Az albérlet jogi háttere és gyakorlati vonatkozásai
Az albérlet a bérleti szerződéshez hasonlóan lehet határozott vagy határozatlan idejű.
Az albérlet hétköznapi jelentése és jogi fogalma eltér egymástól.
Az albérletre vonatkozó szabályokat részben a Polgári Törvénykönyv, részben pedig a lakások és helyiségek bérletérõl szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) tartalmazza.
E törvény értelmében a bérlõ a tulajdonos hozzájárulásával a lakást vagy egy részét bérbe (albérletbe) adhatja.
A bérlõtársak csak együttesen adhatják a lakás egy részét albérletbe, mert e jogukat csak is csak együttesen gyakorolhatják.
Az albérleti jogviszonyt felmondással a bérlõ és az albérlõ is megszüntetheti a következõk szerint:
A bérlõ (aki tehát az albérletbe adja a lakást) az albérleti szerzõdést a következõ hónap utolsó napjára mondhatja fel, függetlenül attól, hogy az albérleti szerzõdés határozott idõre jött-e létre.
A bérlõ tehát a határozott idõ letelte elõtt is felmondhat az albérlõjének.
Ezzel szemben az albérlõ a határozatlan idõre kötött szerzõdést a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára mondhatja fel, a felmondási idõ azonban 15 napnál kevesebb nem lehet.
Mint látszik az albérlõ a határozott idejû albérleti szerzõdés idõ elõtti felmondására nem jogosult.
A tulajdonos és a bérlõ közötti bérleti jogviszony megszûnése külön intézkedés nélkül az albérleti jogviszonyt felmondás nélkül is megszûnteti.
Ha a felek nem szerzõdtek eltérõen, az albérlõ cserelakásra nem tarthat igényt.
Az albérleti szerzõdés csak írásban érvényes.
A szóban vagy ráutaló magatartással létrejött albérleti szerzõdés tehát érvénytelen.
Önkormányzati lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit a lakás fekvése szerint illetékes önkormányzat rendelete határozza meg.
Albérlet esetén a tulajdonos nem kerül az albérlõvel jogviszonyba.
A bérlõ az albérlõ magatartásáért ugyanúgy felel, mint saját ingatlanhasználatáért.
Így van ez akkor is, ha a tulajdonos hozzájárult az albérletbe adáshoz.
A lakások albérletbe adására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a nem lakás célú helyiségek albérletére is.
Az albérletre vonatkozó szabályokat részben a Lakástörvény és a kapcsolódó jogszabályok tartalmazzák.
1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról értelmező rendelkezések 5.
Itt még nem feltétlenül vagyunk közelebb a megoldáshoz.
Ki jogosult pontosan biztosítani? 27/A. § (1) * A szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogya) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagyb) a lakcímbejelentéshez az elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján előzetesen járul hozzá.
(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.
(3) * Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a szállásadó általi hozzájárulásra nincs szükség, ha a bejelentkező olyan érvényes teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely a lakás használatára feljogosítja.
A 3. pont az érdekes. Magánokirat vagy közokirat, amire hivatkozik az a bérleti szerződés.
Vagyis, ha van aláírt bérleti szerződés, akkor nem kell külön hozzájárulás a bérbeadótól.
Szóval vagy egy bérbeadó által aláírt lakcímbejelentőre van szükség vagy az okirati tartalmaknak megfelelő aláírt bérleti szerződésre.
Valamint, erre a törvény máshol is található hivatkozás, viszont itt is kivételként említi a korábbi 3. 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról: 32. § (1) * A lakcímbejelentést - a 29. § (3) bekezdésében, a 30. § (2) bekezdésében, valamint az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint jogszabályban meghatározott kivétellel - a 3. számú mellékletben előírt adattartalmú bejelentőlapon kell teljesíteni.
A bejelentőlapot a lakcímbejelentés teljesítésére kötelezettnek és az e rendeletben meghatározott esetekben - az Nytv. 27/A. Kinek kell bejelentenie a lakcímet? - az egyik bejelentkezésre kötelezett mindenki nevében teljesítheti a bejelentést.
146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról: 29. § (1) A polgárnak a lakcímét, illetve annak változását bármely járási hivatalnál kell bejelentenie. Elektronikusan is bejelenthető? Igen, akár elektronikusan.
A lakcímet bejelenteni mindenki személyesen vagy aláíró képviselő útján lehet.
A lakcím bejelentés nem keletkeztet vagyoni jogot a bejelentkezett számára.
Ha nem jogosult ott lakni, de be van jelentkezve, attól még nem vagyunk kötelesek beengedni az ingatlanba.
Világosan látszik, hogy a bejelentkezés és a lakcím bejelentés jogiitzézete összetett, és több kivétel is van.

tags: #alberletbe #a #tulaj #hozzajarulasa #kell #meg
Népszerű bejegyzések:
- Művelési ágak változtatása: jogi és gazdasági szemszögből
- Hitelbiztosítás áttekintése az Arzenál által közvetített megoldásokkal
- Propertis: finanszírozási megoldások és fejlesztési projektek a magyar ipari ingatlanpiacon
- X. kerületben eladó panel lakás 49 m2, 2 szoba, erkély
- Hektáronkénti műtrágya-hatóanyag-mennyiség összehasonlítása: tiszta hatóanyag kontra kereskedelmi áru
