Alperesi költségmentesség esetén felperesi illeték: hogyan alakul és mire figyeljünk

A végrehajtó díjának összege a kiállított végrehajtható okirat céljától függ (pénzkövetelés behajtása vagy meghatározott cselekmény végrehajtása).

Ha a végrehajtás pénzkövetelés behajtására irányul, akkor a végrehajtó díja a behajtandó pénzkövetelés összegével arányos.

Ha a végrehajtás nagyobb követelésre vonatkozik, akkor a végrehajtó magasabb díjban részesül.

A magyar „ügyvéd” szó az angol „attorney”, „advocate”, „solicitor”, „lawyer” és „barrister” szavak megfelelője.

Az ügyvédi díj általában a fél és az ügyvéd közötti megállapodás tárgyát képezi.

Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a jogszabályba foglaltaknak megfelelően állapítja meg.

A fél és ügyvédje közötti megállapodás alapján az ügyvédnek járó költséget nem feltétlenül teljes egészében tudja a fél pernyertessége esetén a pervesztes féllel szemben érvényesíteni.

A perben eljáró bíróság ugyanis mérsékelheti az általa túlzottnak ítélt perköltségigényen belül a jogi képviselő díját.

Azaz ilyen esetben az ügyvédi díjról a bíróság dönt a jogszabályban meghatározottak alapján.

Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték számításának alapja járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban 200 000 forint.

A törvényszék előtt első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban 350 000 forint.

Fellebbezési eljárásban peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban 170 000 forint.

Az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint.

Elsőfokú ügyekben a fentiekben meghatározott illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6 százalék (legalább 15 000 forint és legfeljebb 1500 000 forint).

Elsőfokú nemperes eljárásban az illeték az illetékalap után 3 százalék (legalább 5000 forint és legfeljebb 250 000 forint), illetve egyes, a törvényben nevesített nemperes eljárásokban ettől eltérően alakul az illeték mértéke, pl. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni.

Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelést is érvényesít a jogosult.

A polgári eljárások esetében a bírósági illetékek megfizetésének kötelezettsége a kereset benyújtásakor keletkezik.

Az eljárási illetéket ezért perindításkor kell leróni.

Ha a fél nem fizeti meg az említett illetéket, vagy a törvényben meghatározottnál kevesebbet fizet, akkor a kérelem benyújtásakor a bíróságnak fel kell hívnia a felet a fennmaradó bírósági díjak megfizetésére.

Az ügyvédi díj kifizetésére a fél és az ügyvéd közötti megállapodás alapján kerül sor.

Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, akkor csak az igény bejelentéséért és a fellebbezésért kell illetéket fizetni.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 54.

Hivatásuk gyakorlásával - jogszabályban rögzített eszközökkel és módon - az ügyvédek segítik az ügyfeleiket jogaik érvényesítésében és kötelezettségeik teljesítésében.

A költségek megállapításának jogalapjaival kapcsolatos információk az Európai Igazságügyi Hálózat honlapján találhatók.

Magyarországon az általános ÁFA (HÉA) -kulcs 2009.

Azt a természetes személy peres felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg.

A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti: illetékmentesség; mentesség az eljárás során felmerülő költségek előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól; mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól; pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi.

Ha a fél jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni.

Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.

Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.

A bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló rendelet 6. A peren kívüli állami jogi segítségnyújtás keretében a jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt készít, és erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba.

A peres eljárás során az állam a jogi segítségnyújtás keretében a polgári peres és nemperes eljárásokban a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.

Infografika: Illetékek és költségek felépítése a polgári peres eljárásokban

tags: #alperesi #koltsegmentesseg #eseten #felperesi #illetek

Népszerű bejegyzések: