Balint gazda teletekhatarra ultetes: élete, öröksége és kertészeti örökség
Bálint György, vagy ahogyan a legtöbben ismertük, 100 éves korában hunyt el, fordulatokban gazdag élete során mindvégig önzetlenül, nagy örömmel, fáradhatatlan lelkesedéssel osztotta meg tapasztalatait és tudását a kertészkedés iránt érdeklődőkkel. Gyerekkorában a szülői házban kertészkedett, fiatal felnőttként saját gazdaságában. Később tanácsadóként, újságíróként, végül nyugdíjas korától kezdve az Ablak tévéműsorban hívta fel a figyelmet az aktuális kerti teendőkre. Mindig szívesen beszélt arról, hogyan tehetjük a környezetünket szebbé, zöldebbé, a kertünket és annak növényeit egészségesebbé, termékenyebbé.
Megismerhettük gondolatait arról, mi mindent tehetünk azért, hogy a kerti munka ne robot, hanem rendszeres sikerélményt hozó hobbi, kikapcsolódás, hasznos időtöltés legyen. Ha valaki a koránál vagy az egészségi állapotánál fogva csak nehezen tud lehajolni vagy leguggolni a kert növényeihez, a virágágyáshoz, a veteményeshez, annak sem kell lemondania a kertészkedés örömeiről. A magaságy előnyei között szerepel, hogy kis területen, sőt olyan helyen is megvalósítható, ahol egyébként nem lenne lehetőség a kertészkedésre. A magaságyban úgy rendezzük a növényeket, hogy sokféle elférjen benne. Helyet kaphat többek között a paradicsom, paprika, karalábé, szamóca.
Kukacos a cseresznye? Létezik a cseresznyé- és meggyfa gyümölcsét károsító cseresznyelégy és nyüvei ellen hatékony megoldás, de ehhez időben kell cselekednünk. Pár éve a villányi Teleki Zsigmond Középiskolába kísértük el Gyuri bácsit, ahol a környezetvédelemről beszélgetett az intézmény diákjaival és tanáraival. A Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolában szintén a környezetvédelem aktuális kérdéseiről cserélt eszmét Bálint gazda a diákokkal és a pedagógusokkal.
Sok mindent tehetünk azért, hogy madárbarát legyen a kertünk. Olvass bele-2019. szeptember 2. A grúzok a II. világháborúban használt ágyúkkal lőtték föl a jégrakétákat, amelyek inkább lövedékek voltak. Ezüstjodiddal próbáltak védekezni, mert az elvileg kikristályosította a párát. A fellövések azonban valahogy nem igazán sikerültek.
Foglalkozásaimból és munkahelyeimből adódóan sokszor utaztam külföldre. A legérdekesebb úti élményeimet osztanám meg olvasóimmal. Mindjárt az első utam kútba esett, itthon maradtam, ahelyett, hogy elutaztam volna. Egy nagyon jó barátom, aki az angol nagykövetségen dolgozott, elmondta, hogy Kasmírban gyümölcsöst akarnak telepíteni, és a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete kiírt egy nyilvános pályázatot.
Amikor beadtam a papírokat, elkezdtek vizsgálni. Szerintem nem azt nézték, hogy politikailag megbízható vagyok-e, inkább a szakmaiságra voltak kíváncsiak. Megkérdezték egyébként azt is, amit anno a jószágigazgató a Hadik majorban, hogy tudok-e fegyverrel bánni. Igennel válaszoltam, mert amikor már felnőttként néhányszor vadászaton vettem részt, lőttem fegyverrel, sőt egy időben pisztolyom is volt.
Egészségügyi vizsgálatokon is átestem, és kaptam egy oltást is valamilyen fertőző betegség ellen. Mindent rendben találtak, amikor jött egy váratlan hír: Kína megszállta Tibetet. Jött az értesítés, lefújták az egész utat. Az indoklás szerint a nemzetközi helyzet nem tette lehetővé, hogy a feladattal szocialista országbeli szakembert bízzanak meg. Ezután tovább ápoltam a kerteket a külső kerületekben.
Nem mondom, hogy könnyen túltettem magam azon, ami történt, mert látható volt, hogy az angolok nagyszerűen előkészítették az utat. Elintézték, hogy Ausztráliából veszik majd a facsemetéket, és Amerikából hozatják a műtrágyát és a növényvédő szereket. Nagyon beleéltem magam, hogy milyen jó lesz nekem ott, a messzi távolban, a hegyek között. Később, a hatvanas évek közepén, amikor az Állami Biztosítónál voltam mezőgazdasági szakértő, sokat foglalkoztam a jégesők által okozott mezőgazdasági károk természetével és kockázataival, többször írtam is a témáról.
Megalakult egy bizottság, amely tanulmányozta a jégesők megelőzésének lehetőségeit. Ennek a bizottságnak a tagjaiból szerveződött az a delegáció, amely feladatául kapta, hogy tanulmányozza és értékelje a Szovjetunióban ezen a téren folytatott beavatkozásokat. Először Moszkvában tárgyaltunk a Szovjetunió Meteorológiai Központjának szakértőivel, majd Tbiliszibe, Grúzia fővárosába utaztunk.
A szállodában a szobánk ajtójáig kísértek mindenkit, és később is figyelték, hogy ha kijövünk a szobából, nem akarunk-e bemenni a városba. Utunk eredményeképpen a jégeső elhárításának szovjet módszerét Magyarországon is bevezették, Baranya megyét jelölték ki kísérleti területnek. A közismerten vendégszerető grúzok állandóan traktáltak minket.
Sült húsokkal, tésztákkal, gyümölcsökkel, borral, sörrel roskadásig teli asztal várt minket. Az asztalfőn a tamada ült, a legidősebb, legbölcsebb és legrangosabb férfiú. Mindenkinek azt kellett fogyasztania, amit a tamada evett. Akinek beszélnie kellett, annak a tamada engedte meg a szót, és a megszólítottnak valamilyen mulatságos vagy tanulságos dolgot kellett mondania.
Az oroszok számára különlegesség volt elmenni Grúziába, és olyan nagyokat enni, amikor Moszkvában nem lehetett tejet kapni. A tamada egymás után mondta a tósztokat a népek barátságára, a Szovjetunió vezető szerepére, a munkások és parasztok szövetségére. A grúz részvétel során a Sztálin által nyújtott nagy jótevőket is említették, és a pálinka utáni beszélgetések közben megfigyelték, hogyan iszik mindenki.
Mire elérkeztünk, a parancsnokok arra vigyáztak, hogy az ágyúk mindig rendben legyenek, és a patak mellett minden hét végén letisztították az ágyúkat. Ott, a patak partján. A hosszú élet titkáról szólva Bálint György 100. születésnapja alkalmával így nyilatkozott: a legnyugodtabb, legszebb gyerekkor és az, hogy mindent meg eszik, nem válogatós.
A hosszú élet titkát boncolgatva a kiemelkedő kertész hangsúlyozta: “Nincs különösebb titka, de egy valami biztosan segített ebben: a békés családi légkörön alapuló gyerekkor.” A 100. születésnapján a visszafogottságra intett, és úgy fogalmazott, hogy százévesnek lenni nem érdem, és sem fiatalnak lenni sem.
A könyv bemutatójára szeptember 7-én 10:30-kor került sor a Pozsonyi Pikniken, ahol a szerzőpáros dedikálta először a kötetet a Helikon Kiadó standján. Bálint gazda különösen a gyógynövények, zöldségek és gyümölcsök termesztését népszerűsítette, és élete során rengeteg embernek segített a kertészkedés alapjainak elsajátításában. A kertészkedés számára nem csak munka volt, hanem életes élmény és közösségi tevékenység.
Az országban az ő alakja intézményi jellegűvé vált: az Ablak tévéműsor és a tévés szereplés 1980-as években tette széles körben ismertté. Bálint György 1919-ben született Gyöngyösön; pályafutása során több könyvet írt és gyakran vett részt televíziós és rádiós programokban, ahol megosztotta szakmai tudását. Az életút legerősebb üzenete, hogy a kertészkedés alapjait meg kell tanulni, de a gyakorlati tapasztalat újra és újra visszatér a környezetbe és a kezünk alá.
A 100 éves évforduló kapcsán elmondottak alapján egyértelmű: Bálint gazda nemcsak a növények gondozója volt, hanem a közösség építője, aki a magángyűjteményt is megosztotta a nyilvánossággal. A Kossuth Kiadó által megjelentetett kiadvány bemutatója és az azt követő dedikálás megmutatta a mű megfontoltságát és gyakorlati értékét. Bálint György élete, tanításai és példája tovább él a hazai kertészekben és a kertészeti kultúrában.

- Az 100 éves élet titka: nyugodt gyerekkor és nyitott szív a tanuláshoz.
- A magaságyak és a kiskerti megoldások fontossága a korlátozott mozgásúak számára is.
- A jégesővédelmi kutatások és nemzetközi együttműködés hatása a magyar gazdálkodásra.
- A környezetvédelem és a fenntartható kertészkedés népszerűsítése az iskolákban és a médiában.
- A gyökerek szeretete és a családi tradíciók átadása a fiatal generációknak.
Főszerepben álló üzenet: a kertészkedés nem csupán munka, hanem öröm, rendszeres tevékenység és közösségi élmény is. Az olvasók számára pedig útmutatóul szolgálhat Bálint gazda naplószerű sorvezetője, amely a hónapokra bontva ad praktikus teendőket és figyelmeztetéseket. Például januárban a gyümölcsmúmiák eltávolítása, februárban a komposztálás előkészítése és a palántázáshoz szükséges eszközök előkészítése után a hónapok részletes végigvitele segít a gyakorlatlan kertésznek.
A könyv megjelenése és a beszélgetések során kiemelt nézetek azt mutatják, hogy a kertészkedés részévé válhat minden korosztály számára, és a gyakorlati tanácsok mellett a személyes történetek is inspirálnak. A kertészkedés kezdeti útmutatója többek között a metszés formáira, a kipattant vesszők kezelésére és a károsítók elleni védekezésre vonatkozik, mindezt érthető, jól áttekinthető módon kínálva.
tags: #balint #gazda #telekhatarra #ultetes
