Albertfalvai lakótelep: lakások száma, jellemzők és történet

A lakótelep fogalmára többféle meghatározás létezik, e lista összeállítása szempontjából a német építész, Olaf Gibbins leírása tekinthető alapvetésnek: "A lakótelep olyan lakóterület, amelyet önmagában funkcionális egységként terveztek és hoztak létre. Négy-, illetve többemeletes házaiban legalább 500 lakás található, túlnyomórészt a hatvanas évek után épült és a nagy lakáshiány csökkentését szolgálta. Jellemzői közé tartozik még a sűrű beépítettség, meghatározott számú ház-, illetve lakástípus."

Az Albertfalvai lakótelep a budapestiek lakótelepeinek történetében kiemelkedő példája. 1930-as évek elején épült, és az 1910-es években indult élet kibontakozását követően jelentős közterületet és funkcionális egységet teremtett: a telep központi eleme az Abádi tér, amely fásított közkertként jelenik meg a tervlapokon. A telep eredetileg földszintes, egy- és kétszintes házakból állt, az utcák végén jellemző az egyszintes ház, a Karcag utcában minden ház két emelettel épült fel. A talajvíz miatt pince nem épült, helyette tárolók lettek kialakítva a kertekben.

Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) által építtetett telep létrejöttében fontos szerepet játszott Vass József népjóléti miniszter és Dréhr Imre, aki politikai államtitkárként javasolta a telkek megvásárlását. A telkeket az Építész utca, Vegyész utca, Fegyvernek utca és Karcag utca által határolt területre jelölték ki, és az OTI ezt a területet meg tudta vásárolni törvényben meghatározott hitellel együtt. Az első lakók 1929 végén költözhettek be, és a közeli talajvíz miatt pince helyett kamrák kerültel kialakításra.

Az építkezést azonban nem kerülte el a politikai és gazdasági ellenkezés: az ellenzék kritikával élte meg a beruházás költségeit és azt, hogy verseny nélkül adták ki a munkákat alvállalkozóknak. A Dréhr-ügy vádjai és későbbi peres eljárásai jelentős sajtóvisszhangot keltettek a korszakban. A terület kiválasztásának okai között szerepelt, hogy a telep könnyen megközelíthető legyen tömegközlekedéssel, de mégsem a Duna közvetlen közelségében fekszik, így árvízveszélyt sem lehetett súlyosan megkérdőjelezni.

A lakótelep jellegzetes látképe az Abádi téren elhelyezkedő zárt sorú beépítésről, a földszintes és kétszintes házakról, valamint az arculatot adó boltozatos bejáratokról.

A telep tervezői Barát Béla és Novák Ede voltak, akik a budapesti bérházépítészetben akkoriban elismert szakembereknek számítottak. A Georgiá-bérház példája is az ő közreműködésüket dicséri. A projektet azonban folyamatosan bírálta az ellenzék és a fővárosi mérnökök csapata is, akik a levegő minőségét és az előkészítési munkálatokat kritizálták, ugyanakkor a lakások egyenetlen elosztását is kifogásolták. A későbbiekben a hírszerkesztés és az anyagi kifizetés hiánya is befolyásolta a projekt megítélését.

Építészetileg az Albertfalvai telep jellegzetessége az egységes, alacsony beépítésű megformálás, a boltíves bejáratok és a zsalugáterek. Az utcák hosszanti és keresztirányú hálózata úgy lett tervezve, hogy a lakótelep zárt, kisvárosias jellegét erősítse, miközben egyes területein a 2 szintes házak dominálnak, máshol pedig földszintes épületek sorakoznak. A 2012-es rendelet előírásai pedig azt célozzák, hogy az előkertben ne lehessen parkolni, és a meglévő elemeket - például redőny helyett alkalmazott zsalugáterek - összhangban tartsák a telep arculatával. A 1970-es évektől kezdve a lakótelep lakói kedvezményes áron megvásárolhatták a lakásokat, először bérbe adták őket, majd vásárolhatóvá tették.

Az albertfalvai lakótelep bírálata között kiemelkedő a CIAM kritikája a lakótelep funkcionális és egész hangulatára is; az ellentervet 1932-ben mutatták be, de nem valósult meg. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa mérnöke pedig hangsúlyozta, hogy a gyárak közé épített telep levegőminősége és az előkészületi költségek miatti magas lakbérek problémát jelentettek. További részletek és történeti adatok közérthetően összefoglalva a telep jellemzőit és történetét tekintik át a következő fejezetekben.

Az építészet történeti kontextusa

Barát Béla és Novák Ede közös irodája a Wekerle-telep két lakóháza és a Georgia-ház megtervezésével tettek szert hírnévre, ami később újabb felkérésekhez vezetett: Weiss Manfréd Nyugdíjpénztára, Hungária Gőzmalmok Nyugdíjpénztára. Az Albertfalva telephez köthető főbb személyek közé tartozik Maróczy Géza sakknagymester és Tersánszky Józsi Jenő író, akiknek az OTI telepe és a hozzá kapcsolódó közösségi élete részben itt bontakozott ki. A telep emlékműve az Abádi téren 2015-ben került felállításra, hogy megörökítse a telep építésének emlékét és a tervezőket, valamint a lakosok egykorvolt közösségi életét.

Az Albertfalvi telep 1929 végén beköltözhető, a közeli talajvíz miatt pince egyáltalán nem épült. A lakótelep építésével kapcsolatos viták és peres eljárások befolyásolták az akkori közvéleményt, de a terület közösségi élete és az építészeti megoldások hatása a mai napig érezhető az architektúrában. A korszak projektjeinek elemzésével a történészek azt mutatják meg, hogyan próbálták a modern szociális lakásépítést megvalósítani a korszak számára releváns gazdasági és politikai környezetben.

Adatok és források a telep történetéből
  • A telep központi eleme az Abádi tér.
  • Az épületek többsége földszintes, egy- és kétszintes, a Karcag utcában minden ház két emelettel épült fel.
  • A telep első lakói 1929 végén költöztek be.
  • A pince helyett tárolókat építettek a közeli talajvíz miatt.
  • A terület kiválasztásában szerepet játszott a közlekedés könnyű hozzáférhetősége, ugyanakkor a Duna miatt árvízveszély mégis mérsékelt maradt.
Albertfalvai lakótelep arculata: alacsony beépítés, boltíves bejáratok, zsalugáterek

Összefoglaló a lakások számáról és a további fejlesztésekről

Az Albertfalvai lakótelep eredetileg nem tartozott a 500-nál több lakásos, magas sűrűségű panelek közé, de az idők folyamán a lakótelep lakásainak száma és felépítési módja megőrizte a telep történeti identitását. A korszakban a tulajdonosi viszonyok és a bérleti konstrukció, majd később a kedvezményes áron történő vásárlás is hozzájárult a közösség megtartásához és a fenntartható városfejlesztéshez. A későbbi rendeletek és fejlesztések célja a telep arculatának és egységes megjelenésének védelme volt, amely a mai napig meghatározza a lakótelep fenntarthatósági és részletgazdagsági aspektusait.

tags: #albertfalvai #lakotelep #lakasok #szama

Népszerű bejegyzések: