Balatonkeresztúr Helyi Építési Szabályzata
A Balatonkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testülete által alkotott 2/2025. (V. ...) számú rendelet Balatonkeresztúr Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ) és Szabályozási Tervét állapítja meg.
A rendelet célja az építés helyi rendjének biztosítása, figyelembe véve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét és a vonatkozó országos előírásokat, mint például az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK).
A HÉSZ minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz a település közigazgatási területén.
Általános Előírások
A rendelet hatálya alá tartozó területen telket, területet alakítani, épületet és más építményt tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak és kizárólag e rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.
A szabályozási tervben kötelezően figyelembe kell venni a település igazgatási határát, a meglévő és tervezett belterületi határt, a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait és előírásait, a környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, műemléki szabályokat és kikötéseket, valamint az építési vonalat, építési határvonalat.
Telekalakítási engedélyezési eljárás során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről.
A kialakult (K) beépítési módnál új épület csak az övezetre előírt beépítési mód szerint építhető, meglévő épület - akkor is, ha a beépítési módja eltér az előírtól - felújítható, az egyéb övezeti paraméterek betartása mellett.
A község közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK járművek elhelyezésére vonatkozó előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Közcélú, közhasználatú intézmények esetén a közterületi parkoló kialakítása is engedélyezhető a közterületi tulajdonos, illetve kezelőjének a hozzájárulásával.
A szabályozási terven P-1-el lehatárolt földtani veszélyforrás övezetében és feltöltött területeken az építéssel járó engedélyezés mérnökgeológiai vizsgálattal engedélyezhető. A parti sáv mély fekvésű területein a talajvíz viszonyokat az építés során figyelembe kell venni.
Az építmények engedélyezésénél a tűzrendészeti szabályrendeleteket be kell tartani.
Az állattartással kapcsolatos szabályozást a község környezetvédelméről szóló rendelet tartalmazza.
A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az Má0-ás területekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000. évi CXII. törvény és az OTÉK előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.
A község beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területein építési munka és telekalakítás a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet (az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalma) előírásai szerint végezhető.
A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg.
A település beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény nem engedélyezhető. A területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembevétele mellett pinceszint csak épület alatt helyezhető el.
Az oldalkert legkisebb szélessége szabadon álló beépítés esetén az övezetre előírt építménymagasság fele, de minimum 3,0 méter. Oldalhatáros beépítés esetén az oldalkert mérete, amennyiben az épület huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza az oldalkert felé: az övezetre megállapított építménymagasság. Amennyiben az oldalkertre nem huzamos tartózkodás célját szolgáló helyiség nyílását tartalmazza, vagy nincs rajta nyílás, 3 méter.
Településszerkezet, Terület-felhasználás
A település igazgatási területe tagozódik beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10%, és beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% lehet.
Lakóterületek
A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A község területén kertvárosias lakóterület (Lke) kerül szabályozásra.
A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes szabályozása tartalmazza.
Az oldalhatáros, 16 m, vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
Lakóterületeken az épületek bármely homlokzatán számított homlokzatmagasság értéke maximum 20%-kal haladhatja meg az átlagosan megadott építménymagasság értéket az övezetre vonatkozó építménymagassági érték betartásával.
Kertvárosias lakóterület (Lke)
A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". Az Lke1-Lke5 jelű övezetek beépítési módja, legnagyobb épületmagassága, beépítettsége és legkisebb telekmérete a szabályozási terv szerint alakul:
| Övezet jele | Beépítési mód | Építménymagasság (max. m) | Beépítettség (max. %) | Legkisebb telekméret (m²) |
|---|---|---|---|---|
| Lke1 | O | 5,5 | 25 | 1000 |
| Lke2 | SZ | 5,5 | 30 | 800 |
| Lke3 | OK | 5,5 | 30 | 550 |
| Lke4 | SZK | 5,5 | 30 | 550 |
| Lke5 | O | 5,5 | 30 | 800 |
A legkisebb építménymagasság egy szint. A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50%-a.
A kialakult területeken minimum 12 m-es szélességű telek építhető be.
A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, és a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek garázsa és önálló parkoló területe.
Melléképítmények az OTÉK 1. számú mellékletében felsoroltak alapján építhetők, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Vegyes terület
A vegyes terület lakó-, kereskedelmi-, igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek vegyes elhelyezésére szolgál. A község területén településközpont vegyes terület (Vt) és központi vegyes (Vk) területek kerülnek szabályozásra.
A területeket teljes közművel kell ellátni.
A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
Településközpont vegyes terület (Vt)
A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakó épületek elhelyezésére szolgál.
A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A Vt1-Vt7 jelű övezetek beépítési módja, építmény magassága, beépítettsége mértéke, és a minimális teleknagysága a szabályozási terv szerint alakul:
| Övezet jele | Beépítési mód | Építménymagasság (max. m) | Beépítettség (max. %) | Legkisebb telekméret (m²) |
|---|---|---|---|---|
| Vt1 | SZ | 7,5 | 25 | 900 |
| Vt2 | SZ | 7,5 | 20 | 3000 |
| Vt3 | SZ | 7,5 | 25 | 10000 |
| Vt4 | SZ | 6,0 | 20 | 900 |
| Vt5 | OK | 6,0 | 30 | 400 |
| Vt6 | Z | 5,5 | 40 | 65 |
| Vt7 | SZ | 7,5 | 30 | 2500 |
A legkisebb építménymagasság egy szint. A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10%-a.
A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény helyezhető el. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára.
A településközpont vegyes területen (Vt) az OTÉK településközpont vegyes terület előírásaiban felsoroltak és üdülő építmények helyezhetők el, parkolóház, üzemanyagtöltő kivételével.
Vt6 övezetben az előkert legkisebb mélysége 1 méter, a kialakítható legkisebb telekszélesség 4 méter, a kialakítható legkisebb telekmélység 17 méter. A bővítések csak a meglévő épülettel egy tömegben, azzal megegyező építészeti arculattal építhetők. Az övezetben az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges parkolószámot az önkormányzati parkolórendelet alapján kell biztosítani.
Központi vegyes terület (Vk)
A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A Vk1-Vk7 jelű övezetek beépítési módja, építmény magassága, beépítettség mértéke, és a minimális teleknagysága a szabályozási terv szerint alakul:
| Övezet jele | Beépítési mód | Építménymagasság (max. m) | Beépítettség (max. %) | Legkisebb telekméret (m²) |
|---|---|---|---|---|
| Vk1 | SZ | 7,5 | 25 | 1200 |
| Vk2 | SZK | 7,5 | 30 | 2500 |
| Vk3 | SZ | 7,5 | 30 | 2500 |
| Vk4 | SZ | 7,5 | 10 | 1500 |
| Vk5 | SZ | 6,0 | 35 | 1500 |
| Vk6 | SZK | 7,5 | 20 | Nem osztható |
| Vk7 | SZ | 7,5 | 35 | 2500 |
A legkisebb építménymagasság egy szint. A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50%-a.
A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők. A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.
Gazdasági terület
A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A község igazgatási területén kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) és ipari és mezőgazdasági gazdasági területek (Gipm) kerültek kialakításra.
A területeken a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
A (Gksz) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezetekben a HÉSZ védelmi övezetekre vonatkozó előírásait, valamint a Btv. Ö-3 pufferterület övezetével lehatárolt területeken a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
A szabályozási terven Gksz1-Gksz7 jelű övezetek jelöltek. A területekre vonatkozó előírások - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület - a szabályozási terv szerint alakulnak:
| Övezet jele | Beépítési mód | Építménymagasság (max. m) | Beépítettség (max. %) | Legkisebb telekméret (m²) |
|---|---|---|---|---|
| Gksz1 | SZ | 7,5 | 35 | 2000 |
| Gksz2 | SZ | 7,5 | 30 | 3000 |
| Gksz3 | SZ | 6,0 | 35 | 1500 |
| Gksz4 | SZ | 6,0 | 35 | 700 |
| Gksz5 | SZ | 7,5 | 45 | 2000 |
| Gksz6 | SZ | 7,5 | 35 | 5000 |
| Gksz7 | SZ | 7,5 | 35 | 2500 |
A legkisebb építménymagasság egy szint.
