Az ingatlan szerzésének időpontja jogi és pénzügyi szempontokkal összefüggésben
A magánszemély ingatlan értékesítése adókötelezettséget keletkeztet.
A törvény fő szabálya szerint a szerzési időpont az a nap, amikor a magánszemély az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtja.
Egy opciós szerződéssel szerzett ingatlannál a szerzés napja az a nap, amikor a vevő egyoldalú vételi jogot gyakorló nyilatkozata benyújtásra kerül az ingatlanügyi hatósághoz.
Öröklésnél a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja, tehát az a nap, amikor az örökség megnyílik.
Ha földingatlanon épített épületről van szó, a megszerzés időpontja attól függ, hogy 2007. december 31-ig vagy azt követően történt-e az építés.
Ha a földingatlan tulajdonjog megszerzése után, de 2007. december végéig építették az épületet, akkor a szerzés időpontja a földterület megszerzésének napja.
A használatbavételi engedély jogerőre emelkedése, illetve 2016-tól a használatbavétel tudomásulvételének napja a meghatározó, ha ezt követően már nem történt további építés.
A másik módszernél a bevétel megosztásával választható, hogy az egyes bevételrészek tekintetében mi a szerzés időpontja.
A törvény fő szabálya szerint a szerzési időpont az a nap, amikor a magánszemély az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtotta.
A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) 60. és az Szja törvényből fakadó rendelkezések alapján a szerzés időpontja meghatározó.
Egy opciós szerződés esetében a szerzés időpontja az opció gyakorlója nyilatkozatának benyújtásának napja.
Örökség esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja.
A szerzés időpontjának részletei különleges esetekben
Ha 1989. január 1. után következik be a szerzés, akkor a vonatkozó rendelkezések szerint a föld tárgyú és az ingatlanra vonatkozó bevételek megosztása különböző módon történhet.
Amennyiben a földingatlan tulajdonjog megszerzése után építették az épületet, a szerzés időpontja a földterület megszerzésének napja lehet.
Opciós szerződés esetén a szerzés időpontja a vevő nyilatkozatának benyújtásától függ.
Ha lízing futamideje végén a tulajdonjog átszáll, akkor a szerzés időpontja az ügylet megkötésének időpontja.
Ha földrendezéssel vagy kisajátítással kapott csereingatlanról van szó, a szerzés időpontja az eredeti ingatlan szerzési időpontjára vonatkozik.
Mi számít a szerzés napjának vagy évének?
Az 5 éves szabály esetén nem szükséges pontosan nappal öt évet várni; a szerzés éve számít.
Az SZJA törvény 62. § (4) bekezdése és a hozzá tartozó szöveg szerint a szerzés éve határozza meg a kedvezmény időbeli mértékét.
A jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor az érvényes adásvételi szerződést benyújtják az ingatlanügyi hatósághoz.
Az adóbevallási határidő ehhez az évhez igazodik: például ha a szerződést 2026-ban nyújtják be, a bevételt a 2026. évről szóló SZJA-bevallásban kell szerepeltetni, melynek határideje 2027. május 20.
Ugyanez a határidő vonatkozik az adó befizetésére is.
Bevétel, költségek és adóalap
A bevétel főszabály szerint az az összeg, amit az eladó az ingatlanért kap.
A bevétel lehet eladási ár, a cserénél az ellenérték szokásos piaci értéke, apportként bevitt érték.
A vevő részletekben történő fizetése esetén is a teljes vételárot figyelembe kell venni az évben, amikor a szerződést benyújtják.
A levonható költségek közé tartozik többek között a korábbi vételár, vagyonszerzési illeték, ügyvédi díjak, értéknövelő beruházások, és az eladáshoz kapcsolódó költségek.
Az adó alapja a bevétel és a levonható költségek különbözete; az ingatlan tulajdonban tartásának ideje csökkentheti ezt az alapot.
Adó mértéke és bevallás
Az adó mértéke 15% SZJA, de csak akkor, ha adóköteles jövedelem keletkezik.
Az ingatlan eladásából származó bevételt az adásvételi szerződés benyújtásának évében kell figyelembe venni.
Az adóbevallást és az adó befizetését május 20-ig kell teljesíteni az eladás évét követően.
Adómentesség, öt év szabály és különleges esetek
Az ingatlan eladása fő szabály szerint öt év után válik adómentessé, de az 5 év alatt fokozatosan csökken az adóalap.
A szerzés évében és az azt követő évben történő eladás esetén a jövedelem 100%-a adóköteles.
Második évben történő eladás esetén a jövedelem 90%-a adóköteles; harmadik évben 60%; negyedik évben 30%.
Ötödik évtől kezdődően a jövedelem 0%-a adóköteles, tehát teljes mértékben adómentes.
Öröklés és ajándékozás esetén speciális szabályok érvényesek: az örökölt ingatlan esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának napja.
Ajándékozás esetén nincs előre fixált szerzési érték; a jövedelem adózása az ajándékozás utáni helyzet alapján történik.
A házassági vagyonközösség megszüntetésekor történő kivásárlás adómentes lehet, ha az 5 éven túl szerzett ingatlanról van szó.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelem után 20%-os adó fizetendő, és bizonyos esetekben lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető.
Speciális példák és gyakorlati iránymutatások
Abban az esetben, ha a cserére vagy értékkiegyenlítésre kerül sor, a bevétel meghatározása ennek megfelelően történik.
Nagy terjedelmű, gazdasági tevékenységként végzett értékesítés esetén adózási módok között választható a vállalkozói adózás és ÁFA fizetési kötelezettség is.
Az adómentesség feltételei közé tartozik, hogy az öt évnek egyben kell elteltie, és az adott jövedelem nem keletkezik adóköteles jövedelemként, ha az értékesítés adómentes.
Az öröklés és ajándékozás útján történő ingatlan szerzése esetén továbbra is vagyonszerzési illetéket kell fizetni, amely alól csak közeli hozzátartozók mentesülnek.
Az adózás rendjéről szóló jogszabályok és az Szja törvény részletes szabályai szerint az adókötelezettség teljesítése és a bevallás együttes figyelmet igényel.

5 napi mozdulat, amelyek támogatják a tiszta gondolkodást 60 felett
Az ingatlan adásvételi szerződés elkészítése során érdemes ügyvéd segítségét kérni, aki jártas az ingatlanügyekben.
tags: #az #ingatlan #szerzesenek #idopontja
