Albérlet fal gyakori problémák: mit kell tudni bérbeadáskor és bérléskor
A lakáskiadás során minden tulajdonos, problémamentes bérlőről, bérbeadásról álmodik. Ebben a cikkben bemutatunk 4 olyan hibát, amivel a bérbeadók a saját dolgukat nehezítik meg. Egy igénytelen, gyorsan összedobott hirdetés, nem túlságosan bizalomkeltő az igényes bérlők szemében. Érdemes időt fordítani a hirdetés összeállítására, hogy magasabb minőségű bérlőket vonzzon be az ingatlan a lakáskiadás során.
1. Pontatlan vagy hiányos bérleti szerződés
Az egyik leggyakoribb szerződési forma a bérleti szerződés. A lakásbérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni. A bérleti szerződés írásba foglalásának kötelezettsége a bérleti szerződés érvényességének is feltétele, azonban ezen kívül is praktikus garanciális szabály. A lakásbérlet köthető határozott vagy határozatlan időre. A határozatlan idejű bérleti szerződést a hónap 15. napjáig, a következő hónap végére mondhatják fel a felek, a határozott idejűt pedig csak akkor lehet felmondani, ha erre a bérleti szerződés lehetőséget ad. A felek megállapodhatnak abban, hogy a lakáson belül egy szoba a bérbeadó bútorainak van fenntartva, de természetesen az a bérleti díjnak arányos csökkentését jelentheti. A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha azokat a bérbeadó nem végzi el.
2. Karbantartás, javítás és költségviselés kérdései
A bérbeadó kötelezettsége - szemben például az eladóval - nem korlátozódik csak arra, hogy a lakást a szerződésszerű használatra alkalmas állapotban átadja, hanem kötelezettsége annak biztosítása, hogy a lakás használatra alkalmas legyen a lakásbérleti jogviszony teljes tartama alatt. A bérlő feladatai közé tartozik az ingatlan folyamatos állagmegóvása, valamint az apróbb karbantartási munkák elvégzése. Főszabály szerint a lakás fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. Karbantartás alatt az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, megelőző és javítási munkák elvégzését kell érteni. Ide tartozik az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és a rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák és hiányosságok megszüntetése és a rendszeres állagmegóvási munka is.
Gyakori példák és felelősség
Csőtörés, beázás, csöpögő csap - egy lakás bérbeadásakor felmerülhetnek olyan problémák, amelyeket javítani kell. Abban az esetben, ha a falban lévő vezeték hibásodik meg, vagy a felettünk lakó szomszéd áztatja el a lakást, akkor mindenképpen a bérbeadó eljárása szükséges. Abban az esetben, ha a bérlő elfelejti a vízcsapot elzárni és e miatt ázás következik be, a helyreállítási költségeket neki kell fedeznie, hiszen az ő hibájából következett be az ázás. A Lakástv. Az ezen berendezések hibájának elhárításával kapcsolatban felmerülő költségek tehát a bérbeadó, vagy a társasház költségviselési körébe tartoznak, és alapesetben semmiképpen sem a bérlőébe.
3. Penész és szigetelési problémák a falakon
Alapvetően a szigetelés a falon keresztül történő magasabb és alacsonyabb hőmérséklet kiegyenlítődésének segítését szolgálja. A hőszigeteléssel ez a folyamat lassú, hiszen nem engedi át közvetlenül a hideg levegőt a belső térbe. Belső oldali szigetelésnél a fal ezen képességét teljesen elveszti. Vagyis a szigetelőanyag gátolja a fal felmelegedését, így a kívülről jól átjárható fal a kinti, hidegebb levegő hőmérsékletét veszi fel. A fal a hideg levegőt fogja tárolni, így elveszti a számunkra hasznos hőtároló képességét. Természetesen a belső szigetelés a legolcsóbb és a legegyszerűbb megoldás, hiszen nem kell állványozni, kevesebb anyag kell hozzá, és lehet szobánként is megcsinálni, nem kell az egész homlokzatot egyben. Ha nincs más mód, csak akkor javasolt. Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy ne legyen rés a szigetelőanyagok találkozásánál, illetve célszerű párazáró réteget is felhelyezni a falhoz. Azonban még így is számolni kell a hideg homlokzati fal és a meleg mennyezet találkozásánál hőhidak kialakulásával. Ezeket minimálisra lehet csökkenteni, de teljes mértékben nem lehet kiküszöbölni.
A penész kialakulása gyakori probléma albérletekben, de megfelelő elővigyázatossággal megelőzhető. Először is, a penész fő oka a magas páratartalom (általában 60% felett) és a rossz szellőztetés. Albérlet kiadása előtt ellenőrizze a lakás szerkezetét: javítsa a szivárgásokat, szigetelje a falakat, és biztosítson hatékony szellőztetőrendszert (pl. ablakok nyitása vagy ventilátorok). Másodszor, fektessen be megelőző eszközökbe. Egy digitális online páraszintmérő (pl. okosotthon-kompatibilis modellek) kiváló választás: valós időben méri a páratartalmat, és applikáción keresztül értesítést küld, ha a szint kritikusra emelkedik. További eszközök: párátlanító készülékek (különösen fürdőszobában és konyhában), valamint penészálló festékek a falakra. Harmadszor tájékoztassa és világosítsa fel a bérlőt hogyan kerülehti el a penész megjelenését a lakásban. Adjon át írásos útmutatót a penészjelekről (fekete foltok, dohos szag) és megelőzésről: ne szárítsanak ruhát bent, használjanak elszívót főzéskor, és tartsák 40-50% között a páratartalmat. A penész nem csupán esztétikai probléma - egészségügyi kockázatot is jelent, és a kezeletlen nedvesség akár az ingatlan értékét is csökkentheti.

4. Biztonság és bérlőellenőrzés, kaució és csalások
Az albérletbe adás veszélye mindig azon alapul, hogy a bérlő mennyire fizetőképes, illetve képes-e kulturált módon használni a lakást. Érdemes meggyőződni tehát a bérlő személyéről, kicsit megismerni, mielőtt szerződést kötnénk vele. A kaució alapvetően nem egy összetett dolog. Példának okáért Budapesten egy fiatal pár albérletet keres. Találnak egy 50 négyzetméteres lakást a VII. kerületben havi 150 ezer forintért. A tulajdonos kéthavi kauciót kért, ami a havi díj kétszeresét tehát összesen 300 ezer forintot jelent. A szerződésben szintén rögzítették a kauciót, illetve annak átruházását azzal, hogy a kaució a bérleti időszak végén visszajár, amennyiben az ingatlan sértetlenül kerül visszaadásra. A kaució működése tehát egyfajta letett vagyont jelent, amely az ingatlanban okozott károk fedezésére szolgál. Ebből könnyen kielégítheti a kárigényeit a tulajdonos pl.: csempe megrepedt, polc leszakadt, tisztasági festés stb. A kaució összege végig a tulajdonosnál van.
Ez azonban könnyen visszaéléshez vezethet. A potenciális bérlőket ugyanis itt könnyen átverhetik. Egy budapesti csaló például a Deák Ferenc tér környékén akart lakást bérbe adni olcsón. A csavar azonban ott volt, hogy a lakást hirdető egyén sem tulajdonos, sem jogosult nem volt a lakás kiadására. A lakást hirdető csaló több százezer forintot keresett csupán egy nap alatt. A történet tanulsága, hogy ügyelnünk kell arra, hogy a megfelelő személlyel kössünk üzletet, illetve a megfelelő embernek adjuk át a bérleti díjat és a kauciót. Abban az esetben, ha a bérleti szerződést nem közjegyző készíti, lehetőségünk van egy közokirati formával bíró egyéb jognyilatkozat megtételére, ami ugyanúgy biztosítani tudja az érdekeinket. A közjegyző eljárását általában a felek megegyezése alapján a szerződő felek fele-fele arányban rendezik vagy teljes egészében a bérbevevő viseli.
Jogi háttér: mi védi a feleket?
A Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlan fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és az ingatlannal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A jogszabályi rendelkezés szerint a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész időtartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A lakásokat a helyiségei, közművesítettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján lehet valamelyik komfortfokozatba sorolni. Ennek megfelelően megkülönböztetünk összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli lakásokat. A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt köteles a bérlőnek átadni és a bérelt lakásnak olyan állapotban kell lennie, hogy használata az egészséget ne veszélyeztesse.
