Ingatlanközvetítői jutalék: ki fizeti, mik a buktatók és hogyan védhető meg a fogyasztó

Ingatlanközvetítő díját Magyarországon a megbízó - jellemzően az eladó - fizeti, mert a közvetítői szerződést vele köti.

A díj általában 3-6% + áfa és sikerdíjas, vagyis csak a sikeres adásvétel után jár.

De mivel az eladó gyakran beépíti a jutalékot a vételárba, a vevő végső soron megfizeti a költséget - csak nem külön soron.

Eladás vagy bérbeadás esetén a díj számítása a kialkudott vételár vagy bérleti díj alapján történik.

A leggyakoribb az, hogy az eladó a foglalóból vagy a teljes vételárból ad át egy részt a közvetítőnek, a sikeres adásvétel után pedig jár a díj.

Mi befolyásolja a jutalék mértékét?

A jutalék százaléka nem kőbe vésett, több tényező is alkuképes lehet.

A megbízási szerződés típusa a legfontosabb tényező.

Nem kizárólagos szerződés esetén az eladó több közvetítőt is megbízhat, és a költséget közösen állhatják.

Félkizárólagos szerződés: az eladó egyetlen közvetítőt bíz meg, de fenntartja a jogot, hogy ő maga vagy családtagja eladhatja az ingatlant; ha az eladó adja el, nem jár jutalék.

Kizárólagos szerződés: csak egy közvetítő jogosult az ingatlan értékesítésére; ilyenkor gyakran alacsonyabb jutalék és extra szolgáltatások járnak.

Az ingatlan értéke és a piaci viszonyok is hatással lehetnek a díjra.

Ki fizeti a jutalékot, és mikor?

A legtöbb esetben az eladó fizet a jutalékot, amikor a végleges adásvételi szerződés létrejön és az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételi megkötésre kerül.

Ha több eladó van, de csak egy közvetítőt bízott meg, akkor általában az a fél fizeti, akivel szerződést kötött.

A vevő is úgy érezheti, hogy ő fizet, mert gyakran beépítik a díjat a hirdetési árba vagy a vételárba, de a gyakorlatban a megbízó fizet.

Különleges konstrukciók és buktatók

„Felező csomag” például olyan, ahol a jutalék felét a vevő fizeti.

Vevői megbízás előfordulhat, hogy a vevő közvetítővel dolgozik, és ő fizet.

„Vevő fizeti” trükk: az eladó felé ingyenes a szolgáltatás, de a vevő felé 3%+áfa díjat számít fel az ingatlanos.

Egyáltalán nem mindegy, hogy a díjazás sikerdíj vagy állandó díj; a sikerdíj csak akkor jár, ha megkötődik az adásvételi szerződés.

Miért érdemes ügyvédet választani közvetítőként?

Az ügyvéd helyezkedik el a jogi háttérben, és biztosítja a jogi folyamat átláthatóságát és a felek védelmét.

Az ügyvéd okiratszerkesztést végezhet, és letétkezelést is vállalhat a felek között, miközben a közvetítő ebben a tevékenységben kizárólag dokumentációt segít átadni.

Az ingatlanközvetítő tehát nem jogosult pénzt átvenni a jogügylet biztosítására, mert a Lakástörvény 64/A. §-a ezt kizárja.

Kockázatok és jogi védelmek

Ha a megbízási szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmaz, a bíróság ilyen záradékokat érvényteleníthet.

A közérdekű peres eljárások célja, hogy a fogyasztók védelmében tisztességtelen feltételeket érintő részeket érvénytelenítsenek.

A jogszerűség megállapítása érdekében érdemes az ügylethez megfelelően képzett jogi háttért bevonni.

Az ügyvédi letét és a pénzkezelés részletei a feleknek nagyobb biztonságot nyújtanak a pénz kezelésében és a jogi határszabályok betartásában.

Gyakran ismételt kérdések

  1. A jutalék mindig a megbízó fizetése?
  2. Az ingatlanközvetítő szerződés csak sablon lehet, vagy egyedi feltételeket tartalmazhat?
  3. Mit tehet a fogyasztó, ha tisztességtelennek találja az általános szerződési feltételeket?

Meggyőző érv, hogy soha ne írjon alá ingatlanközvetítői szerződést anélkül, hogy pontosan értette volna, mit és mikor kell fizetnie.

Kérjen szükség esetén jogi tanácsot - ez sokkal olcsóbb, mint a későbbi pereskedés.

Infografika a jutalék arányokról

Ha kétségei vannak, foglaljon online időpontot jogi tanácsadásra!

tags: #az #ingatlankozvetito #sajat #zsebre #d

Népszerű bejegyzések: