Anna-hegyi Szabályozási Terv és Információk
Az Anna-hegy Törökbálint egyik legkedveltebb kirándulóhelye, melyet a környéken élők és a fővárosból érkezők is szívesen keresnek fel. A festői környezet, a jól kiépített turistautak és a kilátótorony teszik igazán vonzóvá ezt a területet. Azonban a helyi szabályozási terv és az ehhez kapcsolódó információk ismerete elengedhetetlen a terület jövőbeni fejlődésének megértéséhez és alakításához.
Hangulatos rövid túra Törökbálintról az Anna-hegyre és vissza. Ha közlekedsz a nullás körgyűrűn, számtalanszor elhajtottál már az Anna-hegyi pihenő mellett. Épp itt az ideje, hogy egy kicsit jobban megismerd ezt a falatnyi parkerdőt Törökbálinton. Könnyű terep kis távolságokkal, a turistajelzések kacskaringósak és könnyű letérni róluk, de teljesen mindegy, mert akkor se tévednél el, ha akarnál. Minden ösvény valamelyik piknikező helyhez vezet. Van belőlük jó sok.
A törökbálinti Ófalu fölött erre-arra kanyargó erdei útvonal, ami két hegyet és egy kilátót is érint, kutyával és gyerekkel is tökéletes kirándulást kínál. Törökbálint igazán nincs messze Budapesttől: mehetünk autóval vagy Kelenföldről a 173-as busszal, aminek ráadásul pont ott van az egyik megállója, ahonnan a túránk indul. Vonattal is érkezhetünk, az állomástól némi gyaloglás után jutunk el az indulási helyre, a Munkácsy Mihály Művelődési Házig. Az épülettel szemben, felfelé menetben kezdődik az 5-6 km hosszú kirándulás, ami nagyjából 2 óra alatt megjárható, és szinte csak az elején van egy kis kaptató, utána már nem lesz részünk különösebb megerőltetésben. Az említett felfelé menetelés sem tart sokáig, ráadásul nagyon hangulatos az utca (Pelsőczy Ferenc utca), amin haladunk, és a tetején fogad az első állomás: egy barokk plébániatemplom és az azzal nagyjából szemben álló, hangulatos Xavéri Szent Ferenc-kápolna. A kettő között vezet az utunk tovább, be az erdőbe, és a zöld jelzés mentén elég hamar feljutunk a hegygerincre.
A helyi védettség alá tartozó értékek felsorolását az 1. 4. § (1) A II. Fejezet alkalmazása során: a) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit. b) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett területek. c) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá épészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét - ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját - védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll. d) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete. e) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez. f) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított c) és d) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés. g) védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese. h) védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
27. § Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt - az építésügyi hatóság vagy az építésfelügyeleti hatóság által elrendelt bontás kivételével - csak a védelem megszüntetése után lehet elbontani. A rendelkezés alól kivételes felmentés a 13. § (2) bekezdés szerinti esetekben adható.
A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni.
12. § (1) A területi védelem alatt álló területek térképi lehatárolását az 2. (2) A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint: a) oldalhatáron álló beépítés, b) kialakult utcavonal (nincsen előkert vagy fűrészfogas), c) kialakult tetőgerinc irány, d) oromfalas megjelenés, e) hagyományos tömegformálás, f) 40-45 fokos tetőhajlásszögű hagyományos tetőforma, g) hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr cserépfedés, természetes anyagok használata, h) hagyományos arányú, osztású fanyílászárók (utcai ablakok 1: 1,5 arányú, középen felnyíló kialakítás, fix vízszintes osztóborda). Az épület utcafrontjától 8 méteren belüli mélységben a külső szárny kizárólag fából készülhet. i) utcafronton hagyományos egy vagy több szárnyú fakapu, j) külső megjelenésében falazott kémény, k) természetes anyagokból épített min. (4) A védett területekre vonatkozó egyedi előírások: - A helyi védettség alatt álló Ófalura vonatkozó egyedi előírások a 18. §-ban találhatók. - Dózsa György utca Munkácsy M. utca és Patak utca közötti szakaszán kötelező a hagyományos beépítéshez való illeszkedés, a vakolt homlokzat, fehér, törtfehér, pasztell sárga, világosszürke homlokzati színek használata. - Szent István utca 16-26. szám közötti részen az utcafronttól számított 8 méteres távolságban a beépítés és az épülettömegek jellegének megtartása kötelező. - Erzsébet utca 10-20. szám között kötelező az oromfalas beépítés, az utcakép megőrzése. - Nyár utca Baross utca és József Attila utca közötti szakaszán, valamint a Walla tér környezetében kötelező a zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés, a vakolt homlokzati megjelenés, az ablakok körül vakolatkeret alkalmazása. - Bartók B. utca páros oldalán kötelező a kialakult oromfalas beépítés, páratlan oldalon a zártsorú, hézagosan zártsorú beépítés megtartása. - Kossuth Lajos utca Kápolna u.- Mátyás u. közötti szakaszon kötelező az előkert nélküli, oromfalas beépítés, a vakolt homlokzat, fehér, törtfehér, világosszürke homlokzati színek használata. - József A. utca Munkácsy M. 10.
13. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását az 1. (2)3 A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben - beépítési mód, tömegarányok, tetőforma, tetőhajlásszög homlokzati jellegzetességek, nyílászáró arány és osztásrend - kell megőrizni, az 5. számú mellékletben található nyilvántartásban felsorolt megőrzendő értékek figyelembevételével. (3) Védett épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni. A helyi védettség alatt álló épületek és a szomszédos ingatlanok csatlakozó épületei esetében nem kötelező a zártsorú beépítés alkalmazása. (5) A védett épületeket kizárólag úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. (6) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket (pl. III. 11. (2) Városközpont: Munkácsy Mihály utca - Dózsa György utcától- lefelé eső szakasza, , Szabadság tér, Nyár utca, Baross utca, Patak utca, Dózsa György utca (Patak utcáig), Pelsőczy F. (6) Tükörhegy új lakóterületei: Nemzetőr utca és Kastély utca északkeleti oldala, Raktárvárosi út, Bornemissza G. (7)4 Üdülő területek- TSZT lehatárolással megegyezően: Annahegy üdülő övezeti része: Hegyalja u.- Séta u.- Anna u. - Gyöngyvirág u. - M0 gyorsforgalmi út - Diósdi út- Vadvirág u. által határolt terület, valamint a Szabadházi-hegy üdülő övezete: Zengő u., Cserhát u., Somlyói u., Villányi u., Pilis u., Badacsony köz, Tenkes u., Mecsek u. (10) Átalakuló területek - TSZT lehatárolással megegyezően: egykori Téglagyár és környezete: Bajcsy Zsilinszky E. u.- Téglagyár u., Honvéd u. vonala által körülzárt terület, valamint a Tó-park környezete: Törökbálinti-tó körüli területek a vasúti pálya-M0 gyorsforgalmi út- Biatorbágy közig. (12) Természetvédelmi területek- TSZT lehatárolással megegyezően:az Ófalut és Városközpontot szegélyező helyi védettségű Nagy-erdő, a Róka-hegy erdői, a Kerek-dombi erdő ill. országos természetvédelem alatt álló Tétényi-fennsík.(13) Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3.
Az Anna-hegyi kilátó túra:
- Kelenföldről vagy Budaörsről busszal is jól megközelíthető, a Nyár utcai buszmegállónál kell leszállni.
- Az Alsóerdősor utca sikátor szerű elején indulunk és rövid séta után a focipályánál balra fordulva az ösvényen rálelünk a piros jelzésre. Ezen kezdünk felfelé gyalogolni a hegyoldalban. Egy darabig még a sportpálya rendszer mellett haladunk, de aztán teljesen az erdőbe érünk.
- A sétány egy kereszteződésbe ér, ahol a piros jobbra fordul, mi pedig a piros háromszögön folytatjuk az emelkedést.
- A település házai és utcái itt egészen a kilátóig érnek a másik oldalról, egy utca végén lyukadunk ki, jobbra fordulva a kilátóhoz érünk. Magas acélszerkezet rengeteg lépcsővel. Különösen Budaörs felé látványos, a Csíki-hegyek, az Odvas-hegy, a kopárok, a Frank-hegy, de még a Szabadság-hegy is szépen látszik.
- Utunkat folytatva a piroson az erdei tornapályára érünk, ahol kedvünk szerint ki is próbálhatjuk a gyakorlatokat az állomásokon, illetve a Tavaszi hérics tanösvény tábláit is elolvasgathatjuk. Kellemes sétányon ereszkedünk lefelé a hegyről. Az út szélén sok pihenőpad is van. Az egyik elágazásban jobbra nézve egy kis magaslaton turista pihenőt találunk asztalokkal és padokkal, tűzrakóhellyel, amely akár bográcsozásra is alkalmas.
- A piroson folytatjuk a túrát, egy kereszteződésben a zöld jelzéssel is találkozunk. Ha rövidíteni szeretnénk az utat, akkor itt a zöldön jobbra fordulva lesétálhatunk Törökbálint szélére, ahol esővédő pavilont és egy játszóteret is találunk. Ha inkább tovább mennénk, akkor a piros jelzést kell követni. Kövesd, ha bírod! Egy keskeny ösvényen találod, a széles szekérút becsapós.
- A következő szakaszon egy picit zajosabb területre érünk, ide elég közel van a nullás autópálya, és az erdőszélen húzódó zajfogó fal sem ment meg.
- Kicsit lefelé haladva egy vízmosás szerű völgyecskében követjük a jelzést, és hamarosan elérjük Törökbálint legnyugatibb sarkát. Olyan nyugalom és csend honol itt, hogy komolyan irigykedtem az ott lakókra. Idilli a környezet és a házak is nagyon szépek.
- A túrát befejezve a Leckerli Ínyenc Állomás nevű étteremben kipihenhetjük a fáradalmakat.
A Telenor mögött található egykori laktanya területének tulajdonosa 2018. A beruházó a koncepciójában azt vázolta fel, hogy a területre 2006. Ez újabb 8-10.000 autót jelentene a Városnak. Ebben az övezetben az országos és helyi építési szabályok miatt önálló lakórendeltetésű épület jelenleg nem helyezhető el. A legfőbb probléma az, hogy a közel 100 hektáros terület háromnegyede Natura 2000 védelem alatt áll. 2004. 2014-es Érd-Tétényi plató fenntartási terv a területre vonatkozóan fontos feladatokat fogalmaz meg: „A területre vonatkozó önkormányzati szabályozás potenciális veszélyeztető tényezőt jelent természetvédelmi szempontból a terület értékeire. Elsődleges célja az élőhelyeket veszélyeztető egyéb tevékenységek (pl.: gépjárműforgalom, crossmotorozás, hulladéklerakás) megszüntetése, a jogilag nem létező, de kijárt földutak felszámolása.
A nemrég Törökbálinton készült felmérés azt mutatja, hogy a törökbálintiak 59%-a szerint a település nagyrészt betelt. A polgármester egy 2018 májusában tartott képviselő-testületi ülésen az üdülőövezetek kapcsán a következőket terjesztette a testület elé: „A város területén kialakult nagy kiterjedésű üdülőterületeket - pl. Pistály, Annahegy, Szabadházi-hegy - az önkormányzat nem kívánja lakóterületté minősíteni, továbbra is az üdülőfunkció megtartását támogatja. és a jelentős forgalomnövekedés miatt szükségessé válna az utak szélesítése (költségvetési forrásigény). Szükségessé válik - további közterületi szélesítésekkel és terheléssel járó - tömegközlekedés-fejlesztés (költségvetési forrásigény). Akkor hogy is van ez? Vajon egy teljesen új lakóterületi átsorolás miért élvez előnyt, megkülönböztetést? Ráadásul - például ellentétben Annaheggyel - még senki nem lakik ott, hovatovább a jelentős része kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület! A Törökbálinttól délre fekvő, helyi jelentőségű természeti értékként védett, alacsony, erdővel borított Anna-hegy legmagasabb pontján karcsú kilátótorony meredezik, a számos pihenő-, piknikező hellyel felszerelt, jól jelzett turistautakkal behálózott parkerdő valóságos oázis az M0 autópálya szomszédságában.
Anna-hegy üdülőterület övezeti besorolásának változtatásával kapcsolatos tanulmánytervet megismerte 2) a tanulmányban ismertetett övezeti változásról az önkormányzati tehervállalás teljes ismeretében legkésőbb 2018. évben fog dönteni. Felelős: polgármester Határidő: 2016.
