Balatonszemes lakóingatlanok és lakosságának száma
Balatonszemes egy festői település a Balaton déli partján, Somogy megyében. Gazdag történelemmel és természeti szépségekkel büszkélkedhet.
A település a Balaton déli partján fekszik, Budapesttől mintegy 130 kilométerre. Közvetlenül határos települései: kelet felől Balatonőszöd, délkelet felől Teleki és Nagycsepely, dél felől Rádpuszta (Balatonlelle része), nyugat felől pedig Balatonlelle. Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 7-es főút és az M7-es autópálya: előbbi a központján is áthalad, utóbbi pedig délről kerüli el azt, de a közvetlen közelében két csomópontja is van.
Lakóingatlanok alakulása
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Balatonszemes településen a lakóingatlanok száma 2009-ben 716 darab volt. Ez a szám 2014-re 976 darabra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Balatonszemes településen a lakóingatlanok száma 5 év alatt 36.31%-kal, azaz 260 darabbal bővült.
A településen 970 lakóépület található, amelyekből 173 db 50m²-nél kisebb alapterületű, 553 db 50-99m² alapterületű, 244 db pedig 100m²-nél nagyobb. Egy lakás átlagos alapterülete 81m². Összesen 706 lakásban laknak, és 264 lakásban nem laknak, tehát a nem lakott lakások aránya 27,2%. A magántulajdonban lévő ingatlanok száma 904, önkormányzati tulajdonú lakás pedig 7 van. Az ingatlanok 668 esetben saját használatúak, 35 esetben bérbe van adva, azaz 5,0% a bérlakás. Balatonszemes összes épületéből 687 1 lakásos, 33 2-3 lakásos, 6 4-10 lakásos, 8 épületben pedig 11 vagy annál több lakás található.
Népesség alakulása és demográfiai jellemzők
A népesség száma Balatonszemes településen 2009-ben 1 782 fő volt, ez 2014-re 1 790 főre emelkedett meg.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,6%-a magyarnak, 4,3% németnek, 0,9% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,2% románnak mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). 2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 3% németnek, 0,5% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, románnak, ruszinnak, ukránnak és szlovénnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Balatonszemes 1817 lakosából 313 még gyermekkorú, 426 20 évesnél idősebb de 39-nél fiatalabb, 515 40 és 59 év közötti, 483 60-79 év közötti, 80 80 év feletti lakos (2011-es adatok alapján).
| Év | Lakosság száma |
|---|---|
| 2009 | 1782 |
| 2011 | 1817 |
| 2014 | 1790 |
A 2020-as évek első felében Magyarország népességének alakulása jól tükrözi a hosszú távú demográfiai trendeket, amelyek évtizedek óta formálják az ország társadalmi és gazdasági viszonyait. 2020-ban Magyarország teljes népessége 9 917 344 fő volt, ebből 4 780 849 férfi és 5 136 495 nő élt az országban. A következő években fokozatos csökkenés figyelhető meg: 2021-re a lakosság száma 9 890 640 főre mérséklődött, majd 2022-ben tovább csökkent 9 841 587 főre. 2023-ban már csak 9 804 022 lakost regisztráltak, míg 2024-re ez a szám 9 765 254-re esett vissza. Érdemes kiemelni, hogy a népességfogyás nem csupán a teljes számokban, hanem a nemek arányában is érdekes mintázatokat mutat. Az adatok szerint a női lakosság minden évben jelentősen meghaladja a férfiak számát. 2020-ban például több mint 355 ezerrel volt több nő, mint férfi Magyarországon. Ez az arány az évek során lényegében állandó maradt: 2025-ben is mintegy 320 ezer fővel több nőt jeleznek az adatok, mint férfit. A népességfogyás hátterében számos tényező áll. Egyrészt csökken a születések száma: kevesebb gyermek születik, mint ahányan elhaláloznak. Másrészt az elvándorlás is jelentős hatással van az adatok alakulására, hiszen sok magyar állampolgár vállal munkát vagy telepedik le külföldön. A népsűrűség csökkenése szintén hosszú távú hatásokkal járhat: egyre több településen tapasztalható elöregedés, lakosságszám-csökkenés, ami különösen a kisebb falvakat és vidéki térségeket érinti érzékenyen.
Történelmi és turisztikai érdekességek
Balatonszemes első ismert említése Villa Scemes alakban írva maradt fent II. Endre idejéből. Később - egészen 1912-ig - Faluszemesnek hívták, valószínűleg megkülönböztetésül a közelben, Balatonföldvártól délre fekvő Pusztaszemes községtől. A mai név első tagja a tó közelségére utal, második tagja pedig a szem szóval függ össze.
Az őskor óta lakott terület. A honfoglalástól kezdve magyarok lakták. Itt távolodott el a Balaton partjától délnyugatnak a Dunától az Adria felé tartó főútvonal, s ezért mint kitüntetett és jól védhető pont a régi időktől fogva megerősített hely volt. A mai Bagolyvár helyén még a középkorban is földvár állt (Bolondvár néven), amely a török időkben a végvári láncolat részét képezte, s mint ilyen hol a magyarok, hol a törökök kezére került; többször lerombolták, majd újra megerősítették.
Műemlék templomának legkorábbi, romanikus stílusú részei a 12. századból származnak. 1325 körül kibővítették; ebből az építési korszakból mára a gótikus szentély maradt fenn. A templom nevezetessége a szentélyben lévő, hazánkban ritkaságnak számító 16. századi freskó. A falutól délnyugatra, Rád-puszta határában 13. századi templom romjai állnak. A községtől délre, a Bagó-dombi kemping közelében feltáratlanul rejtőznek egy 14. századi erődítmény maradványai.
A 18-19. században, 1790-től 1861-ig postakocsi lóváltó-állomás is működött a községben, mely ekkoriban a déli part jelentős településének számított. Történelmi nevezetesség, hogy a magyar szabadságharc ellen támadó Jellasics horvát bán 1848. szeptember 21-én a faluban ütötte fel főhadiszállását.
A község lakossága eredetileg mezőgazdasággal és halászattal foglalkozott. Fürdőhelyként Balatonszemest csak az 1880-as évektől kezdték számításba venni. A rendszerváltás óta Balatonszemes mint üdülőhely igyekszik visszanyerni a 20. század első felében kialakult, a középosztályhoz kötődő polgári, családias arculatát.
A faluban található a Postamúzeum, amely a magyar posta történetét mutatja be. A település part menti sétánya és strandja népszerű a nyaralók körében.
tags: #balatonszemes #lakohazainak #szama