Albérlet helyett lakhatást biztosít programok: ki igényelheti, hogyan működik

2025. január 1-jétől a munkáltató lakhatási támogatást adhat a 35 év alatti munkavállalónak. A lakhatási támogatás béren kívüli juttatás, mely után a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó a munkáltatót terheli. A munkáltató a lakhatási támogatást lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adhatja. A támogatás igénylésekor a munkavállalónak be kell mutatnia a bérleti vagy hitelszerződést a munkáltatónak. Ha a munkavállaló az adóévben a 35. életévét betölti, az utolsó hónap lehet figyelembe venni, amelyben ezt a korhatárt átlépi. Ha a munkavállalónak juttatott lakhatási támogatás összege meghaladja a keretösszeget, a támogatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ha az adóévben magasabb összegben vette igénybe a támogatást, mint amit hitel- vagy bérleti díjként igazoltan megfizetett, a különbözet 50 százalékát adóbevallásban különbözeti bírságként kell feltüntetni és SZJA-ként megfizetni. A munkáltató az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a támogatással érintett ingatlan adatairól és a támogatás céljáról.

A Programok háttere: Otthon Start és lakhatási támogatás

Az Otthon Start Program célja a fiatalok minél hamarabb saját otthonhoz juttatása. Fix 3%-os, 25 éves futamidejű, legfeljebb 50 millió forintos kamattámogatott hitel áll rendelkezésre minden első lakás vásárló számára. A fix kamat révén a törlesztőrészlet összege sokszor alacsonyabb lehet, mint a piaci hitel esetében, s így előfordulhat, hogy a törlesztés havi költsége alacsonyabb, mint a bérlet. A kormány szintén támogatja azokat az ingatlanfejlesztéseket, amelyek az első lakás vásárlóinak igényeit szolgálják, és adminisztrációs eszközökkel segíti a beruházásokat. A 2025-ös határidők és jogszabályok alapján több kiemelt beruházás is megvalósul a 250 lakás feletti célokkal.

A Lakhatási Támogatás 2024. program keretében a dolgozók olyan albérleti díj vagy hiteltörlesztés formájában kapnak támogatást, amely megkönnyíti a lakhatást. A program az önkormányzatok és vállalatok együttműködésével valósul meg, a legfontosabb, hogy a támogatás csak a 35 éven aluli dolgozók számára érhető el, és csak akkor, ha a munkáltató ezt a juttatást biztosítja.

A jogszabályi feltételek és adózási vonatkozások

Csak a 35 év alatti dolgozók kaphatják meg a támogatást az adott évben; a korhatár elérése után már nem vehető figyelembe a havidíj.
A támogatás legfeljebb évi 1.800.000 forint, havonta legfeljebb 150.000 forint lehet, arányosan akkor, ha az év során lépsz be a 35. évbe vagy kilépsz belőle.
A támogatás felhasználható lakáscélú hitel törlesztésére vagy írásos lakásbérleti szerződés alapján fizetendő bérleti díjra, de mindkettőre egyszerre nem lehet.
A támogatás adózása csak a 15%-os SZJA és a 13%-os szociális hozzájárulási adó összesen 28%-os terhet jelent a munkáltatóra; a SZÉP-kártyához hasonló adózási kedvezmények érvényesek.
A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-ig kötelessége adatokat szolgáltatni a támogatással érintett ingatlanokról és a támogatás céljáról.

Ki igényelheti a támogatást és hogyan?

A támogatást a munkáltatónál kell igényelni, különösen a HR, munkaügyi vagy személyügyi osztályon. Meg kell adni a számlaszámot, ahová a támogatást utalják, és be kell mutatni a hitel- vagy bérleti szerződést. Ha a hitelszerződésben nincs feltüntetve a támogatás, az nem számít lakáscélúnak. Nem minden hitel tekinthető lakáscélúnak; például a Babaváró hitel, munkáshitel, diákhitel, személyi kölcsön vagy szabad felhasználású jelzáloghitel nem minősül lakáscélúnak. Albérlet esetén csak hivatalosan írásba foglalt bérleti szerződés alapján lehet igényelni a támogatást. Ha rokon vagy barát ingatlanában élsz, akkor sem kaphatsz támogatást.

A támogatás közvetlenül a bankhoz vagy a bérbeadóhoz is átutalható a szerződés alapján. A kölcsön- vagy bérleti szerződésben fontos feltétel, hogy a hitel legyen lakáscélú; egyéb típusú hitelekre nem vehető igénybe a támogatás.

Gyakorlati adatok a végrehajtásról és életképek a közelmúltból

Ide tartozik, hogy a márciustól fél éven keresztül igényelhető lakhatási támogatás a regisztrált álláskeresőknek egy új program keretében, amely március közepétől elérhető. Áprilistól pedig ifjúsági garancia plusz program indul a 30 év alatti fiataloknak, amelyben a támogatás összege akár 180 ezer forint is lehet az albérletre. A fővárosi egy- és több úrban (kerületek) a lakbérek alakulása: Egyszobás kiadó lakások esetén a fővárosban 180 ezer forint körüli átlag. Debrecenben és más megyeszékhelyeken is hasonlóan kedvező vagy magasabb árak mutatkoznak. A V. kerület a legdrágább, míg a XXI. kerület a legolcsóbb a fővárosi kínálaton belül. A legnagyobb kínálat a II., XXI. és XIII. kerületekben található, és ugyanígy a megyeszékhelyeken a legalább kétszobás lakások átlagdíja 180-230 ezer forint között mozog.

Infografika: Lakhatási támogatás folyamatábra

Gyakorlati példák és tippek

Érdeklődj a vállalat HR vagy munkaügyi osztályán: kérdezd meg, hogy vállalnak-e a cégük lakhatási támogatást.
Ha igen, hozz be a hitel- vagy bérleti szerződést, és jelöld meg, hogy milyen célra kéred a juttatást (törlesztés vagy bérleti díj).
Ellenőrizd, hogy a hitelszerződésed lakáscélú-e; ne számítsa fel a támogatást olyan hitelekre, amelyek nem lakáscélúak.
Figyelj a határidők betartására: az adóév után január 31-ig a munkáltató köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

A programokkal és a 3%-os fix kamatozású, hosszú távú hitelekkel a fiatalok könnyebben juthatnak lakáshoz, csökkentve a bérleti díjak költségét és elősegítve a hosszú távú elköteleződést a munkaerőpiacon.