Törökbálint, Ófalu, Munkácsy Mihály utca, a művelődési ház környékén, az út szélén lévő parkolókban hagyhatjuk az autót. Könnyű, rövid, családi kirándulás jól jelzett turistautakon, ösvényeken, falusi jellegű utcákon, minimális szintkülönbséggel, útközben sok pihenőhellyel. Törökbálinton, a Munkácsy Mihály Művelődési Házzal szemben indul a hangulatos Pelsőczy utca, melyen a Zöld kereszt jelzéseket követve megyünk fel a barokk stílusú plébániatemplom előtti kis térre, ahol élesen jobbra fordulva, a Xavéri Szent Ferenc-kápolnától balra lódul meg hegynek felfelé jelzett ösvényünk. Tábla is jelzi, hogy belépünk a helyi jelentőségű védett természeti érték területére. Keskeny kis ösvényünk közepes kaptatóval emelkedik az Anna-hegy nyugati nyúlványán, útközben több madáretetőt is megfigyelhetünk, kellemes sétautunk végül felér a hegy erdős fennsíkjára és becsatlakozik a keresztező Zöld sáv jelű turistaútba. Hamarosan, balról a Zöld körút is csatlakozik hozzánk, és rövidesen ki is bukkanunk az Anna-hegy (266 m) tetején álló kilátótoronynál. A magas, acélszerkezetes torony tetejét óriási telekommunikációs antennaerdő teszi még magasabbá, a kilátó 2022 májusa óta újra látogatható. A toronytól menjünk tovább a házak széléig, a Zöld ∆ és Zöld körút jelzéseken, majd forduljunk jobbra a Gyöngyvirág utcára, a Zöld körút jelzéseket követve. Utunk az erdő szélén halad, majd a Nárcisz utcánál az erdőből jobbra kilépő Zöld sáv jelzéseken megyünk tovább egyenesen, a Zöld körút itt jobbra tér le. Tágas, füves terület szélén gyalogolunk, az első elágazásnál jobbra fordulunk és tovább megyünk a sorompóval lezárt kavicsos úton. Balra jól látszik lent az M0 autópálya Anna-hegyi pihenője, sajnos a zajvédő falak ellenére a sztráda zúgása is velünk marad még egy darabig. Pár perc után a széles útról jobbra tér le Zölddel jelzett ösvényünk és jóval nyugalmasabb, erdős részre érünk. Itt élesen balra fordul a jelzett ösvény, és kiér egy csúnya betonkerítéshez, mely mentén jobbra fordulva folytatódik. Nemsokára jobbra megyünk be az erdőbe, a következő elágazásnál jobbra térünk le az itt kezdődő Piros kereszt jelzésű ösvényre, mely enyhe lejtővel ér le Törökbálint Ófalujába, a Felsővár utcába. Az idilli, csendes, vidéki hangulatot árasztó utca a Dióskertnél fordul balra, a játszótér mellett egy 1956-os emlékművet láthatunk. A Művelődési Háztól érdemes tenni még egy kitérőt a Kálváriára, közvetlenül a kultúrház mellett, a modern Városháza felőli oldalában indul a Kálvária köz, mely felvisz a sportcsarnok feletti domb tetején kiépített Kálváriához. Maga a domb, a ma tüdőszanatóriumként működő, hajdani Majláth-kastély XVIII. századi építésekor keletkezett, stációi 1827 óta állnak itt.
Anna-hegy Törökbálint része, az Anna-hegyi víziközmű beruházás óta folyamatos fejlődésben lévő, frekventált és turisztikai szempontból is felkapott területe. Az elmúlt időszakban, a területen található telkek iránti kereslet megnőtt, az ingatlanok értékei megnövekedtek. Számtalan telek cserélt gazdát, folynak a telek-átminősítések, az építkezések, a lakásbővítések és a lakásfelújítások. A terület előbb utóbb benépesül annak ellenére, hogy a jelenlegi besorolás miatt az ingatlanvásárláshoz és/vagy az építkezéshez a bankok többsége egy építési, vagy lakásvásárlási hitelnél kedvezőtlenebb kondíciókkal nyújt hitelt. Az Önkormányzat az elmúlt évben elkészíttetett egy hatástanulmánytervet, melyben többféle lehetőséget vázolt fel az övezeti átsorolás kapcsán. Ezen dokumentum torzítások és túlzások sokaságát tartalmazza, ami nem fedi a valóságot és nem tükrözi a tényleges és átgondolt lehetőségeket. A tanulmány a demográfiai emelkedés miatt nem javasolja a lakóövezeti besorolást, holott Anna-hegy már most is kb. 60-70%-ban lakott. Az Anna-hegy lakóövezeti átsorolásával megakadályozható lenne az, hogy szaporodjon az elhagyatott telkek és az illegális beköltözők száma. Mi, az itt élők nyugodt, kertvárosias ANNA-HEGYET szeretnénk, és gyermekeink számára biztonságos és élhető környezetet. Az itt élők, és a telektulajdonosok összefogással és aláírásukkal támogatják az alábbi pontokban megfogalmazott kérelmet. Kérjük Önöket, hogy a 223/2016. (X.26) ÖKhatározat övezeti besorolás változásának tárgyalását 2018. I. 223/2016. (X. 26.) ÖK Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1) Anna-hegy üdülőterület övezeti besorolásának változtatásával kapcsolatos tanulmánytervet megismerte 2) a tanulmányban ismertetett övezeti változásról az önkormányzati tehervállalás teljes ismeretében legkésőbb 2018. évben fog dönteni.
A törökbálinti Anna-hegy a város egyik legszebb természeti területe, melyet egyedi szabályozási tervvel védenek. Ismerje meg a túraútvonalakat, a kilátót és a helyi védettséghez kapcsolódó előírásokat.
Törökbálint: Anna-hegy pinceomlás következtében útlezárás
tags: #anna #hegy #szabalyozasi #terv