Az Óbudai Kísérleti Lakótelep: Úttörő lakásépítési program Budapesten

A lakótelep fogalmára többféle meghatározás létezik, e lista összeállítása szempontjából a német építész, Olaf Gibbins leírása tekinthető alapvetésnek: "A lakótelep olyan lakóterület, amelyet önmagában funkcionális egységként terveztek és hoztak létre. Négy-, illetve többemeletes házaiban legalább 500 lakás található, túlnyomórészt a hatvanas évek után épült és a nagy lakáshiány csökkentését szolgálta. Jellemzői közé tartozik még a sűrű beépítettség, meghatározott számú ház-, illetve lakástípus."

A 20. század második felében épült budapesti lakótelepek szerepelnek a listában, zárójelben azok ismert építési dátumával. Ez alapján nem tartozik a listába a józsefvárosi Tisztviselőtelep, a kispesti Wekerletelep, illetve a mai lakóparkok (alacsony házak), vagy a rákospalotai Vácduka téri lakótelep (kevés lakásszám), illetve az angyalföldi Gyermek tér-Béke utca Gyermek tér-Gyöngyösi utca közötti egységes házsoregyüttese (kevés lakásszám, kétemeletes épületek).

Ide tartozik azonban például a József Attila-lakótelep vagy Újpalota.

Az Óbudai Kísérleti Lakótelep létrejöttének háttere

A történet a második világháború után indult. Az "országdúlás" rengeteg megrongálódott, elbontandó házat és lakást hagyott maga után. Aztán jött a Rákosi-éra, amikor az erőltetett iparosítás szívta el a pénzeket a lakásépítés elől, a magánlakásépítést "elátkozták", miközben a városok lakossága az ipari üzemek vonzásával egyre nőtt.

Az ötvenes évek második felének egyik legnagyobb problémája így a lakáshiány lett. Tömegek laktak lakásra alkalmatlan helyeken, felszabdalt lakásokban, ágybérletekben, vagy az ötvenes években átadott Cs-lakásokban.

Az 56-os forradalommal aztán nem csak Rákosi diktatúrájának lett végleg annyi, de a rendszer által erőltetett szocreál kényszernek is. Új lakásokból óriási volt az igény, a kötelező építészeti irány már nem volt kötelező - új pályázatokra, új lakástípusokra volt szükség. Az újra viruló építész szakma pedig ontotta az új lakásra, új konyhára, új nappalira, új városrendezési tervekre szóló terveket.

Ennek egyik unikális példája az óbudai kísérleti lakótelep. A Fővárosi Tanács beruházásában épültek meg a házak, első ütemben 1960-ra (Országos Lakáspályázat), amelyet aztán még néhány épület követett a Vörösvári út felőli oldalon 1964-ig (Középmagasház Pályázat).

Az óbudai kísérlet céljai és megvalósítása

A kísérleti lakótelep a Váradi utca-Bécsi út-Reménység utca és Zápor utca által határolt területen épült fel. A terület a kísérletezés terepe volt: itt építették meg azokat a házakat, amelyeket az 1958-as építészeti pályázaton, az ún. C-terv keretében a legjobbnak találtak.

Az 1958-as építészeti pályázatot az Építésügyi Minisztérium írta ki, pontosan a fenti célok érdekében. A tervezők zömmel a kor nagyágyúi voltak. Az utca emberének ma semmit se mond az Ybl-díjas Mináry Olga vagy éppen a telep legmagasabb házait tervező Dul Dezső neve.

A tervezők összesen 180-féle tervet küldtek be, ebből választotta ki a zsűri a megépítendő 20 legjobbat.

A kísérleti lakótelep elsődleges célja a tervezési programban és a pályatervekben kidolgozott új lakásalaprajzi rendszerek gyakorlati kipróbálása volt. Meg kellett vizsgálni, hogy alaprajzi szempontból melyek a megvalósításra kerülő legfontosabb új elképzelések. Ezek a következők voltak:

1. A lakásfajták nagyságrendi meghatározása ne a szobák száma szerint, hanem a lakásban elhelyezendő fekvőhelyek (család-létszám) szerint történjék.
2. A lakások technikai felszerelése fokozódjék (Beépített konyha, beépített ruhásszekrény, melegvíz-ellátás).
3. Kis alapterületen belül is viszonylag nagy lakóterületet kell létesíteni és a lakóterületet a használati igényeknek megfelelően differenciálni kell.

A tervezők az alaprajzok mellé színes rajzokat is mellékeltek - ezekről kitűnik, hogy milyen színes, élénk világot álmodtak. Az első lakók kritikája elsősorban a lakások kis méretére, na meg persze a kivitelezés hibáira irányult.

A kísérletbe azonban hiba is csúszott: új szerkezeti elemekkel is kísérleteztek, a kért födémeket azonban rosszul és késve gyártották le, ezzel növelve az építési költségeket.

Az épületek és lakások bemutatása

A kísérleti lakótelep a Váradi utca-Bécsi út-Reménység utca és Zápor utca által határolt területen épült fel, összesen 701 lakással, plusz óvoda, bölcsőde, és három pici üzlethelyiség.

