Alapítvány ingatlant adományoz vagy bérbe adja saját tulajdonú ingatlanát – vállalkozási tevékenység kérdése és jogi keretek

Az alapítvány a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, és a közhasznú jogállás illetve az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján ennek keretei közé tartozik a vagyonelemek önálló gazdálkodása. A kérdés, hogy egy ilyen szervezet vállalkozási tevékenységnek minősül-e, ha saját tulajdonú ingatlant bérbe ad értelemszerűen bérleti díj fizetése ellenében, így érdemes az összefüggést és a vonatkozó jogszabályokat alaposan megvizsgálni.

A civil szervezetek gazdálkodása és a bérbeadás

A Ptk. szerinti ajándékozás és ingatlan-ügyek mellett fontos, hogy a civil szervezetek működéséről szóló törvény alapján a létesítő okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik. A vállalkozási tevékenység értelmezése szerint ez az összes bevétel-hez viszonyítva eléri vagy meghaladja a teljes bevétel 60 százalékát. A leírtakhoz igazo-dóan a bérbeadás nem minősül gazdasági tevékenységnek, ebből adódóan Tao tv. alapján a bérbeadás önmagában nem tekintendő vállalkozási tevékenységnek. Ennek ellenére minden esetben külön kell vizsgálni a tényleges bevételi szerkezetet és a szervezet céljára gyakorolt hatását.

A jogi megfontolások szempontjából az ingatlan ajándékozása és az ingatlan bérbe adása is befolyásolja a tulajdonosi jogokat és a tevékenységek jogi minősítését. A végső értékelésnél figyelembe kell venni, hogy a bérleti díj milyen mértékben járul hozzá a cél megvalósításához, és hogy az ilyen bevételek aránya hogyan viszonyul a teljes bevételhez.

Az ingatlan ajándékozásának jogi háttere

A Ptk. szerint ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozó ingatlan-tulajdonjogának és birtokának ingyenes átruházására, a megajándékozott pedig az ingatlan átvételére köteles. Az ajándékozás tehát ingyenes jogügylet. Ingatlanajándékozási szerződést írásba kell foglalni, közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ingatlant bizonyos körülmények között: ha a szerződés megkötése óta olyan lényeges változás állt be, amely alapján a teljesítés már nem várható el, vagy ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el, illetve ha a szerződés teljesítése a megajándékozó létfenntartásához válik szükségessé. A visszakövetelés általában peres eljárásban érvényesíthető az elévülési időn belül.

Fontos kitétel, hogy visszakövetelés akkor sem egyszerű, ha a megajándékozott már az ajándékozott tulajdonában van, és a visszatérítés csak részben vagy értékátvétel formájában történhet meg. A visszakövetelésre vonatkozó szabályok és időkeretek részletesen szabályozottak, és minden esetet egyedi körülmények alapján kell vizsgálni.

Kockázatok és gyakorlati megfontolások az ingatlan ajándékozásakor

Az ajándékozás és a haszonélvezet kérdése különösen fontos: ha az ajándékozotton belül haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan kerül ajándékozásra, ezt be kell jegyezni, és a forgalomképes marad az ingatlan. Banki hitel vagy elidegenítési és terhelési tilalom esetén további hozzájárulások szükségesek a tulajdonjog átruházásához. A kölcsön visszafizetése továbbra is az ajándékozó kötelezettsége marad, a megajándékozott pedig csak akkor felelős, ha egyáltalán felelősségre vonható a kölcsönért a biztosítékként nyújtott teher révén.

A családi ajándékozások esetében az illetékfizetés kérdése is kulcsfontosságú lehet: oldalági rokonok és távoli hozzátartozók esetén kötelező illetéket fizetni; lakóingatlan(ok) vagy telek átadásánál viszont létezhetnek illetékmentességi lehetőségek. A jogszabály kimondja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén illetékmentesség állhat fenn, például ha a házrész építésére szolgáló telek ajándékozását követően a megajándékozott a telek után lakóházat épít, és a beépíthetőség bizonyos mértékig eléri a jogszabályban meghatározott maximumot. Az ilyen feltételek részletes értelmezése és alkalmazása az adó- és illetékhivatallal történő egyeztetést igényel.

