A társadalombiztosítás fejlődése Magyarországon és a mezőgazdasági társadalombiztosítás kihívásai
A társadalombiztosítás elsősorban az ipari államokban fejlődött ki először, azért, mert az iparban a pénz gyorsabban folyt. Másodszor azért, mert az ipari társadalombiztosítás költségeit az iparcikkek árában mindenkor át tudják a fogyasztóra hárítani. Ezt nálunk a mezőgazdaság nem tudja megtenni.
A világháború határvonalat húzott a társadalombiztosítás szempontjából. A világháború előtt az éven korlátlan kiélésének előmozdítása volt a cél, a világháború után azonban a szolidaritás eszméje mindenütt igyekezett lehetővé tenni a társadalombiztosítást, és így a mezőgazdasági társadalombiztosításnak is.
Az első társadalombiztosítás, tulajdonképpen ipari téren Németországban valósult meg, míg pedig a mult század nyolcvanas éveiben. Magyarország 1891-ben, majd 1907-ben, 1927-ben és 1928-ban ipari téren megalkotta a társadalombiztosítást. Sajnos azonban, mig az ipari munkásság biztosításának kérdését megoldottuk, a mezőgazdasági munkásság társadalombiztosítása terén csak kis lépéssel haladtunk előre.
Őszintén meg kell állapítanom, hogy az elmúlt négy évtized alatt a mezőgazdasági társadalombiztosítás terén vajmi kevés történt, az utóbbi időben ellenben igenis, nagy lépésekkel haladtunk.
Ha visszanézek a múltba, azt látom, hogy Magyarországon a mezőgazdasági társadalombiztosítás terén az első intézkedés az 1900: XVI. t.-c. volt, amely a gazdasági cselédek balesetbiztosítási kötelezettségét állapította meg.
Közbejött a világháború, közbejött a mezőgazdasági dekonjunktúra és sok egyéb, úgy hogy a mezőgazdaság társadalombiztosítást nem fejleszthette ki.
Közbevetőleg meg kell említeni, hogy 1912-ben a VIII. törvénycikkelyekkel megvalósították a magyarországi örgségi biztosítási rendszert, mely azonban az önkéntes biztosítás elvén alapult. Ennek az a következménye, hogy annak a háború után csak kevés tagja maradt. Talán a propaganda sem volt elég.
Jött a mezőgazdasági cikkek áresése, az agrárrolló, a mezőgazdasági napszámárak alacsony volta és ennek következtében a mezőgazdasági munkásságnak nem volt még anyagi ereje, hogy ebből [rész] vegyen.
Ez mutatja egyúttal azt is, hogy a kérdést magánbiztosítással megoldani nem lehet, hanem csakis társadalombiztosítással.
A mezőgazdaságnak ugyanis nincs megfelelő fedezete, a társadalombiztosításnál azonban a nagy számok törvénye révén a kockázat kisebb, tehát természetszerűleg a fizetendő járulékok sokkal kisebbek.
A társadalombiztosításnak Magyarországon, mint tőkefejlődésű országnak más jelentősége is van, és ez különösen mezőgazdasági vonalon. A társadalombiztosításnak tőkeképző ereje van.
Nem szolgálná a szociális haladást, ha a túlzott szociális terhek alatt a mezőgazdaság összeroppanna, ezért lépésről-lépésre kell ezt a kérdést megoldani.
Nemcsak öregségi biztosításra, hanem a betegségi biztosításra és a gyermekágyi segélyre is szükség van. Ezeket is meg kell valósítani, de ezeket csak akkor lehet megvalósítani, ha megvalósítjuk azt az árpolitikát, amely révén a másik két biztosítási ágat, amelyet fokozatosan meg kell valósítani, szintén meg fogjuk tudni valósítani.
Kiváló hivatali elődömnek, Darányi Kálmánnak arról kellett döntenie, hogy a betegségi, vagy az öregségi biztosítási ágat valósítsa meg. Ő etikai szempontból az utóbbit valósította meg.
A társadalombiztosításnak tőkeképző ereje van, és egyéb célokra kívánom felhasználni.
A mai magyar társadalompolitika, különösen a mezőgazdasági társadalombiztosítás terén, jelentős lépéseket tett. A mezőgazdasági munkásság társadalombiztosítása terén az első intézkedés az 1900: XVI. törvénycikk volt, amely a gazdasági cselédek balesetbiztosítási kötelezettségét állapította meg.
Azonban a világháború, a mezőgazdasági árak esése és az alacsony napszámárak miatt a mezőgazdasági munkásság nem tudta kihasználni a lehetőségeket. A társadalombiztosítás magánbiztosítással nem oldható meg, hanem csak társadalombiztosítással, mivel a mezőgazdaságban a kockázat kisebb a nagy számok törvénye révén.
A társadalombiztosításnak tőkeképző ereje van, és ezt fel lehetne használni egyéb célokra is. Fontos, hogy a szociális haladás ne menjen a mezőgazdaság rovására, ezért lépésről lépésre kell megoldani a kérdést. Szükség van öregségi, betegségi és gyermekágyi segélyre is, amelyeket fokozatosan kell bevezetni.
Mezőgazdaságpolitikai webinárium: Mezőgazdasági környezetvédelem és a mezőgazdasági politika jövője
A magyarországi társadalombiztosítás hosszú utat járt be. Az ipari szektorban hamarabb megvalósult, mint a mezőgazdaságban, de az utóbbi évtizedekben jelentős előrelépések történtek. A jövőben további fejlesztések várhatók a betegségi és gyermekágyi segélyek terén is, hogy teljes körű védelmet biztosítsanak a mezőgazdasági dolgozók számára.
A társadalombiztosítás nem csupán a szociális ellátásról szól, hanem tőkeképző ereje is van, ami hozzájárulhat a gazdasági fejlődéshez. A mezőgazdasági termékek árainak alakulása és az alacsony napszámárak továbbra is kihívást jelentenek, de a fokozatos bevezetés és a szolidaritás elve segíthet a problémák megoldásában.
A társadalombiztosítás fejlődése szorosan összefügg az ipari fejlődéssel. Az iparban a biztosítási költségeket könnyebb az árakba beépíteni, míg a mezőgazdaságban ez nehezebben kivitelezhető. Azonban a nagy számok törvénye révén a mezőgazdasági biztosítás kockázata kisebb, így a járulékok is alacsonyabbak lehetnek.
| Törvénycikk | Év | Cél |
|---|---|---|
| XVI. t.-c. | 1900 | Gazdasági cselédek balesetbiztosítása |
| VIII. törvénycikkelyek | 1912 | Öregségi biztosítás (önkéntes alapon) |
| Ipari társadalombiztosítás | 1891, 1907, 1927, 1928 | Ipari munkásság biztosítása |
tags: #arveres #visegrad #kokeny #utca