Alsónémedi északi iparterület 2: szabályozási tervváltozás és helyi építési szabályzat dinamikája

Az Alsónémedi Nagyközség 8/2004. (V. 03.) sz. rendeletének módosítása 2013.12.26-án került napirendre, amely a belterület szabályozásának megváltoztatását és az északi iparterület fejlesztési feltételeit érinti. A rendelet célja a település közigazgatási területének építésügyi és környezeti adottságainak korszerűsítése, figyelembe véve a jogszabályi kereteket és OTÉK előírásait. A módosítás a település közigazgatási határainak, belterület határának, valamint a tervezett övezetek és építési övezetek részletes meghatározását is tartalmazza, hogy egységes és átlátható legyen a beruházói és önkormányzati döntéshozatal.

A szabályozási terv tartalma és irányadó elemei

A rendelet 2. fejezete részletesen meghatározza a szabályozási terv tartalmát: közigazgatási terület határa, belterületi határ, tervezett szabályozási vonal, övezethatárok, építési övezetek azonosítói, határai, és a jelentősebb védőtávolságok illetve védelmi övezetek kijelölése. Emellett kimondja a lehatárolt védett természeti területek, régészeti lelőhelyek, helyi védelem alatt álló épületek és településszerkezet határainak meghatározását. Ezek az elemek biztosítják, hogy a beépítés összhangban legyen a környezeti és kulturális értékekkel, és elősegítik a fenntartható fejlődést az északi iparterület körzetében.

Az irányadó szabályozási elemek között kiemelt helyet kap a területfelhasználási övezetek tartományainak értelmezése: a kialakult építési mód (K), a telek beépíthetőségének meghatározott értékei, az építménymagasság finomhangolása és az új telekalakítás minimum méretének meghatározása. A magastetős építményekhez kapcsolódó tetőhajlásszögek, az OTÉK szerinti létesítmények elhelyezése és az állattartó építmények helye is szabályozott. E szabályozások összessége biztosítja, hogy az északi iparterület 2. övezeteiben megvalósuló fejlesztések arányosak és harmonikusak legyenek a település karakterével.

Beépítés és telekalakítás

Az irányadó előírások szerint a kialakult építési telek beépíthető, ha a tűzvédelmi, benapozási és környezetvédelmi előírásoknak megfelel, és nem korlátozza a szomszédos telkek beépítését. Az építésirendszer kiépítéséhez szükséges közúti vagy magánúti kiszolgálás elengedhetetlen. A telekalakítás során meghatározott legkisebb telekterület vagy a legkisebb beépítettség a terület fő rendeltetésétől függően módosítható, de csak a szabályozási tervben foglalt vonalak végrehajtása érdekében történhet. Magastetős épületek esetében a hajlásszöget a kialakult beépítéshez kell igazítani, hogy a városkép egységes legyen.

Az övezetek területén OTÉK szerinti létesítmények elhelyezhetők, és az állattartó építmények is lehetőséget kapnak a helyi rendelet előírásai szerint. A község területén álló településfejlesztési területek esetén meghatározott, kivételes esetektől eltekintve a legkisebb telekterületi előírások betartása kötelező. A szabályozási vonalak végrehajtása a telek méretének és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével történik.

Építési övezetek és különleges övezetek

A rendelet több különleges övezeti típust határoz meg, köztük a Gip-sz jelű ipari-gazdasági övezetet, amely a szennyvíztisztító területet is magában foglalja. Itt a zöldfelület aránya minimum 25%-os. A temető területeket a Kt jelű különleges övezet és a Krek jelű sportrekreációs övezetek követik, ahol a zöldfelület aránya 40%, illetve 60% feletti arányban jelentkezik, és a melléképítmények kiválasztott típusai meghatározottak. A sportpálya területek övezeteiben a zöldfelület minőségi és mennyiségi követelményei szigorúak, hogy a rekreációs jelleg megőrződjön. Az övezeti szabályozások részeként a temetői területek rekultivációs terv készítését is előírják.