Váradi utca

Induljunk el a 17-es villamos Váradi utca megállójától. A Váradi utcán elindulva nézzük meg az utca jobb oldalán álló néhány házat.

• 325-ös jelű ház: 3 emeletes, 2 szekciós épület, 12 háromfős és 8 ötfős lakással. Tervezője Csordás Tibor (LAKÓTERV) volt. A 3 fős lakásoknál a tervező azt a célt tűzte ki, hogy viszonylag kis lakásban is nagy lakóterületet nyújtson. A főzőfülke a gyerekszobához (felügyelet, tálalás) és a fürdőhelyiséghez (mosás) kapcsolódik. Az ötfős lakásokban a helyiségek elrendezése a két tércsoporton (nappali + konyha, illetve háló + fürdő) belül a részletfunkcióknak megfelelően történt. (Konyha - tálaló - étkező - nappali - loggia kapcsolata). A konyha típuselemekkel berendezett, a fürdőszobában a lakásméretnek megfelelő gázvízmelegítő adja a meleg vizet. A pincében mosókonyha, 2 szárító, 3 raktár, óvóhely és pincerekeszek épültek. A kukatárolót is a pincében helyezte el a tervező, a két szekció találkozásánál. Az edényeket aknán át csigával emelhették ki a tárolóból.
• Á-CS ház: 3 emeletes, 8 kétfős, 16 háromfős és 8 négyfős lakással. Árkai István és Csordás Tibor (LAKÓTERV) tégla lakóháza, két, egymással azonos alapterületű szekcióból áll. A "CS" szekcióban a fürdőszobák melegvíz ellátását a konyhában elhelyezett, 5 liter/perces gázvízmelegítők adták, a villanyórákat pedig a pincében kialakított mérőfülkében helyezték el. A két szekció eltérő kialakítására a nyílászárók eltérő elhelyezése és az épület színezése is utalt.
• 315-ös ház: 3 emeletes, 2 szekcióból álló épület. Árkai István és Regula Ede (LAKÓTERV) tervei szerint épült fel, 8 db 5 fős és 12 db 3 fős lakással. Valamennyi lakást úgy alakították ki, hogy a konyha az egyik szobához kapcsolódjon - ezekben az étkező-szobákban az étkezés, és 1 ágy elhelyezése is lehetséges. A téglaszerkezetű, hosszfőfalas épület erkélyei "monolitikus" kialakításúak. A beépített konyhabútor és a gázvízmelegítő mellé itt a lakásokba cserépkályhák is épültek. A bejárati ajtó mellett szeméttárolót alakítottak ki. A pincében kapott helyet a mosókonyha, 2 szárítóhelyiség, a gyermekkocsi tároló, az "életvédelmi helyiségek" és a pincerekeszek.

A korábbinál kisebb méretű, ám nagyobb komfortfokozatú lakásokhoz új bútorokra volt szükség. Az első ütemben szerkezeti pályázatokat írtak ki konyhaberendezésekre, nyílászárókra és beépített szekrényekre. A konyhák mérete a korábbi 8-10 négyzetméterről 5-6 négyzetméterre csökkent, így elengedhetetlen volt a variálható típusbútorok alkalmazása.

Érc utca és Gyenes utca

Most menjünk le az Érc utcán, egy pár lépés az egész. Amikor elérjük a Gyenes utcát, jobbra és balra egy-egy ház lesz a sarkokon. A balra eső ház az 514-es (514/C), a jobbra eső az 524-es jelű.

• 514-es ház: Benjamin Károly és Boross Zoltán a BUVÁTI gárdájában tervezte meg ezt a házat. 23 lakásos épület, ebből 7 lakást két személy, 16 lakást 4 személy elhelyezésére alakítottak ki. A konyhabútorok 4 elemesek, a fürdőszobák részben kádasak, részben fürdőtálcásak voltak. A színes, kőporos vakolás és az erkélyek, nyílászárók szabályos rendű elhelyezése tagolják a homlokzatot. Három ház is felépült az 514-es jelzéssel - kettő a Bécsi út mentén áll, a harmadik a Gyenes utcában.
• 524-es ház: A LAKÓTERV tervezőinek, Árkai Istvánnak, Kovács Jenőnek és Regula Edének lakóháza a Gyenes utcában áll. 16 lakását a belső lépcsőházból lehet megközelíteni. A lépcsőház pihenőiből 2-2 lakás nyílik, mindegyik lakásban 3 fő elhelyezésére van lehetőség. A lépcsőház megvilágítása felülről, az orsótéren át történik. A konyhák 4 egységből álló típuskonyhák voltak, a fürdőszobákat fürdőtálcásra alakították ki.

Az 514 és 524 jelű lakástípusokból két-két egyforma alaprajzút rendeztek be, az összehasonlítás érdekében kétféle módon, az egyiket régies, nagyméretű bútorokkal, a másikat könnyű kisbútorokkal, köztük a Lakásbútor Tervpályázat egyes prototípusaival. Minden látogató kérdőívet kapott, hogy a tervezők megismerjék az alaprajzokkal és bútorokkal kapcsolatos igényeket, elképzeléseket.