Szabályozási részek a közhasznú jogállás és a vállalkozási tevékenység összefüggéseiben

A civil szervezetek működéséről szóló törvény alapján a vagyon önálló gazdálkodása és a célnak megfelelő gazdasági tevékenységek mérlegelése alapvető. A bérbeadás nem minősül önmagában gazdasági tevékenységnek, ha nem haladja meg a bevételek jelentős részét, ugyanakkor a konkrét bevételi struktúrát és arányokat minden esetben részletesen meg kell vizsgálni. A vállalkozási tevékenység minősítéséhez kapcsolódó kritériumok és jogkövetkezmények meghatározottak, és a 60%-os határ például iránymutató lehet a besorolásnál.

Gyakorlati lépések, hogy jogszerűen adják tovább az ingatlant

  • Előzetesen jogi tanácsadás és az összefüggő szerződések pontos megfogalmazása szükséges, különös tekintettel az ajándékozási szerződésre, a haszonélvezeti jogokra és a tehermentesítésre.

  • Az ingatlan-átadás írásos formában, közjegyzői vagy ügyvédi ellenjegyzéssel javasolt, a földhivatali eljáráshoz szükséges dokumentumok között az ingatlan tulajdoni lapja és a felek azonosítása szerepel.

  • A kapcsolódó illetékfizetési kötelezettségek tisztázása rokonok között, különös tekintettel oldaltági rokonokra és távoli hozzátartozókra, valamint az esetleges illetékmentességi feltételek megvizsgálása.

  • A szerződéskötés önmagában nem elég: az ajándékozó részéről a visszakövetelés lehetősége és a feltételek alapos rögzítése kritikus, hogy elkerüljék a későbbi jogi vitákat.

A konkrét eljárás és dokumentáció

Az ingatlan ajándékozásához szükséges dokumentumok közé tartozik az ingatlan tulajdoni lapja, az ajándékozó és a megajándékozott személyi okmányai, valamint az esetleges haszonélvezeti jogról szóló iratok. Az átadást két tanú aláírásával és egyértelműen azonosítható módon kell rögzíteni, és az átadást a bíróság előtt hitelt érdemlően igazolni szükséges. Az átadás nyilatkozat formájában is megtehető, kivéve ingatlan esetén, ahol a földhivatalhoz benyújtandó okirat szükséges.

Az ajándékozási szerződés díját a közjegyzői vagy ügyvédi munkadíj adja, amely az ügyértéktől függ. Oldalági rokonok és távoli hozzátartozók esetében kötelező az illetékfizetés a vételár nélküli ajándékozás esetében is. A lakóingatlanok esetében az illeték mértéke 9%, míg egyéb ingatlanoknál 18% lehet, azonban 2020 óta bizonyos kivételek léteznek, például testvérek ajándékozása esetén az illetékmentesség változhat.

Adózás és a végső következtetések

Az ajándékozás esetén személyi jövedelemadót nem kell fizetni sem az ajándékozónak, sem a megajándékozottnak. Az adózási és illetékfizetési szabályok részletes feltárását mindig jogi és adótanácsadó segítségével érdemes végiggondolni, különösen nagyobb értékű ingatlanok esetén. A végpont az, hogy az ajándékozási jogi tevékenység és a vagyonelemek átruházása összhangban legyenek a közhasznú jogállás és a civil szervezetek működéséről szóló törvény kereteivel, figyelembe véve a bérbeadás és a bevételek arányát, illetve a tevékenység jellegét.

Ha bizonytalan a jogi vonatkozásokkal kapcsolatban, ajándékozási jogi tanácsadás igénybe vétele javasolt, hogy a lehető legkörültekintőbben és legbiztonságosabban járjon el az alapítvány érdekében. Egy tapasztalt jogász segíthet felmérni a hosszú távú következményeket és javaslatokat adhat az alternatívákra, ha szükséges.

Infografika: Az ingatlan ajándékozás és a bérbeadás közötti jogi keretek

Ingatlan hirdetés szöveg - Hogyan írj ütős szöveget, ami elad?

Az ajándékozási eljárás részletei és a vonatkozó jogszabályok alapján az ingatlan ajándékozása több lépésben, írásban történik, és a jogi keretek betartása elengedhetetlen a zökkenőmentes átadás érdekében. A folyamat végigkíséréséhez kifejezetten ajánlott a jogi tanácsadás és az illeték- és adózási kérdések pontos megbeszélése.

tags: #alapitvany #ajandekoz #ingatlant

Népszerű bejegyzések: