A cigány szomszédok hatása az ingatlanokra és az életminőségre
Az albérletpiacon és az ingatlaneladás során a szomszédok személye sokszor meghatározó tényezővé válik, még akkor is, ha jogilag nem is jelenhet meg az értékbecslésben. Ez a kérdés különösen érzékeny, ha a szomszédok etnikai hovatartozása eltér a többségi társadalométól. A romák ingatlanpiacra gyakorolt hatása komplex jelenség, amely mind az árakat, mind az ott élők életminőségét befolyásolja.
Számos településen, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs megye elgettósodott területein, az ingatlanok eladása önmagában is kihívást jelent. Azok a falvak és községek, amelyek a romákkal kapcsolatos negatív hírek miatt váltak ismertté, még nehezebb helyzetbe kerülnek az ingatlantulajdonosok szempontjából. Például Olaszliszka, Kisléta, Nagycsécs vagy Tatárszentgyörgy nevei röghöz kötik az ingatlantulajdonosokat. De nem csak a hírnév okozhat problémát: "Polgáron van olyan utca, ahol korábban nem éltek romák, de nemrég odaköltözött egy család és ennek hatására ott közel egymillió forinttal csökkentek az árak - ez egy 6-7 millió forintos ingatlannál rengeteget számít" - mondja egy helyi ingatlanos.
A kistelepüléseken még rosszabb a helyzet, sok helyütt el sem lehet adni a lakásokat. Kesznyéten, Körömön, Kiscsécsen, Tiszagyulaházán, Tiszakeszin, Tiszatarjánban a romákon kívül nem vesz senki ingatlant. Oszláron annyira rossz a közbiztonság, hogy a házakat csak észrevétlenül lehet elhagyni, ügyelve arra, nehogy meglássa valaki, hogy üresen marad az épület. A tulajdonosok ezen a településen is próbálnak szabadulni az ingatlantól: ennek érdekében a végtelenségig leviszik az árat, végső esetben pedig hátra is hagyják otthonaikat.
A gettósodás és az ingatlanárak csökkenése
A kistelepülések elgettósodásával öngerjesztő folyamat indult be: azokban a falvakban, amelyekbe túl sok "problémás család" települt, elkezdtek csökkenni az ingatlanárak. A környezetükre igényes emberek - legyenek bár romák vagy nem romák - innentől kezdve nem vesznek házat ezen településeken, a faluban maradók többsége pedig nem jelentett fizetőképes keresletet.
A hitelképesség és jövedelem vizsgálatának hiányosságai is hozzájárulnak a problémához. "Régebben egymillió forintos kölcsönnel már parasztházat lehetett vásárolni, amivel nem is lett volna probléma, ha kellőképpen vizsgálták volna a hitelképességet, a jövedelmet." A gondokat már az ingatlanárak is jól jelzik: a Zemplén megyei Alsóvadászon, ahol a legutolsó, azaz a 2001-es népszámláláson a lakosok negyede vallotta magát roma származásúnak, egy közel 2 ezer négyzetméteres telken álló, 90 négyzetméteres, összkomfortos, felújított parasztházat már 5,5 millió forintért meg lehet venni. A 2001-es adatok szerint 49 százalékban romák lakta Makkoshotykán szintén nagyon alacsonyak az árak: itt 4,7 millió forintért árulnak ezer négyzetméteres telken álló, 64 négyzetméteres, szépen felújított családi házat.
Érdekes, de azokon a településeken, ahol köztudottan sok cigány ember él - és ahol félő, hogy az ingatlanok emiatt nehezebben eladhatók -, a tulajdonosok hirdetésében még a roma szomszédság hiányát is hajlamosak kiemelni: cigányokat ugyan nem említenek, de más módon utalnak arra, hogy az ingatlan "ebből a szempontból jó adottságú". Ózdon például 10 millió forintért árulnak egy 120 négyzetméteres panorámás családi házat, amelynek hirdetésében kiemelik: az ingatlan biztonságos környéken van. Rendezett lépcsőház, kulturált lakóközösség kulcsszavakkal kínálják azt a 37 négyzetméteres ózdi panelt is, amelyért tulajdonosa kevesebb, mint 4 millió forintot szeretne kapni. Az ilyen jellegű hirdetések nem egyedülállóak: kulturált szomszédság a varázsszó annál a 80 négyzetméter körüli, újszerű ózdi családi háznál is, amelyet 8,5 millió forintért árulnak.
A szegregáció jelensége és a társadalmi problémák
A szegregáció a cigányságon belül is óriási, a romák ingatlanvásárláskor sem a többségi társadalomtól félnek, hanem a cigányoktól. Egy szabolcsi ingatlanos például arról számolt be, hogy roma ügyfele egyenesen leszögezte: ő a gyerekeit a cigányok közé nem engedi.
Baranyában például sok cigány él, ott mégis kisebb a probléma. Ez amiatt van, mert Baranya sokkal polgárosultabb, és sok ugyan a reménytelen helyzetű kistelepülés, de fejlettebb a roma intézményrendszer: meglátszik, hogy ott van a Gandhi Gimnázium és a Pécsi Tudományegyetem romológia tanszéke. A megyében egészen más viszony alakult ki az elmúlt 15 évben, mint Észak-Magyarországon: Pécsett például 11-12 százalékos a roma gyerekek aránya a közoktatásban, mégis jóval alacsonyabb a szegregáció, mint mondjuk Miskolcon vagy Nyíregyházán.
A cigányügy a szociológus szerint valójában nem is cigányügy, hanem társadalmi csapda. "A legnagyobb probléma például az, hogy az alacsony végzettségűek foglalkoztatottsága - legyenek romák vagy sem - nálunk mindössze 28 százalékos, szemben az uniós 47 százalékos átlaggal. Gond az is, hogy a magyar közoktatás a fejlett országok egyik leginkább egyenlőtlen közoktatásává változott, aminek pusztító tünete a szegregáció. A harmadik probléma a kistérségi gettósodás, ami szintén csak látszólag romaügy. Valójában arról van szó, hogy sok száz nem roma középrétegbeli család kiszervezi saját életét a kistelepülésekről - és akár a kistérségekből is. Egyszerűen máshova íratják a gyerekeiket iskolába, nem a helyi intézményeket használják, nem a helyi jóléti ellátásokat veszik igénybe, miközben esetleg el sem akarnak költözni lakóhelyükről."
Az ingatlanközvetítés és a diszkrimináció
Akármilyen gettósodásról legyen is szó, az ingatlanpiac kegyetlen: ha baj van a környékkel, a szomszédokkal, lemegy az ingatlan értéke. Emellett probléma az is, hogy Magyarországon kevés a bérlakás, azon belül is a közösségi bérlakás. Ez a legnagyobb gátja a munkaerő mobilitásának, hiszen aki állami támogatással épített házat vagy hitelt vett fel, és egy életre eladósodott Miskolcon, Ózdon, Kazincbarcikán, vagy egy isten háta mögötti kistelepülésen, hiába kap munkát Győrben vagy Székesfehérváron, nem tud odaköltözni, mert foglya saját ingatlanának.
Emiatt leginkább az alacsony iskolázottságúak, azon belül is a romák mobilitása korlátozott. A szociológus azt is hangsúlyozza, hogy a 80-as évek közepéig az aktív korú roma férfiak 85 százaléka foglalkoztatva volt, részben azért, mert voltak munkásszállások, és nagy volt a helyszínen élő hozzátartozók aránya is. A legjobb megoldás persze nem a munkásszállók újjáélesztése, hanem a helyi foglalkoztatottság megteremtése lenne, ami koránt sem lehetetlen: a 80-85 százalékban romák lakta Tarnabodon például hajléktalanok befogadásával létesítettek elektronikai bontóüzemet.
A jogi háttér is egyre szigorúbb a diszkriminációval szemben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság a kérelmezővel szemben, a roma nemzetiséghez tartozásával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor hirdetéseiben szerepeltette, hogy az albérlet romáknak nem kiadó. Az EBH megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását és pénzbírságot szabott ki.
Az ingatlanközvetítő mindhárom esetben udvariasan visszajelzést ígér, de elöljáróban őszintén megmondja, nagy esélyt lát rá, hogy így nem bérelhetik ki a lakást. „Azért tartottam fontosnak, hogy előre jelezzem, roma származású vagyok, hogy ne ott, szemtől szembe érjen az a hatás, hogy a származásom és a kinézetem miatt nem kapom meg azt a lehetőséget” - magyarázta József, amikor az átéltekről kérdezték. Zsoltot visszahívta ugyan az ingatlanközvetítő, de a fiatal férfi azt mondta, pontosan azzal, amire számított. „Már volt ilyen tapasztalatom. amikor azt mondják, hogy majd visszahívnak, akkor mindig kitalálnak valamit” - mesélte a tapasztalatait Zsolt.
A legnyíltabban Emília és Gyula akciója mutathatta meg, mennyire elutasítóak a roma bérlőkkel szemben a fővárosi albérletpiacon. Az ingatlanközvetítő kendőzetlenül beszélt nekik arról, hogy ugyanez a tulajdonos ügyfele hogyan utasított el csípőből egy jelentkezőt csak azért, mert roma származású. A két fiatal szerint mindezt azért tehette mindenféle feszengés nélkül, mert kényelmesen belehelyezkedett a közvetítő kívülálló szerepébe.
Európa problémája a romákkal
A szomszédok hatása a mindennapokra
Az albérlet vagy ház megvásárlása során nem csak az ingatlan állapota fontos, hanem a szomszédok személyisége is. Több eset is rávilágít arra, hogy a "kellemetlen" szomszédok milyen negatív hatással lehetnek az ember közérzetére és akár az ingatlan értékére is.
Egy példa szerint egy autószerelő szomszéd, aki esténként és hétvégén is hangosan dolgozik, zavaró lehet, különösen, ha a ház már lakott részekkel is rendelkezik. Egy másik esetben egy hatalmas fenyőfa dőlt a ház tűzfalához, és a szemetet a tetőre és a kertbe hordta, a tulajdonos pedig nem volt hajlandó kivágatni. Ezek a helyzetek jól mutatják, hogy a szomszédokkal való viszony mennyire befolyásolja az otthonérzetet.
Társasházi tapasztalatok is felvetik a problémát: "Társasházi lakást adtunk el, egy 10 lakásos házban. A földszinti 5 lakásban cigányok éltek. Mind problémás volt. Az egyik dajdajozott minden nap, a másik verte a párját, az anyját és aki az útjába került (nő volt;)), a harmadik kint óbégatott egész nap az udvaron, stb."
Az ilyen helyzetekben az ember elgondolkozik azon, hogy érdemes-e megvenni egy ingatlant anélkül, hogy tájékozódna a szomszédokról. Bár sokan úgy vélik, hogy egy családi ház esetében ez lényegtelen, hiszen elég jól el lehet szeparálódni, a tapasztalatok mást mutatnak. Ha rákérdeznének, sokan elmondanák az igazságot, de dicsérnék is a szomszédokat, hogy ne keltsenek rossz benyomást.
Egy ingatlanos tapasztalata szerint egy ház eladásánál telefonban elmondott mindent a házról, a végén a szomszéd kiscsaládot is megemlítette. Köszönettel elálltak a vételtől. Ez is jelzi, hogy a szomszédok személye mennyire fontos tényező lehet az ingatlanvásárlásnál.
A jogi szabályozás is egyre inkább próbálja megakadályozni a diszkriminációt az ingatlanpiacon. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) például kimondta, hogy az albérletet nem lehet romáknak nem kiadni. Ez a döntés is azt mutatja, hogy a jogalkotók is felismerték a szomszédság etnikai összetételének fontosságát, és próbálják megakadályozni a hátrányos megkülönböztetést.
tags: #alberlet #lakas #cigany #szomszed