Anglia atomerőmű építésének leállításai és a Hinkley Point C projekt következményei
Az atomenergia reneszánszához technológiai áttörés kell, a hagyományos erőművek építésével az államok veszteséges projekteket támogatnak.
A nukleáris technológia megosztja a nyugati világot, az emberek egy része úgy tekint rá, mint a legkívánatosabb megoldásra, ami stabil, olcsó és tiszta energiát kínál, míg a publikum másik fele az ördög találmányaként tekint rá, és a magas környezetvédelmi kockázatok miatt a technológia betiltását követeli.
Németország, amelynek nukleáris ipara az 1980-as években világhírű volt, mára bezárta az összes atomerőművét, és a szomszédos Franciaország viszont a flotta megújítására készül.
Japán pedig, ahol 14 éve komoly baleset történt (Fukusima), és utána leállították az atomerőműveket, mára erőműparkjának nagy részét újraindította.
Az elektromos energia költsége az egyik legfontosabb szempont, és az új nukleáris erőművek költsége egyre rosszabbul áll a hagyományos nyomottvizes típusok között.
Ma el lehet mondani, hogy az újonnan épülő nukleáris energia a legdrágább áram-előállítási források közé tartozik a világon.
Az idő- és költségtúllépések jellemzők ezeknél a gigaprojekteknél, és általában ők a fő finanszírozók is: államok hajlandók finanszírozni ezeket a projekteket.
A nukleáris erőművek átlagos építési ideje 1955-től 2014-ig mutatja a trendet, és a költségek emelkedése mellett egyre szigorúbb szabályozás is jellemző.
A Three Miles Island, Csernobil és Fukushima három nagy baleset jelentős hatást gyakorolt a szabályozásokra és a költségek felemelkedésére.
Az építési költségek mellett a hosszú távú kamatok is befolyásolják a beruházásokat, és a megengedett árazási politikák is alakítják a finanszírozást.
Új nukleáris erőmű építések 1955-től 2014-ig: a nyugati világban a költségek és a bürokrácia növekedése általános tendencia.
Hinkley Point C példája
Vegyünk egy éppen most futó európai példát: az Egyesült Királyság 2010-ben döntött a somerseti Hinkley Point nukleáris erőmű bővítéséről.
A HPC projektet az EDF és az Egyesült Királyság kormánya 2016-ban fogadta el, ekkor írták alá a szerződést.
A 3,2 gigawatt kapacitású bővítés 18 milliárd fontos költségvetésben készült, és 2025 végére lett volna kész az eredeti terv szerint.
A 2024-es újratervezés során a költségbecslés 48 milliárd font lett, és a jelenlegi elképzelések szerint 2029-30-ban adják majd át a két tervezett blokkot.
Az időközben megváltozott szabályozás miatt 35 százalékkal több acél és 25 százalékkal több beton lesz az építményben.
A brit HPC projekt az egyik legnagyobb energetikai beruházás Európában, és a finanszírozók között a francia EDF és a kínai CGN részt vesz.
A beruházás finanszírozója a brit állam garantált átvételi árat biztosít az áramért 35 éven át, 89,50 fontos megawattóránkénti áron az inflációhoz igazítva.
A projektről szóló viták és a végrehajtás ütemezése politikai és gazdasági kockázatokat egyaránt hordoz.
A Hinkley Point C projekt és a költségek
A HPC projekt költségei jelenleg 24,5 milliárd fontra becsülhetők, és a beruházók szerint 7 százalékkal nagyobb kapacitás és 60 évig tartó ellátás biztosítja a brit energiát.
A tervek szerint a két EPR blokk az Egyesült Királyság villamosenergia-termelésének jelentős részét adhatja, és a projekt megvalósítása összetett mérnöki feladatot jelent.
Az Astra vagy a Sizewell B példája mutatja, hogy a brit nukleáris ipar nehézségekkel küzd, és a HPC esetében is felmerültek finanszírozási és ütemezési kérdések.
Az SMR és a tórium lehetőségei
Az SMR-ek tömeges megjelenése a 2030-as évekre várható, a technológia lehetővé teszi a sorozatgyártás miatti alacsonyabb költségeket és egyszerűbb bürokratikus jóváhagyást.
A Nuscale és a Terrapower olyan megoldásokat dolgoznak ki, ahol a fűtőanyag sóoldatban van tartva, így nincs szükség túlnyomásra és a biztonsági kockázatok csökkenhetnek.
A tórium felhasználása szintén ígéretes, mert nagy mennyiségben és kisebb nagysúlyú hulladékkal jár, és már több országban is vizsgálják alkalmazását.
Konklúziók és kilátások
Összefoglalva, a nukleáris energia reneszánszát akkor várhatjuk, ha a fenti technológiai áttörések olcsóbb és biztonságosabb megoldásokat hoznak.
A HPC példája jól illusztrálja, hogy az állami beavatkozásos támogatási formák és a költségkalkulációk mennyire befolyásolják a projektek megvalósíthatóságát.
A megújuló energiaforrásokkal szemben az időjárás-függő és előre nem látható termelés miatt szükség van olyan erőművekre, amelyek a folyamatos ellátást biztosítják.
Így a Hinkley Point C-hez hasonló projektek és az új generációs technológiák együtt alakítják az energiaellátási stratégiát a jövőben.
A brit és európai példákból levonható tanulság, hogy a finanszírozási modellek és a szabályozási környezet kulcsfontosságúak a sikerhez vagy kudarchoz.
Hogyan építsünk nukleáris erőművet | Viasat Explore | Premier: február 16-án és 23-án 20 órakor
tags: #anglia #atomeromu #epites #leallitasa #hinkley #points