Az 5 fő útvonal és a közlekedés területeinek szabályozása alapvető fontosságú a térségben. A közúti területek szélességét, a közlekedési övezetek határait és a védőterületeket részletesen meghatározzák, hogy a forgalom és a közlekedési infrastruktúra a városias és a környezeti igényeknek egyaránt megfeleljen. A közútakat érintő szabályozások közé tartozik a külterületi és belterületi utak, a kerékpárutak és a parkolási rendszerek kialakítása is. A közterületek parkosítása és a zöldfelületek fenntartása IV. hídfőként szolgálnak a fenntartható közlekedés felé.

Zöldfelületi övezetek és zöldfelületi fedettség

A zöldfelületi övezetek, köztük a Zkp jelű zöldterületi övezet, a közparkok területeit foglalja magába. Ebben az övezetben a telkek nem oszthatók meg, de egyesíthetők azonos övezetbe tartozó telkek. Az övezetben kizárólag magastető épületeket lehet elhelyezni, tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg. A telkeket legalább 50%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani, és közparkot kertészeti kivitelezési tervek alapján kell létrehozni. A játszótéri létesítmények esetén a használók testi épségét szem előtt tartva biztonságos berendezéseket kell alkalmazni, a park fenntartásáról pedig folyamatosan gondoskodni kell.

Erdő övezetek és gazdasági erdőterületek esetén más szabályok érvényesek: az erdő övezetek telkei építésre nem vehetők igénybe, míg a gazdasági erdőterületekre vonatkozó előírások az erdőgazdálkodási tevékenységek célját szolgálják. A zöldterületi rendszer bővítéséhez kertészeti és tájrendezési terveket kell készíteni, és a zöldfelületi arányokat minden övezetben a megengedett minimumokra kell hozni.

Gyakorlati értelmezés az északi iparterület 2. fejlesztésében

Az északi iparterület 2. övezetei közül kiemelkedő a Gip-sz és a Kt jelű különleges övezetek használata, amelyek megengedik az ipari és gazdasági tevékenységek ütemezését a környezetvédelmi és közlekedési feltételek figyelembevételével. A beépítés mértéke és a zöldfelületek megőrzése összhangban van a község központjának vegyes övezeteivel, ahol intézményfejlesztés és lakófunkciók is megvalósíthatók. A tervezés során a telek- és útépítési paraméterek, a közművek elhelyezése és a parkolási rendszerek kiépítése mind beépítésre kerülnek annak érdekében, hogy az északi iparterület 2. övezetei élhetőek legyenek a lakosság számára, miközben a gazdasági tevékenységek zökkenőmentesen működnek.

Javasolt fejlesztési következtetések és lehetőségek

• Az OTÉK és a helyi rendeletek összhangja lehetővé teszi a terület funkcióinak bővítését, miközben megőrzik a zöldfelületek arányát és védik a kulturális és természeti értékeket.
• A 18 m széles telkek, kötelező kiszolgáló épületekkel történő beépítése lehetővé teszi szolgáltatások bővítését a lakóterületek környezetében.
• A közlekedési övezetek és az utak szabályozása biztosítja a gördülékeny közúti közlekedést és a kerékpáros közlekedési lehetőségeket.
• A zöldterületi övezetek és a rekultivációs tervekkel összhangban a területek harmonikus zöld-szabadidős funkciókat (közparkok, erdők, sportpályák) kínálnak.

A fejlesztési irányelvek megfogalmazása során különösen fontos a külterületi utak megfelelő szélességének és a belterületi közútak integrált szabályozása, hogy a közlekedés biztonságos és hatékony legyen. A magánutak kialakításánál a maximum 4 telek megközelítésénél legalább 10 méteres, négy vagy több teleknél pedig legalább 12 méteres szélességet kell biztosítani. A közterületi parkolók fásításával és a zöldfelületek fenntartásával pedig hozzájárul a városias környezet esztétikájához és egészséges élhetőséghez.

tags: #alsonemedi #eszaki #iparterulet #2

Népszerű bejegyzések:

• Teljesen felújított lakóház Balatonbogláron
• Zala katasztrófavédelmi aukciók és a megelőzés tanulságai
• Hogyan gyűjtik a Jegenye fasorban keletkező építési törmeléket?
• Nyaralók Dunaalmáson
• A típusú garázs: jelentés és típusok