A Lakástv. külön rendelkezést fogalmaz meg a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatosan, azzal, hogy ezen költségek viselésére vonatkozó szabályozást alapvetően a bérbeadó és a bérlő megállapodása körébe helyezi. A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. A bérlőt terheli a lakás használatával kapcsolatban felmerülő közüzemi költségek (víz, villany, gáz) viselése ugyanúgy, ahogy például a lakásba bevezettet internet vagy kábeltévé díja is. A bérlőnek - ha a lakásban bármilyen felújítási vagy átalakítási munkát akar végezni - előzetesen engedélyt kell kérnie a bérbeadótól. Ilyen engedély, és a költségekről való megállapodás hiányában a bérlő nem hivatkozhat arra, hogy a lakásban végzett, akár értéknövelő beruházás megtérítését fizesse meg neki a bérbeadó, vagy annak összegét a bérleti díjba számítsa be.
Mesélj magadról - Hogyan válaszolj erre egy ingatlaninterjún
Praktikus tanácsok bérbeadóknak és bérlőknek
- Érdemes már akkor megkérdezni az érdeklődőt, ezeknek a kizáró tényezőknek a meglétéről, amikor még csak telefonon érdeklődik a kiadó ingatlan iránt. Így mind a két fél időt és energiát tud spórolni.
- Az online platformokról letöltött szerződésekből sokszor fontos pontok maradnak ki. Így egy esetleges probléma megoldása sokkal időigényesebb és költségesebb lehet.
- A lakáskezelés során, nagyon fontos a rendszeres adminisztráció. Minden lakással kapcsolatos költség, rezsiszámla vezetése. Sokkal átláthatóbb így a lakás kiadás rendszere és az esetleg konfliktusokat is könnyebb tisztázni.
- Albérlőként fel kell készülnünk arra, hogy néhány évente összepakoljuk a holminkat, és egy másik lakásban kezdjük újra - ehhez jó adag rugalmasság szükséges.
- +1 Amit nagyon sokszor elfelejtenek még a szakemberek is, az a társasházak esetében a házirend / házszabály. Egy adott házban ez rendezi ugyanis a közösségi együttélés szabályait .
Átláthatóság és megelőzés
A legegyszerűbb a törvénykezésre támaszkodni, hiszen mindkét fél rendelkezik bizonyos jogokkal. A fentiek alapján tehát rövidülhet az albérlet kiadásának előzőleg szerződésbe foglalt időtartama, még ha az rendkívül kellemetlen helyzetbe is hozza a helyüket biztosnak vélő lakókat. A legjobb megoldás egy jól elkészített bérleti szerződés, amely részletezi a felek kötelezettségeit. Amikor lakását albérletbe adja, felelősséggel tartozik a bérlő egészségéért és a ingatlan állagának megőrzéséért.
| Probléma | Kinek a felelőssége | Megoldási javaslat |
|---|---|---|
| Csöpögő csap, kisjavítások | Bérlő (kisebb költségek) | Azonnali javítás, dokumentáció |
| Csőtörés, beázás, szerkezeti hibák | Bérbeadó / társasház | Szakember, gyors értesítés, szerződés szerinti eljárás |
| Penész, rossz szigetelés | Elsősorban bérbeadó a szerkezetért | Szigetelés, páraszint-ellenőrző, párátlanító |
| Kaució visszatartása visszaéléssel | Bérbeadó (ügyesen rögzítve a szerződésben) | Közokirat, alapos dokumentáció, közjegyző |
Az albérlet fenntartása és karbantartása néha gördülékenyen megy, de adódhatnak olyan helyzetek, amelyek komolyabb megbeszélést, összefogást, együttműködést igényelnek. Éppen ezért még beköltözés előtt fontos tisztázni, hogy milyen esetekben kinek mi a feladata és a kötelezettsége. A magyar jogszabályok szerint a tulajdonos és a bérlő felelőssége egyértelműen szabályozott. A bérlő feladatai közé tartozik az ingatlan folyamatos állagmegóvása, valamint az apróbb karbantartási munkák elvégzése.
