Alaptérkép díjmentes önkormányzat? Átrendeződő kötelezettségek az építésügyben
A téma szerteágazó és sokoldalú, mivel nagyon sok a kapcsolódási pont az önkormányzat és a jegyző, valamint a földhivatal munkájában. 2024. október 1-jén lépett hatályba az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet, amelynek 1. melléklet 2.3. pontja szerint az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező térképmásolatot az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból digitális formában szolgáltatott vektoros adatállományból készített PDF/A dokumentumként kell benyújtani. (I. 30.) KTM rendelet 1. melléklet 8. pontjában lévő táblázat határozza meg, amelynek második sora szerint 0-5 hektárig a díjtétel 24 000 Ft/ha. A megjelölt sor esetében a területet m2 alapon kell meghatározni, így például egy 1000 m2 területű telek esetében az adatszolgáltatás díja 2 400 Ft.
Budapest, 2024. A címben jelzett téma szerteágazó és sokoldalú, mivel nagyon sok a kapcsolódási pont az önkormányzat és a jegyző, valamint a földhivatal munkájában. A korábbi szabályozás alapján az adatszolgáltatás papír alapú és az önkormányzat részére - korlátozásokkal - ingyenes volt. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási-szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (díjtörvény) 2010. januári módosítása eredményeként megszűnt a papír alapú nem hiteles tulajdoni lap, és az önkormányzatok személyes díjmentessége is. A törvény 31. Mindez azt eredményezte, hogy a hatóságok számára a TakarNet rendszer szolgáltatásainak igénybevétele - a feladatellátáshoz szükséges ingatlan-nyilvántartási adatok megismerése okán - szinte kötelezővé vált.
Az adatigénylés új eljárásrendjére való átállás nem minden esetben zajlott zökkenőmentesen, egyrészt azért, mert a rendszerhez történő csatlakozás eljárási és technikai feltételeiről az önkormányzatok nem rendelkeztek kellő ismeretekkel, másrészt azért, mert az anyagi feltételeket is nekik kellett biztosítani (csatlakozási díj, informatikai feltételek). A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer működésével nincs alapvető probléma, de néhány esetben a szabályozás pontosítása indokolt lenne (pl. hagyatéki leltárok felvétele). A TakarNet rendszer nagy előnye a gyorsasága is. A díjtörvény fent említett módosítása eredményeként megszűnt az önkormányzatok teljes személyes díjmentessége, vagyis az ingatlan-nyilvántartási eljárásban igazgatási-szolgáltatási díjat kötelesek fizetni.
Az igazgatási-szolgáltatási díjak beszedése nem mindig jár sikerrel, ezért a földhivatal a jegyzőt, mint helyi adóhatóságot keresi meg a végrehajtási eljárások lefolytatása iránt. Az esetek jelentős hányadában a jegyző eljárása is sikertelen marad jövedelem, illetve vagyon hiányában. Megyei szinten a végrehajtásra átadott ügyek mindössze 30 %-a sikeres. 2010. január elsejétől az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) szerinti telekalakítási eljárásokban első fokon a körzeti földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal lett kijelölve eljáró hatóságként. Az a tapasztalatunk, hogy a jogszabályi környezet ellentmondásainak feloldása után a földhivatal a telekalakítási eljárások ügyintézését zökkenőmentesen át tudta venni az önkormányzati építésügytől.
A telekalakítást engedélyező határozat meghozatalának feltétele a különböző szakhatóságok hozzájárulása, ezért a földhivatalnak mindig be kell vonni az eljárásba az önkormányzati építésügyi hatóságot is, hiszen a telekalakításnak feltétele a helyi építési szabályzatnak, a szabályozási tervnek, illetve az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak való megfelelés. A két hivatal között a munkakapcsolat nagyon jónak mondható. Az utcanevek és a házszámok megváltozásáról a földhivatalok gyakran nem szereznek tudomást. Ez különösen akkor jelent gondot, ha a tulajdonos az ingatlanára jelzálogjogot akar bejegyeztetni, és eltérés van a tényleges és a nyilvántartott adatok között.
A rendezési tervek és azok módosításai határozzák meg a település hosszú távú területgazdálkodását. A megyei földhivatalnak a rendezési tervek megalkotása során a termőterületekre vonatkozóan véleményezési joga van. A termőterület igénybevételével történő belterületi fejlesztéseknél időnként visszatérő probléma, hogy az önkormányzatok nem számolnak a belterületben lévő beépítetlen, illetve kivettként nyilvántartott területekkel. Előfordul, hogy a reális igények mértékét lényegesen meghaladó nagyságú, jó minőségű szántóterületeket kérnek a belterületbe csatolni lakópark, termál villapark, üdülőfalú, golfpálya stb. A termőföld mennyiségi védelme a földhivatal egyik alapvető feladata. Az érdekek sokszor egymás ellen hatnak.
További problémát vet fel, hogy a belterületbe csatolás engedélyezésénél a földhivatal figyelembe veszi a be nem épített területeket is. A valós és az ingatlan-nyilvántartási adat eltérést mutathat, és mutat is. E terület jogi szabályozásában a közelmúltban volt egy időszak, amikor a rendeltetésmód változását hatósági engedély nélkül, - kizárólag a tulajdonos bejelentése alapján, - át kellett vezetni az ingatlan-nyilvántartásban. A rendezési tervbe ütköző változások esetében az építéshatóság, vagy az önkormányzat fellebbezett. A termőföld törvény által előírt vételi ajánlatok kifüggesztésénél nem kedvezőek a tapasztalatok, ugyanis olyan vételi ajánlatok is kifüggesztésre kerülnek, melyek a vételi ajánlat kritériumainak nem felelnek meg. Különösen igaz ez a 2010. szeptember 1. napjától, amikor az elővásárlásra jogosultak sorrendjében jogszabályi változás történt.
A döntés közléséről szóló hatósági intézkedések posta általi visszaküldése miatt gyakran keressük meg az Okmányirodát jogsegély keretében, az ügyfelek által be nem jelentett lakcímváltozás közlését kérve. A TakarNet rendszer használatának ellenőrzése - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 75. §. (4) bekezdése alapján - az ingatlanügyi hatóság feladata. Az ellenőrzések kapcsán megállapítható volt, hogy a jogszabályi előírásoktól eltérő felhasználás oka a felhasználók nem megfelelő tájékoztatása volt.
A 2026. január 14-én hatályba lépett 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. alcíme több ponton kiegészítette a 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendeletet az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályaival. Az új előírások értelmében az építészeti-műszaki dokumentációhoz a jövőben nem szükséges csatolni az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott vektoros állományból készített dokumentumot. Ehelyett az építésügyi hatósági eljárás során megfelelő jogosultsággal rendelkező földmérő által készített, kitűzésen alapuló tervezési alaptérképet kell benyújtani, és ennek felhasználásával kell elkészíteni a helyszínrajzot is, amely az építészeti-műszaki dokumentáció részét képezi. A Földhivatal tájékoztatása szerint, amennyiben a kitűzést és a tervezési alaptérképet ugyanaz a földmérő készíti, a célhoz kötött adatfelhasználás biztosított, így jogosulatlan adatátadás nem merül fel.
A változások átadása során a központi és helyi hatóságok közötti együttműködés fontos szerepet játszik. A telekalakítási eljárásokban a szakhatóságok bevonása a rendeltetésszerűség és a helyi szabályozások betartásának érdekében minden esetben elengedhetetlen. A közvetlen következmények között szerepel az adatszolgáltatások díjainak újraszabályozása és a papír alapon történő megkötések elkerülése.
Hogyan érinti a gyakorlatban az új előírás?
- Adatszolgáltatás díja és formája: a térképmásolatot PDF/A dokumentumként kell benyújtani, vektoros adatállományból készített formában. 0-5 hektárig 24 000 Ft/ha díjat szab meg a rendelet, és a terület egységnyi (m2) alapon számítandó.
- Eljárásrend és hatósági felelősség: a földhivatal és az önkormányzati építésügyi hatóság közötti együttműködés fokozásra kerül, a telekalakítást érintő hozzájárulások koordinált beszerzésével.
- Kitűzés és helyszínrajz: a jövőben kitűzésen alapuló tervezési alaptérképet kell benyújtani, amelyet megfelelő jogosultságú földmérő készít. Ha ugyanaz a földmérő készíti a kitűzést és az alaptérképet, a személyes adat- és adatfelhasználás megfelelhet a célhoz kötött felhasználás feltételeinek.
- Hatósági ellenőrzések: a TakarNet rendszer ellenőrzése továbbra is az ingatlan-nyilvántartási adatok megismerésének része, és a jogszerű felhasználás biztosítása érdekében szigorú szabályozás alá esik.
- Rendezettség a belterületbe történő csatolásoknál: a termőföld védelme, a be nem épített területek figyelembe vétele és a belterület hosszú távú területgazdálkodása továbbra is irányadó a megyei földhivatal véleményezési jogával együtt.
Gyakorlati példák és megoldások
- A 1000 m2-es telek esetében az adatszolgáltatás díja 2 400 Ft, amennyiben a terület 0-5 hektár közé esik, a díjtétel Ft/ha alapon kerül meghatározásra.
- A telekalakítási eljárásnál a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv betartásának ellenőrzése mellett a földhivatal és az önkormányzat közötti korrektség és az adatok összhangja kulcsfontosságú.
- Az utcanevek és házszámok változásai esetén a földhivatalok számára az adatok naprakészen tartása alapvető fontosságú, különösen jelzálogjog bejegyzésekor.
Az új előírások értelmében a kitűzés és a tervezési alaptérkép közötti összhang megteremtése a célhoz kötött adatfelhasználás biztosításával megoldható, így a jogosulatlan adatátadás ritkábban fordul elő. A Földhivatal tájékoztatása szerint a kitűzést és az alaptérképet ugyanaz a földmérő készíti, ami garantálja a folyamatos és pontos munkát.
tags: #alapterkep #dijmentes #onkormanyzat