a mélyláda. A mélyládákból létezik aktív és passzív. Az aktív ládák igen kompakt méretűek, és tartalmazzák már az erősítőt is. Ezeket jellemzően a vezetőülés alá szokták elhelyezni, így megmarad a csomagtartónkban a hely. A passzív láda esetén a csomagtartóba szokás rakni, mivel nagy helyet foglal. Szükség lesz hozzá egy erősítőre, mert a fejegységek többségének nincs erősített mélyláda kimenete. Szükség lesz hozzá továbbá egy kondenzátorra is, mivel a mélyláda nagy energiaigényű hangszóró. Az áramot impulzusszerűen veszi fel, ezért hirtelen vesz fel sok áramot az autó akkumulátorából, és ezt az akksi/generátor nem szereti, tönkre fog menni.
Ha megvagyunk a fejegység és a hangszórók beépítésével, az áldozatos munka gyümölcsét ki is próbálhatjuk rögvest. Hangoljuk be a rádión a kívánt hangzást. Ha úgy érezzük, hogy valamelyik tartomány kevés, elgondolkodhatunk egy erősítő beszerzésén. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy kérjük ki autóhifi építésben jártas szakember tanácsát, mielőtt nekilátunk az építésnek! A végére beszúrok nektek egy zenét, amivel kiválóan tesztelhetőek az audio rendszeretek mély hangzása (is). Következő - egyben befejező - autóhifis cikkemben a szerelőanyagokról, kábelekről, kötésekről, hangszigetelésről lesz szó.
A mélyláda - lényegi részletek és gyakorlati megfontolások
A mélyládák, gyakran ismétlődő téma. A házi autóhifit általában mindenki a mélyláda barkácsolással kezdi, és sokan nem is építenek mást, csak mélyládát. Ezért gondoltam, hogy van jogosultsága egy külön mélyláda FAQ-nak. Az iromány annak idején Surányi Ferivel közösen készült, aztán sokáig hevert a (HDD :-)) fiók mélyén. A mélyláda vagy szubláda feladata az autóban az alacsony frekvenciájú (20 Hz - 60..80 Hz) közötti hangok lesugárzása. Ezek azok a hangok, amitől úgy érzi az ember, hogy a veséjébe hatol a zene. A szubládában levő hangszórónak igen nagy teljesítményt kell lesugároznia, ezért elég komoly mechanikai követelmények vannak mind a ládával, mind a hangszóróval szemben.
Ugyan a zene érdemi része nem a mélyládából jön, mégis egy nem megfelelő mélyládával nem érjük el a kívánt hatást. Ahhoz, hogy ilyen alacsony frekvenciájú hangot megfelelõ erővel lehessen megszólaltatni, a hangszóró membránfelületének és a membrán lehetséges kitérésének is nagynak kell lennie. Kisebb hangszóró esetén a membránnak többet kell mozognia ahhoz, hogy ugyanakkora hangerőt lehessen elérni. Ezért a szubbasszus hangszórók a többinél nagyobbak (25, 30 vagy 38 cm a leggyakrabban használt méretek).
A zárt ládák hangminősége általában jobb, cserébe a bass-reflex és bandpass ládáknak jobb a hatásfoka. Melyik jobb? A bandpass ládák frekvenciaátvitele korlátozottabb, mert a láda mérete és a tervezés miatt egy-másfél oktávnyi sávban működnek maximum. A mélyhangokat így is front felől halljuk, együtt a többi hanggal, annak ellenére, hogy a láda hátul van. A hangszerelésben fontos a zajmentesítés és a doboz tervezése is.
A mélynyomó hajtásához a fejegységek kimeno teljesítménye nagyon kevés. Emiatt gyakran használnak két erősítőcsatornát hídkapcsolásban a mélyláda hajtására, ami első közelítésben megnégyszerezheti a teljesítményt. Ebben az esetben a mélynyomó impedanciája felét érzi az erősítő, tehát például egy 4 ohmos mélynyomót hídban hajtva olyan, mintha két 2 ohmos mélynyomó lenne. Ezért fontos, hogy mekkora impedanciát visel el az erősítő.
A láda típusának és méretének eldöntéséhez meg kell ismerni a hangszóró Thiele-Small paramétereit. A gyártók általában megadják Fs (rezonanciafrekvencia), VAS (ekvivalens levegőtérfogat) és a Qts (teljes jósági tényező) értékét. A Qts jellemzően 0.2 és 0.8 között mozog; alacsony Qtsal jobban megfelelő a zárt dobozhoz, magas Qtsal pedig nehezebben használható normál méretű mélyláda esetén. A kalaptartóra szerelt hangszórók gyakran magas Qts-szel rendelkeznek.
A gyakorlati tervezésben a doboz mérete és alakja döntő. A kisebb dobozban kevesebb levegő van, így a membránkitérés nagyobb erővel jár, így nagyobb rugóerő adódik, míg nagyobb dobozban ez csökken. A VAS paraméter adja meg, hogy a beépített dobozban a levegő visszatérítő ereje éppen akkora legyen, mint a membrán felfüggesztéséből adódó erő. A példában a hangszóró Fs/VAS/Qts értékei alapján a mélyláda reflex ládába való. A WinISD programmal méretezve 22.2 literes láda javasolt 1 m hosszú, 10 cm átmérőjű passzív csővel, bár a méretet növelve is lehet még jól hangzó rendszert építeni.
Érdekes megfigyelés, hogy a gyári autós mélyláda gyakran kiemelésre van méretezve, és a hangszórók olyanak, hogy nehéz velük lineáris átvitelt csinálni. Ez nem probléma, ha csak a szük tartományban kell szóljon, ott általában nagy hatásfokkal működnek. A tervezésnél fontos a zajmentesítés és a hangszóró paramétereinek ismerete, mert enélkül a dobozépítés nem garantált siker.
A láda építésénél érdemes néhány gyakorlati tanácsot szem előtt tartani: a láda 19 mm-es MDF-ből készüljön, a kész felület legyen légmentesen záró, a membrán elülső oldala dupla legyen, és szükség esetén a ragasztás mellett csavarozás is következhet. Szükség van a hangszóró megfelelő elhelyezésére és az akusztikus rövidzár megelőzésére. Ha dobozba zárjuk a hangszórót, az energia hatékonyabban jut a levegőbe, és a rendszer teljesítménye javul, mintha doboz nélkül működne. A kalaptartó esetében mégis megoldható a rövidzár jelenség, ahogy Siegfried Linkwitz oldalán olvashatjuk.
Összefoglalva: a mélyláda építéséhez a megfelelő hangszóró paraméterek ismerete alapvető. A projekt különböző szintjein eltérő ládát és erősítést igényel. A döntésnél figyelembe kell venni a tervezett felhasználási célt, a szoba akusztikáját és azt, hogy milyen végső hangzást szeretnénk elérni. A pontos méretek és paraméterek kiválasztása mérnöki feladat, amelyhez gyakran érdemes szakember tanácsát kérni.

TONSIL AKTÍV HATALMAS SUBWOOFER LÁDA HIBÁTLAN
Gyakorlati útmutató a beépítéshez
Szállítási idő és rendelés menete: egyedi ládát szeretne? Rendelésnél adja meg a méretet, láda anyagát, kárpit anyagát, színét, csatlakozó típusát és zárt vagy reflex megoldást. A készletinformációk alapján kiszámoljuk az aktuális árat, és visszajelzést adunk. A fizetés után a termék a megadott bankszámlára érkezik, és a láda elkészítésre kerül.
A termékek közötti választás ad egy szilárd alapot a rendszer megtervezéséhez. A jó hangzás titka a megfelelő méretű és típusú mélyláda, a megfelelő hangszóró és a hozzá illő erősítő együttműködése, valamint a pontos beállítások. Minden szoba más, ezért a mélynyomó optimális pozíciója is szobánként eltérő lehet.
tags: #aktih #melynyomo #epites
