Hogyan kell kezelni az albérlet hibáinak javítását és ki viseli a költségeket
A bérelt lakásokban is bármilyen probléma előjöhet: magát a mosógép, betörik az ablak, elromlik a kazán - márpedig ezeket a bajokat mielőbb orvosolni kell. Javítani kell? Baj esetén a lakásbérleti megállapodás a kulcs, a jogszabályi garanciákat bizonyos felülírhatja a szerződés. Az albérlőnek pedig akkor, ha az előbbi említettet dolgok karbantartását, felújítását kell elvégezni.
„Az egyedi szerződésekben e szabályokat figyelmen kívül lehet hagyni, azok csakis akkor érvényesek, ha másképp nem rendelkeztek a felek” - hívja fel a figyelmet dr. Az albérletbe költözve előbb-utóbb felmerül a kérdés: ki fizeti ki a javításokat? Ha például egy meghibásodott mosógép javítását kell elvégezni, és a bérleti szerződés nem mond mást, a bérlőnek kell állnia a költségeket.
Ha a tulajdonos erre nem reagál, akkor a bérlő a bérbeadó költségére, a kiadásokat megelőlegezve a bérlő saját büdzséjéből is kicseréltetheti a tönkrement mosógépet. Az albérlet fenntartása és karbantartása néha gördülékenyen megy, de adódhatnak olyan helyzetek, amelyek komolyabb megbeszélést, összefogást, együttműködést igényelnek. Éppen ezért még beköltözés előtt fontos tisztázni, hogy milyen esetekben kinek mi a feladata és a kötelezettsége.
A magyar jogszabályok szerint a tulajdonos és a bérlő felelőssége egyértelműen szabályozott. A bérlő feladatai közé tartozik az ingatlan folyamatos állagmegóvása, valamint az apróbb karbantartási munkák elvégzése. Kisebb javítások - például a lakás átalakításának tilalma vagy visszaállítási kötelezettség - a bérlőre hárulhatnak, míg a nagyobb szerkezeti elemek és központi berendezések javítása általában a tulajdonos feladata.
A bérbeadó kötelességei közé tartozik az épület karbantartása, az épület központi berendezéseinek üzemképessége, valamint a közös használatú helyiségek és a lakásberendezések hibáinak megszüntetése. Ha például a kazán vagy a klíma meghibásodik, annak javítása és cseréje általában a tulajdonos kötelessége. A költségviselés lehetőségeket a Lakástv. és a szerződés határozza meg: a felek megállapodhatnak az eltérésekről, de alapvetően a kisebb karbantartások a bérlőt, a nagyobb javítások pedig a bérbeadót terhelik.
Épület karbantartása: a központi berendezések karbantartása a bérbeadó feladata. A központi berendezések például a fűtőberendezés, a víz- és csatorna vezetékek, a gázvezeték és az elektromos rendszerek. A bérlő köteles értesíteni a bérbeadót, ha a hiba általa okozott vagy a beavatkozás szükségessége felmerül. Az olyan hibák, amelyek rendeltetésszerű használatot zavarják, a bérlőt terhelő költségek lehetnek, kivéve, ha a szerződés másként rendelkezik.
Ki fizeti a közüzemi díjakat? Azt a felek írásban állapíthatják meg: lehet, hogy a bérlő minden közüzemet visel, vagy külön megállapodás alapján a bérlő csak a lakbért fizeti, a közüzemi díjakat pedig a bérbeadó vagy a közüzemi szolgáltatók felé rendezik. A csöpögő vízcsap vagy a falban lévő vezeték hibája esetén a javítást és a költségeket ki viseli? Ha a falban lévő vezeték hibás, vagy a felettünk lakó szomszéd áztatja a lakást, akkor a bérbeadó eljárása szükséges.
A bérlőnek tisztában kell lennie azzal, hogy a bérleti szerződés megszüntetése és felmondási feltételei is benne kell legyenek. A határozatlan idejű szerződést a hónap 15-ig lehet felmondani, a határozott idejűt pedig csak a szerződés lehetőséget adja.
Központi rendelkezések és lakásberendezések: a Lakástv. értelmében a központi berendezések közé tartozik a víz- és csatornavezeték, a villamos hálózat, a fűtés és a kapcsolódó szerelvények. A lakásberendezések közé sorolhatók például a páraelszívó, a redőnyök, a kaputelefon belső része és a csengő. A szerződésekben a költségek rendezése érdekében a felek megállapodhatnak, hogy a bérlő vállalja bizonyos központi berendezések karbantartását, és ennek költségmegosztását a megállapodás tartalmazza.
Mit tegyünk bekövetkező meghibásodások esetén? Ha a bérbeadó nem reagál, a bérlő a jogszabályok és a szerződés alapján jogosult a költségek megtérítésére vagy a javítás elvégzésére. A bérlő előzetes engedély nélkül nem végezhet felújítást vagy átalakítást, és az ilyen tevékenységek megtérítésének jogosultsága a szerződésben van részletezve.
Rövid összegzésként meghatározható: a kisebb karbantartási munkákat a bérlő végzi, a központi berendezések és a közös helyiségek karbantartását pedig a bérbeadó. A felek a szerződésben rögzíthetik eltérő megállapodásokat, például hogy a bérlő viseli-e a javításokat vagy az újravásárlást, és ennek megfelelően alakul a lakbér vagy költségtérítés.
Fontos tanács: csak szerződéssel vegyél ki lakást vagy szobát! A bérleti szerződés írásba foglalása és részletes feltételeinek meghatározása elengedhetetlen, mert a jogvita csak így kerülhető el.
Miért érdemes a jogi háttér ismerete?
A Lakástörvény és a Polgári Törvénykönyv alapján részletesen meghatározza a felek jogait és kötelezettségeit. Ha a felek eltérően állapodnak meg, a szerződésben rögzített feltételek érvényesek. Így a bérlő és a bérbeadó közti viták elkerülhetők, ha a költségek és felelősségek pontosan tisztázva vannak a megállapodásban.
Az őszi szezonban gyakran növekszik a lakásbérleti szerződések száma, ezért előrelátóan érdemes a berendezések állapotát a beköltözés előtt átnézni és a karbantartási kötelezettségeket egyértelműen meghatározni.
Következő lépések
- Nézd át a bérleti szerződést alaposan és kérj egyértelműsítéseket a javítási költségek megosztására vonatkozóan.
- Győződj meg róla, hogy a központi berendezések karbantartása ki a felelős, és milyen határidőkkel kell a hibákat elhárítani.
- Ítélj el egy tiszta lista a kötelezettségekről: melyek tartoznak a bérlőre és melyek a bérbeadóra.
- Ha szükséges, kérj jogi tanácsot az egyedi megállapodások megfogalmazásához.
tags: #alberlet #hiba #javitas