Édes Anna és a kommün utáni valóság: Fábri Zoltán adaptációs világa

A kommün bukása után a nagypolgári Vizy házaspár új cselédet keres. Házmesterük, a kommunista hírében álló Ficsor (Barsy Béla), hogy visszanyerje a háziak bizalmát, beajánlja nekik egy rokonát, a fiatal Annát (Törőcsik Mari). A lány nem szívesen hagyja ott a régi munkáját, de nincs más választása. Vizyné (Mezey Mária) kihasználja, hogy Anna engedelmesen teljesíti minden kívánságát, és soha nem panaszkodik, még a pihenőnapjait sem veszi ki, mert nincs egyetlen ismerőse, barátja sem Pesten. Egy udvarlója mégis akad Báthory kéményseprő (Raksányi Gellért) személyében, de a lány nem mer igent mondani házassági ajánlatára, mert közben beleszeret Jancsiba, Vizyné unokaöccsébe (Fülöp Zsigmond). A fiú elcsábítja, teherbe ejti, kényszeríti az abortuszra, majd szakít vele.

Noha filmjeinek túlnyomó többsége adaptáció, Fábri Zoltán mégis markáns szerzői világot tudott kialakítani. Kedvenc visszatérő témája az elnyomott, megalázott kisember kiszolgáltatottsága a hatalomnak. Az életmű csúcspontjait jelentő Körhinta, Hannibál tanár úr, Két félidő a pokolban (1961) és A Pál utcai fiúk mellett a némileg háttérbe szoruló Édes Anna is ezt a tapasztalást közvetíti elemi erővel.

Kosztolányi Dezső regénye a kommün bukása után játszódik, de nemcsak az újonnan kialakuló rendszerről fogalmaz meg kritikát, hanem a Tanácsköztársaságról is. Fábri és a forgatókönyv társszerzője, Bacsó Péter csak annyira finomítanak a Kun Béláéknak címzett kiszólásokon, amennyire az az 1956-os forradalmat követő megtorlások idején elkerülhetetlen volt. A kommün vezetőinek repülős menekülése a prológusból kimarad - a szereplők csak beszélnek róla -, cserébe a vélelmezetten kommunista Ficsor nem tűnik fel pozitív fénytörésben.

Infografika: 1950-es évek magyar filmtörténete, vezető rendezők és korszakok

A Körhintához vagy a Hannibál tanár úrhoz hasonlóan az Édes Annát is a realista elbeszélésmód, a klasszicista formavilág és a lélektani folyamatok expresszív megjelenítésének vegyítése teszi igazán izgalmassá. Az Édes Anna megfilmesítésének ötlete Bacsó Pétertől származik, akit az újonnan felfedezett Törőcsik Mari személye inspirált: úgy érezte, nagyon passzolna rá Kosztolányi hősnőjének figurája. Elképzelése szerint a forgatókönyv Kosztolányi eredetijét követte volna, vagyis Anna gyilkossága a filmben is „action gratuite”, azaz váratlan, látszólag indokolatlan cselekvés lett volna, amelyet csak Anna egész addigi életével lehetne indokolni. A végső szót azonban Fábri mondta ki, aki egy aprólékosabb, képi motívumokkal is alátámasztott pillanatnyi pszichológiai motivációt képzelt el.

A Körhintát ováció fogadta az 1956-os cannes-i fesztiválon, a Hannibál tanár úr pedig elhozta Karlovy Varyból a fődíjat, így az Édes Anna bemutatóját is komoly érdeklődés övezte. A film végül díj nélkül távozott Cannes-ból, a hazai közönség azonban jól fogadta, közel kétmillióan váltottak rá jegyet. A hűvösebb kritikai fogadtatás ellenére Fábri adaptációjának ma már - a Körhintával és a Hannibál tanár úrral együtt - ott a helye az ötvenes évek második felét fémjelző kiváló (neo)realista filmek (Vasvirág, Csempészek, Ház a sziklák alatt) társaságában.

Jancsi teherbe ejti Annát, de a társadalmi státuszához ragaszkodó, felszínes úrifiúnak eszében sincs vállalni a gyereket, vagy akár csak a kapcsolatot a lánnyal, akinek nincs más választása: be kell vennie a magzatelhajtó porokat. Alvás közben szörnyű kínokat él át, álmában pedig szürreális víziók elevenednek meg, benne az életét megkeserítő személyekkel. A kreatív ötletekkel teli szuggesztív képek nem sok kétséget hagynak afelől, hogy az őzikelelkű cselédlány miért fordul végül a gazdái ellen.

Köszönjük, hogy ellátogatott a VonZHArt Jelmezkölcsönző oldalára! Családi vállalkozásunk szeretettel várja régi és új ügyfeleit, legyen szó magánjellegű-, vagy céges rendezvényekről! Zoltán Anna vagyok, a VonZHArt megálmodója. Férjemmel, Hernádi Zoltánnal, családi vállalkozásként működtetjük a Jelmezkölcsönzőt. A jelmezek tervezésében és gyártásában minden darabban benne van a kezem nyoma. Szívügyünk a tánc és a varrás, a jelmezeinket pedig a modern kor igényeihez igazítjuk.

Az 1950-es évek filmművészetének kontextusa tovább él a mostani rendezvénysorozatban. A Müpa és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) együttműködésében a filmművészet legendás rendezőinek legszebb darabjaiból álló, új rendezvénysorozat kezdődik. Az első félév 10 digitális vetítése Fábri Zoltán életművéből válogatva. A kiegyezés, a korábbi korszak nagy alakjaival való „szerződéskötés” politikáját hirdette meg az új kultúrpolitika, és Fábri művészetében ez a történelmi közeg kulcsfontosságú narratív aláfestésként jelenik meg.

Pszichoanalízis és regény: Édes Anna

A filmkritikák szerint a realizmus és a lélektani dráma összefonódása teszi az Édes Anna adaptációját olyan kiemelkedő alkotássá. A kritikai fogadtatás azonnali, de a film hosszú távon is hatást gyakorolt a magyar mozis realizmusra, a társadalomkritika és a női alakok megformálásának területén. A történet erőteljes kontrasztot teremt a zátonyra futó álom és a valóság brutalitása között, amely a nézőt végig a cselekmény belsejébe húzza.

  • A kommün utáni társadalmi visszarendeződés kritikája és a hatalom viszonyai
  • A cselédlány személyes tragédiája a társadalmi kontextusban
  • Fábri Zoltán adaptációs látásmódja és a klasszikus formavilág egyesítése

Az egyes jelenetek vizuális megoldásai és a pszichológiai motívumok részletes kidolgozottsága például a párbeszéd nélküli jelenetek és a hallgatag belső víziókban testesülnek meg. A film közönségfogadtatása a Cannes-i cannes-i vásznon és a hazai mozikban egyaránt jelzi az alkotás jelentőségét a korszak filmművészetében.

tags: #anna #zoltan #epitese

Népszerű bejegyzések: