Avicenna Kutatóintézet építés és működés

Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetet 2002-ben az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Közalapítványa hozta létre azzal a céllal, hogy a magyarországi iszlám-kutatásokat támogassa. Fő célja volt az iszlám országaira vonatkozó tudományos kutatások támogatása, a kutatás és az oktatás fejlesztése, a tehetséges és eredményes utánpótlás megtalálása és pályára segítése, részben a magyar külkapcsolatok hathatós támogatása érdekében.

Az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetet 2002-ben az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Közalapítványa hozta létre az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Közalapítványa hozta létre 2002-ben. Az intézet vezetője megalakulása óta Maróth Miklós akadémikus.

Fenntartás, szervezeti változások

2008-ban az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Közalapítványát - több más közalapítvánnyal együtt - megszüntették. Utóbb a közalapítványokat 2006-ban megszüntették, azóta az intézetet az Avicenna Non-Profit Kutatási Kft. tartja fönn. Legfőbb feladatát, az Intézet fenntartását az Avicenna Kutatási Non-Profit Kft. vette át.

Fiatal kutatók támogatása és oktatási tevékenység

Az intézetben ma elsősorban fiatal, pályakezdő kutatók kapnak állást, akik tapasztaltabb idős kutatók vezetésével tehetik meg első lépéseiket a tudomány területén. Ez részben kutató munkájuk vezetését, külföldi konferenciákra és kutatóutakra való kijuttatásukat jelenti. Egyéni kutatásaikon kívül az intézet közös kutatási programjaiban is részt vesznek.

Az intézet célja a fiatalok pályára segítésén kívül az arabisztika és iranisztika egyetemi oktatásának támogatása: tankönyvek írása, az itthoni kutatók munkájához szükséges könyvek beszerzése, külföldi kutatók és oktatók meghívása, konferenciák rendezése, az arabisztika és iranisztika magyarországi képviselői közötti szakmai együttműködés elősegítése. Az intézet célja a fiatalok pályára segítésén kívül az orientalisztika egyetemi oktatásának támogatása változatos eszközökkel, a tankönyvek írásától külföldi professzorok meghívásáig terjedően.

Publikációk és tudományos eredmények

Az intézet rövid fönnállása alatt saját sorozatában huszonöt kötetet publikált, köztük PhD dolgozatokat, tudományos monográfiákat és konferencia-köteteket idegen és magyar nyelven.

Az intézet korábbi támogatottjai, volt munkatársai közül többen már egyetemi állásban vannak, és a mai kutatói gárda derékhadához tartoznak. Közülük említést érdemel dr. Szombathy Zoltán, dr. Major Balázs és dr. Szántó Iván.

Könyvtár, építési koncepció és épületleírás

Piliscsabán található szakkönyvtárunk 2002 óta gyűjt és kezel nagyobb részben az arabisztika és az iszlámtudományok, kisebb részben az iranisztika témakörébe tartozó könyveket. Az épület az egykori laktanya revitalizációjával kialakítandó kutatóliget első, központi eleme. Megvalósulását a makoveczi életmű gondozásáról szóló kormányhatározat támogatta.

A Mester tanítványa a tervet az unikális solymári iskola egységes ideát sugárzó vázlatai alapján bontotta ki. Ez egy hengeres tömegű, lencsekupolával fedett háromszintes, centrális épület lett volna. Körben szárnyas lényekkel, 12-24-es pillérközökkel − kívül-belül ugyanaz, de mégis egymás tükörképe. Turi a különböző időszakokban készült rajzok részleteit egységes rendszerbe illesztette.

A bejárat a Makovecz egyiptomi rajzai inspirálta átiratként került megfogalmazásra, jellegzetes ikonográfiával. A sevillai Narancsudvar mintájára alakított, feszes szerkesztésű dísztér a kultúrák sajátos együttélésére utal. Az épület közel nulla energiaigényű.

Építészeti részletek és ikonográfia

A Mester tanítványa a tervet az unikális solymári iskola egységes ideát sugárzó vázlatai alapján bontotta ki. A bejárat a Makovecz egyiptomi rajzai inspirálta átiratként került megfogalmazásra, jellegzetes ikonográfiával. A sevillai Narancsudvar mintájára alakított, feszes szerkesztésű dísztér a kultúrák sajátos együttélésére utal.

Turi a különböző időszakokban készült rajzok részleteit egységes rendszerbe illesztette. Körben szárnyas lényekkel, 12-24-es pillérközökkel − kívül-belül ugyanaz, de mégis egymás tükörképe.

Működési gyakorlat és nemzetközi kapcsolatok

Az intézetben elsősorban fiatal kutatók kapnak állást, akik tapasztaltabb idős kutatók vezetésével tehetik meg első lépéseiket a tudomány területén. Ez részben kutató munkájuk vezetését, külföldi konferenciákra és kutatóutakra való kijuttatásukat jelenti. Egyéni kutatásaikon kívül az intézet közös kutatási programjaiban is részt vesznek.

Az intézet célja a fiatalok pályára segítésén kívül az arabisztika és iranisztika egyetemi oktatásának támogatása: tankönyvek írása, az itthoni kutatók munkájához szükséges könyvek beszerzése, külföldi kutatók és oktatók meghívása, konferenciák rendezése, az arabisztika és iranisztika magyarországi képviselői közötti szakmai együttműködés elősegítése.

Korábbi vezetés és szereplők

A közalapítvány első elnöke Harmatta János egyetemi tanár (ELTE), majd elnöke prof. dr. Bert Fragner, a bécsi Institut für Iranistik (ÖAW) volt. Az intézet korábbi támogatottjai, volt munkatársai közül többen már egyetemi állásban vannak, és a mai kutatói gárda derékhadához tartoznak.

Publikációs és oktatási kiemelések

Az intézet rövid fönnállása alatt saját sorozatában huszonöt kötetet publikált, köztük PhD dolgozatokat, tudományos monográfiákat és konferencia-köteteket idegen és magyar nyelven. Az intézet célja a fiatalok pályára segítésén kívül az orientalisztika egyetemi oktatásának támogatása változatos eszközökkel, a tankönyvek írásától külföldi professzorok meghívásáig terjedően.

tags: #avicenna #kutatointezet #epites

Népszerű bejegyzések:

• Budapest XIII. kerületi lakások
• Helyi példaként az Erős Ferenc E.v. és a társasházkezelés Sárbogárdon
• World Mallban található Ázsia Center bérleti lehetőségek — praktikusság és változatosság
• Orgovány környéki eladó ingatlanok – Duna House áttekintése
• Hogyan építsünk kerti faházat és játszóházat házilag: részletes útmutató