Balatonalmádi önkormányzat HÉSZ módosítása tetőtér beépítés esetén: kertvárosias arculat megőrzése és befektetési korlátozások

A mai napon hatályosult a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet módosítása Balatonalmádiban, amely a kertvárosias lakóterületi övezetben a kialakítható önálló rendeltetési egységek számát korlátozza. Alapesetben egy önálló rendeltetési egység megvalósítása lehetséges, két egység csak akkor, ha a telekméret eléri a kialakítható legkisebb telekméret másfélszeresét. Három vagy négy lakóegység építése kertvárosi övezetben nem engedélyezett. Ezzel a lépéssel a telepszerű, befektetési célú beruházások gátlását szándékoznak elérni - mind infrastrukturálisan, mind környezetileg aránytalan terhek elkerülése érdekében.

A módosítás jogalapjai és felelősei

A HÉSZ módosítása nem önkényes döntés, hanem a magasabb szintű jogszabályok, valamint több hatóság államigazgatási szerv által kijelölt keretek között folytatható folyamat. A kezdeményezés mögött álló szándék fontosnak tartottnak vallottatik, és ezt a főépítész, a helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács és a képviselő-testület tagjai is teljes mértékben azonosultak vele.

Az intézkedés hátterének része, hogy tilalmul eső vízparti és vasúti alatti területeken ne legyen építkezés addig, amíg az új HÉSZ és a településfejlesztési terv véglegesítésre nem kerül. A tilalmak kivételei között szerepelnek az önkormányzati tulajdonú strandok és két központi terület, ahol a fejlesztési tervek mielőbb megkezdődhetnek. A városközpontot is érinti a rendelet, hogy az ottani projektek összhangban legyenek az egységes városképpel.

Az érintett területek és övezetek

A beavatkozás a város Vasút alatti és vízparti részeire, valamint a városközpont bizonyos részeire terjed ki. A cél az, hogy a vízparti sávban ne legyenek jelenkezési és fejlesztési hullámok addig, amíg az új településfejlesztési koncepció és HÉSZ hatályba nem lép. A meglévő és tervezett közművek védelme, a part menti övezetekben pedig a vízparti látkép megőrzése is kiemelt szempont.

Az önkormányzat olyan rendelkezéseket vezet be, amelyek tabulálják a beépítés módját különböző övezetekben, figyelembe véve a természetvédelmi és történeti értékeket is. A HÉSZ függelékei között találhatóak a művi értékvédelem, régészeti lelőhelyek és természetvédelem vonatkozó részei, amelyek további specifikációkkal szolgálnak a beépítésekre vonatkozóan.

Beépítés tetőtérben: általános megkötések

A rendelet szigorú feltételeket támaszt a tetőtér beépítésével kapcsolatban is: az övezeti előírások szerint a beépítési lehetőségek meghatározottak, és a meglévő fő rendeltetésű épület felhasználásának kiegészítésként csak meghatározott feltételek teljesülése mellett engedélyezett. A melléképítmények elhelyezéséhez szükséges, hogy a telkün legyen már főrendeltetésű épület, és a beépítés során a tájba illeszkedés és a környezeti hatások minimalizálása legyen a prioritás.

A tetőtér-beépítések esetében különös figyelmet fordítanak a látványtervekre és a tájba illeszkedésre, hogy a városkép egységességét megőrizzék. A földszinti és tetőterei beépítések aránya, a tetőtéri beépítés magasságának korlátozásával egyenértékű korlátozások kerülhetnek érvénybe, hogy a negatív urbanisztikai hatásokat minimalizálják.

Kötelező előírások és kivételek

1. A beépítéshez szükséges közművek és közútak védőövezeteinek biztosítása minden területen kötelező (vízellátás, vízelvezetés, energiaellátás, hírközlés).
2. A település zöldfelületeinek védelme és a tájba illeszkedés megőrzése érdekében előírások kerülnek a zöldterületek megőrzésére és a beépítés arányának szabályozására (különösen a Zkp övezetekben).
3. A melléképítmények elhelyezése csak akkor történhet meg, ha a telken már van főrendeltetésű épület.
4. A közlekedési utak mentén tilos a szolgálati lakások elhelyezése adott övezetekben (Közlekedési biztonság és zajvédelem érdekében).
5. A tetőtér-beépítés részletszabályai az egyes övezetekben a telekhatárok és telekalakítási szempontok figyelembevételével kerülnek meghatározásra.

Vízpart és városközpont: speciális megfontolások

A vízparti sávban kiemelten figyelembe veszik a beépítés intenzitását, a területfelhasználást, a telekalakítást és a beépítési övezetek szabályait, különös tekintettel az épületmagasság megengedett mértékére. A városközpontban pedig a parkolási felületek áthelyezése és az átmenő forgalom csökkentése célja a terület tehermentesítése, a közösségi terek kialakítása és a városkép érvényesítése. A központban a támogatott és ösztönző rendszerek meghatározása lesi feladat, hogy a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények emelkedő minőségi színvonalon működjenek.

Változtatási tilalom és jogi keretek

A rendelet megfogalmazza a településfejlesztési koncepció időszakára vonatkozó változtatási tilalom lehetőségét. A tilalom három évig hatályos, majd meghatározott feltételek szerint meghosszabbítható vagy megszüntethető. A tilalom alá eső területeken tilos telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani vagy bővíteni, kivéve a jogszabályban meghatározott kivételek esetén. A tilalom egyik célja a vízparti sáv és a városközpont átlátható térségének megőrzése, a közterületek és kilátások integrálása a városképbe.

Az AB hatásköri és alkotmányos korlátok alapján a változtatási tilalom tartalmát a helyi önkormányzat nem módosíthatja. A tilalom bevezetése és megszüntetése összhangban van a jogi előírásokkal és a Kúria döntéseivel, amelyek szerint a helyi szabályozás a törvény által meghatározott keretek között marad.

Részletes példák és kommunikatív területek

A rendelet a különböző övezetekben meghatározza a beépítés és a telekhasználat részletszabályait. A számottevő példáknál kiemelten kezelik a Lk7- és Lk4-Lk6 övezetek közti eltéréseket: Lk7 övezetben a meglévő úszótelkek fenntarthatók és tetőterek beépítése engedélyezett, míg más övezetekben a beépítés korlátozottabb lehet, és a telekhatár-rendezés mértéke, valamint a megengedett építési alap-típusok szigorú feltételekhez kötöttek. A Gksz övezetekben a növényzet kötelező telepítése, a zaj- és rezgésvédelmi feltételek és a közlekedési szempontok kiemelt figyelmet kapnak.

A Zkp övezetek esetében a zöldfelületek és a természetvédelmi értékek megőrzése kiemelt - a Szent Erzsébet-liget és egyéb övezetben meghatározott korlátozásokkal. A Má1 és Má2 övezetek pedig specifikus látványtervek és környezeti állapotadatok alapján kerülnek értelmezésre, amely a kertvárosi és természetvédelmi elvárásokat egyesíti.

Infrastruktúra és közművek

A HÉSZ 1. és 2. mellékletei részletezik a művi értékvédelem, régészeti lelőhelyek és természetvédelem vonatkozó környezetvédelmi fejezeteit. A település őszi és tavaszi időszakban is figyelembe veszi a közművek védőövezeteit, hogy a tevékenységek ne zavarják a környezetet és a lakosság közérzetét. A közművek és közlekedés hosszú távú fenntarthatósága érdekében a szabályzat szigorúan meghatározza az előírt övezeteken belüli beépítési és fenntartási kötelezettségeket.

Összegzés: miért fontos a módosítás?

A módosítás célja, hogy Balatonalmádi kertvárosias jellegét megőrizze, megakadályozza a telepszerű befektetési beruházásokat és biztosítsa a kiegyensúlyozott városfejlődést. A központi rész és a vízpart megőrzése mellett a település egységes arculatát, továbbá a közterületek és közterületek használatának átláthatóságát és fenntarthatóságát tartják szem előtt.

Táblázat: főbb övezetek és korlátozások

tags: #balatonalmadi #onkormanyzat #epitesi #szabalyzata #tetoter #beepites

Népszerű bejegyzések:

• Eladó lakás a Teréz körúton: földszint és 6. emelet
• Információk az eladó házakról Halászin
• Tiszakecske egyedi ingatlanpiaca
• Eladó házak Szentgotthárd környékén
• Esztergom belváros felé - Dobogókői út újra megnyitva