A telken belüli zöldfelület minimum a telek terület 25%-a, kivétel ez alól a Gksz5 övezet, ahol a telken belüli minimális zöldfelület a telek területének 20%-a és a Gksz7 övezet, ahol a telken belüli minimális zöldfelület a telek területének 35%-a.
A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.
Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Gksz-3 jelű építési övezetben 2 méter széles előkertet kell tartani.
A Petőfi és Rákóczi utcák déli végében lévő Gksz-1 jelű építési övezetben:
- a családi házas lakókörnyezetnek megfelelő léptékű épületek létesíthetők egységes építészeti megjelenéssel,
- a homlokzat magassága nem lehet nagyobb az övezetre előírt maximális építménymagasságnál,
- iparosított építéstechnológia nem alkalmazható,
- 200 m²-nél nagyobb alapterületű épület egy tömegben nem építhető.
Ipari és mezőgazdasági gazdasági terület (Gipm)
Az ipari és mezőgazdasági gazdasági területek a község külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt mezőgazdasági üzemi területek (Gipm) beépítési előírásai a következők:
- Beépítési mód: szabadon-álló
- Építmény magasság maximum: 7,5 m, minimum: egy szint
- Beépítettség max: 30%
- Telek nagyság minimum: 2.000 m²
A területek egyéb ipari területnek minősülnek, azokon nem jelentős mértékű zavaró ipari, mezőgazdasági, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási létesítmények, a gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek helyezhetők el.
A legkisebb zöldfelület a telek 40%-a.
Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.
A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
Üdülőterületek
Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A község területén üdülőházas üdülőterület (Üü) és hétvégi házas üdülőterület (Üh) kerül szabályozásra.
A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülőterületek részletes szabályozása tartalmazza.
Az oldalhatáros 16 m vagy annál szélesebb telkek esetén szabadon-álló beépítési mód is engedélyezhető azzal, hogy az oldalhatáros beépítés felé minimum 6,0 m-es oldalkertet kell kialakítani.
Üdülőterületeken tárolóépület a telek 3%-áig külön építményként építhető.
Üdülőházas üdülőterület (Üü)
A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1 jelű övezetek jelöltek.
A legkisebb építmény magasság egy szint. A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40%-a.
A területeken üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek és kivételesen lakóépületek építhetők.
Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
A szabályozási terven a hétvégiházas üdülőterület jele: „Üh”. A szabályozási terven Üh1-Üh5 jelű övezetek jelöltek.
A legkisebb építménymagasság egy szint. A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60%-a.
A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges.
Hétvégiházas üdülőterület övezeteinek telkein - az Üh5 építési övezet kivételével - legfeljebb két egységes üdülőépület és a terület rendeltetését szolgáló épület, valamint sportépítmény építhetők, az övezetre előírt szabályok betartásával.
A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás.
Melléképítmények az OTÉK 1. számú mellékletének melléképítményekre vonatkozó fogalommeghatározásában felsoroltak alapján építhetők, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatól, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló kivételével.
A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.
A Fonyódi és Bolygó utcák közti Üh3-as építési övezetben a hátsókertekre előírt 6 méteres korlátozás nem vonatkozik.
Különleges területek
A szabályozási terven a különleges területek jele: "K". A különleges területek közé a község területén a temetők (Kt), a sportterületek (Ksp), turisztikai terület (Kü), hulladéktelep (Kh), és strandterület (Kst) soroltak.
A temető (Kt) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.
A sportterületen (Ksp) a sportolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el.
A turisztikai övezetben (Kü), beépítési előírásait a szabályozási terv tartalmazza. A telek területének legalább 50%-át növényzettel kell borítani. Új épület elhelyezése, és meglévő épületek bővítése csak a szennyvízhálózatra történő rákötés és a meglévő kapacitású tisztítómű meglétének feltételével rákötve engedélyezhető, használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvíz-csatorna hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki.
A hulladéktelep keleti felének bezárásáig a szabályozási terven jelölt tervezett véderdőn belül lakóépület nem létesíthető. A megszüntetésig a rehabilitációs tervet el kell készíteni, és a területe ezt követően véderdő minősítést kap.
Zöldterületek és mezőgazdasági területek
A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel.
A közparkokban az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetők el.
A közkertekben (Z2) az OTÉK zöldterületekre vonatkozó előírásaiban felsorolt építmények helyezhetők el.
Szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterületek a telek 0,3%-át, és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.
Gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterületek a telek 1%-át, és az 1000 m²-t nem haladhatja meg.
A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlő műveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni.
Má jelű mezőgazdasági területen elsődlegesen szántó, gyümölcsös ültetvény esetleg gyepművelés ajánlott.
Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki - a településhez tartozó, - legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület és a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki.
A Kertes mezőgazdasági területek, Kertes - Szőlő termőhelyi kataszteri területek a szabályozási terven jelöltek (Mk, Mk-C1).
A meglévő épületek az 1500 m² vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3%-os beépítettségéig bővíthetők.
A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha - az I. 21. § (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják.
A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.
V-1 területen az építményeknek, épületeknek külön telek nem alakítható ki. V-1 vízgazdálkodási terület minimális telekmérete 0,5 hektár, beépíthetősége 3%. A területen maximum 5 db fából készített földszintes, egyenként max. 25m² alapterületű a horgászturizmust szolgáló szállásépület helyezhető el földszintes kialakítással; 3,0 méteres maximális építménymagassággal; tájba illő megjelenéssel.
identify architectural style instantly
Védelmi övezetek és különleges beépítésre nem szánt területek
A védelmi övezeteket a szabályozási terv jelöli.
Településkép-védelmi terület határa (Tk): Az övezetben lévő műemlék és helyi védett épületek folyamatos felújításáról és karbantartásáról gondoskodni kell a vonatkozó előírások alapján. Az övezetben meglévő épületek felújítása, bővítése a meglévő épületek tömegarányai és stílus jegyei figyelembe vételével történhet. Építési telkenként a funkcionális övezeti előírásokban meghatározott épületek egy tömegben létesíthetők. Az épületek tömegformálásában a kialakult arányokat, anyag használatában az övezetben túlsúlyban lévő megoldásokat kell alkalmazni. Az utcai és a közútról látható homlokzatokon közmű műtárgyak nem helyezhetők el.
Országos ökológiai hálózat övezete (Ö-1): A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind az építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; Új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el; 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető; A parti mólók, hullámtörők és kikötői létesítményeket kivéve a tómederben állandó létesítmény, sziget stb. nem építhető.
Földtani veszélyforrás terület övezete (P-1).
Rendszeresen belvízjárta terület övezete (F1). Rendszeresen belvízjárta terület övezetével, mint térségi övezettel fedett területeken: a) övezetben, építési övezetben elhelyezhető építmények építéséhez, bővítéséhez - a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló MvM rendelet rendszeresen belvízjárta terület övezetre vonatkozó előírása alapján - az illetékes vízügyi igazgatási szerv hozzájárulása szükséges.
A különleges beépítésre nem szánt területek jele: "Kk-t" és „Kk-sp”. Különleges beépítésre nem szánt terület a község területén a kistemető és a reptér területe.
A temető (Kk-t) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A védőtávolságot a temetőn belül kell kialakítani.
A különleges beépítésre nem szánt sportolási területen (Kk-sp) csak IV-es kategóriájú repterek üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények helyezhetők el, a szabályozási terven erre kijelölt építmények elhelyezésére szolgáló területen. A terület egyéb részére a HÉSZ 19.
Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett.
Natura 2000 természetvédelmi területek határát e rendelet 4. mellékletét képező külterület szabályozási terv tünteti fel -- N2000 -- jellel.
Egyéb Előírások
A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó.
A területen a 20 férőhelyet elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni.
A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása - a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható.
A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el.
A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja.
A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő.
tags: #balatonkeresztur #epitesi #szabalyzat