Építési munkahelyeken biztosítandó minimális munkavédelmi követelmények
A munkavédelem alapvető szabályait a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mtv.) tartalmazza, amelyet több módosítás érintett az elmúlt években. Ennek keretében meghatározzák az építési munkahelyek és folyamatok során megvalósítandó minimális követelményeket, a biztonsági és egészségvédelmi koordinátor szerepét, valamint a kivitelezési terv részévé váló biztonsági és egészségvédelmi programot. A rendeletek és az összefüggő előírások célja, hogy a munkát végzők és a környezetben tartózkodók biztonságban legyenek, és a munkaegészségügyi kockázatokat folyamatosan csökkentsék.
A szabályozás alapelvei és a koordinátor feladatai
Az Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat kiadásáról rendelkező rendeletek és az 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet adja meg a konkrét előírásokat. A koordinátor feladatai közé tartozik a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása, a biztonság és egészség védelmének folyamatos aktualizálása, a tevékenységek összehangolása a különböző munkáltatók között, ellenőrzések szervezése és a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag jogosultak léphessenek be. A koordinátor feladatai továbbá a kockázatértékelés elkészítése és a munkahelyi és környezeti tényezők változásai miatti állandó figyelem biztosítása.
Előzetes bejelentés és a dokumentáció
A 4/2002. SZCSM-EüM együttes rendelet előírja az előzetes bejelentés szükségességét, az adatok nyilvános helyen történő elhelyezését, és az azonos adatok többszöri feltüntetésének elkerülését. Előzetes bejelentés szükséges a megkezdés előtt, ha a tevékenység meghaladja a 30 munkanapot, vagy 20 főnél több dolgozik egyszerre, illetve ha a terv szerint a munka nagyobb, mint 500 embernap. A dokumentáció minden munkára ki kell terjedjen, és tartalmaznia kell a veszélyek elhárításának módját, a biztonsági és egészségvédelmi tervet, amelyet az építőipari munkavédelmi koordinátor folyamatosan aktualizál. A koordinátor és a munkaegészségügyi szakember kötelessége a kivitelezési tevékenység megkezdése előtt a munkahely kockázatértékelésének elkészítése és a terv folyamatos felügyelete.
Biztonságos kivitelezés és a szervezési terv jelentősége
Az építési munkahelyek kialakításánál kiemelt elem az organizációs terv elkészítése: a helyszíni bejárás előzetes vizsgálata szükséges a környezet, méretek és a megköveteltktudatos részletek tisztázásához. A terv tartalmaznia kell a felvonulási területek elrendezését, a vezérgépeket, az alvállalkozók számát és a dolgozók létszámát, valamint az alvállalkozók részére nyújtandó szolgáltatásokat. Az organizációs terv részleteiben tünteti fel az építési területen elhelyezendő objektumokat és a közvetlen környezetet. Az építési munkahelyet az organizációs terv figyelembevételével kell kialakítani, figyelemmel a 1993. évi XCIII. törvényre és a vonatkozó rendeletekre. Szükség esetén organizációs műszaki leírást kell készíteni, például az építési terület leírásáról, tájolásáról, szintviszonyokról és ideiglenesen igénybe vehető közterületekről, továbbá talajmechanikai és talajvíz adatokkal összefüggő információkról. A szervezés során arra kell ügyelni, hogy a felvonulási épületeket a legrövidebb távolságra telepítsék az építkezés bejáratához, és hogy a közlekedési út ne essen a daruzás veszélyzónájába.
A biztonsági és egészségvédelmi terv rendszere
A biztonsági és egészségvédelmi terv a kivitelezési tervdokumentáció része. Ennek a dokumentációnak minden munkára ki kell terjednie, és tartalmaznia kell a veszélyek elhárításának módját, a koordinátor folyamatos aktualizálását, valamint a munkavédelmi és egészségvédelmi előírások betartását ellenőrző intézkedéseket. A koordinátor feladata a tervben meghatározott követelmények megvalósításának összehangolása, a tevékenységek összehangolása, az ellenőrzések és a beengedési rendszerek fenntartása.
Képződés és képzési követelmények
A biztonsági és egészségvédelmi koordinátor funkcionalitása olyan szakmai képesítést igényel, amely magában foglalja a munkavédelmi szakmai képesítést, középfokú műszaki vagy építőipari, építészeti szakképesítést, valamint három év igazolt építőipari vagy kivitelezői gyakorlatot. A rendeletek szerint a koordinátorokat erre a feladatra bízzák vagy foglalkoztatják a kivitelezés során.
Tipikus elemek a minimális követelményekben
A minimális követelmények közé tartozik:
- biztonsági és egészségvédelmi koordinátor kijelölése és állandó felügyelete a kivitelezési tevékenységekben;
- előzetes bejelentés és a szükséges adatok közzététele a hatóságok felé;
- az organizációs terv részletes tartalma és a munkahelyen belüli közlekedés és elérhetőség ellenőrzése;
- kockázatértékelés elkészítése és folyamatos frissítése a munkahelyi körülmények változásakor;
- a munkavédelem és egészségvédelem követelményeinek összehangolt érvényesítése a különböző munkáltatók között;
- biztonságos és egészségvédelmi feltételek biztosítása a felvonulási és ideiglenes építési elemeknél.
Gyakorlati következtetések a mindennapi kivitelezésben
A kivitelezési tevékenységet megelőzően érdemes összeállítani a munkahelyi organizációs tervet, amelyben részletezik a vezérgépek használatát, az alvállalkozók és dolgozók számát, a közvetítéses szolgáltatásokat, és a helyszíni elrendezést. A tervben meg kell határozni, hogy a felvonulási épületeket hogyan és milyen módon közelítik meg, figyelembe véve a biztonsági és egészségvédelmi szempontokat. A kivitelezés megkezdése előtt a munkahely kockázatértékelését is el kell készíteni, és a koordinátor folyamatosan figyelemmel kíséri a környezeti tényezők változásait és ennek megfelelően frissíti a tervet. A felek közötti megállapodások és a szerződések tartalmazzák a munkavégzés összehangolását annak érdekében, hogy a dolgozók és a környezet biztonságban legyenek, és a munka zökkenőmentesen haladjon.
tags: #az #epitesi #munkahelyeken #biztositando #minimalis #kovetelmenyek