Gyenes utca (a Bécsi út felé)

Haladjunk egy kicsit tovább a Gyenes utcán a Bécsi út irányába! Az út jobb oldalán hosszan elnyúló, 4 szintes házsorok rejtőznek a zöldben - az első a 420-as, az utána jövő a 404-es jelű.

• 420-as ház: Körner József téglaháza. A 28 lakás külső folyosóról közelíthető meg. A földszint alacsonyabb szintjén vannak a mosókonyha és a szárítók, valamint egyes pincerekeszek is. A földszinti előcsarnokból nyílik a gyermekkocsi-tároló és a szeméttároló. Az épület alatt hatalmas, 282 főt befogadni képes óvóhelyet alakítottak ki. A fürdőkben itt is fürdőtálcát helyeztek el, a konyhák 5 szekcióból álló bútorzattal készültek.
• 404-es ház: Tervezői Radnai Lóránt (LAKÓTERV) és Rimanóczy Jenő (IPARTERV) voltak. A 24 lakásos, 4 szintes épületben 23 háromfős, és 1 kétfős lakást alakítottak ki. A kapunál szeméttárolót és babakocsi-tárolót alakítottak ki, a pincében pedig mosókonyhát szárítókkal, pincerekeszeket (azaz a lakók tárolóit), és egy óvóhelyet. A nagyobb lakásokban öt, a kisebbekben három elemből álló konyhát építettek be. A fürdőszobák fürdőtálcásak. A homlozatokat színes nemesvakolattal látták el.

A 420-as jelű házzal szemben 3 kis üzletpavilont láthatunk. Ma már egyikben sincs üzlet sajnos, és a jelentős átépítések igencsak tönkretették az eredeti arculatot.

Belső területek (sorházak)

A Bécsi úti házsor hátsó oldalához érkezünk, rögtön egy 5 szintes lakóházhoz. A Bécsi út mentén kettő is áll, de ezzel a típussal már találkoztunk az Érc utca - Gyenes utca sarkán. Balra kétszintes sorházak húzódnak egymás mögött - nézzük meg a 124-es, 115-ös és 116-os jelű sorházakat, amelyekben belső kétszintes lakásokat alakítottak ki.

• 124-es ház: Pásztor Lajos és Márton István (LAKÓTERV) téglaépülete 4 kétszintes lakást tartalmaz. A lakások 3 szobával épültek, saját tüzelőtárolóval, 4 elemes konyhabútorral, a fürdőszobában gázos vízmelegítővel.
• 115-ös ház: A ház tervezője Horváth János (LAKÓTERV) volt. Két negyven négyzetméteres szinttel, egymás mellé sorolhatóan épültek meg ezek a lakások a telep belsejében. A földszinten helyezték el a konyhát, étkezőt, fürdőszobát, és a nappalit, az emeleten pedig a hálószobákat. A 4 lakásos sorok lakásaihoz még egy kis saját terasz és kert is csatlakozik. A tüzelőtárolót a pincében helyezték el.
• 116-os ház: A Szőke Gyula (Pécsi Tervező Vállalat) által tervezett házban 5 kétszintes lakást alakítottak ki, saját udvarral. A lakásokban 6 fős családok elhelyezésére is lehetőség volt. Az alagsorban tüzelőtárolót alakítottak ki. A konyhákba 4 elemből álló típusbútort építettek be.

Az eredeti zöldfelületi terveket Dalányi László (LAKÓTERV III. iroda, Zöldterületi osztály) vezetésével készítették el. Az itt felállított szobrok közül legjelentősebb Somogyi József: A család című szobra.

Épületek és lakók a kezdetektől napjainkig

A Városi Házak építése 1926-28-ig zajlott, a főváros kislakásos bérház építési beruházásának keretein belül. A társadalom széles rétegeinek lakhatását biztosító óbudai ingatlan befogadóképességét jól tükrözői a lakások felszereltsége és kialakítása. A beköltöző négy tehetősebb család négyszobás, fürdőszobás és mellékhelyiséggel ellátott lakást bérelt. A telepen 95 háromszobás összkomfortos, 124 kétszobás félkomfortos, 178 kétszobás- és 59 egyszobás komfort nélküli lakás kapott helyet.

A levéltári adatok érzéseket, hangulatokat már nem adnak, de mégis érdekes információt arról, kik is lakták a Bécsi út házait. Többek között itt lakott dr. Sármány Géza egyetemi tanársegéd, Pajor Gyula, mint az "Erő" Keresztény Fűszerkereskedők Termelő Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének gépkocsivezetője, Pentz Lajos bérlettisztviselő, Póznai (Poznanovics) Miklós, aki a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság I. sz. Igazoló Bizottságának irodavezető helyettese volt, Neubauer Lajos miniszteri tanácsos, Kleberg Zoltán, a Szemüvegkeret Gyár dolgozója.

A Városi Házak jelenkori szereplői is érdekesek. A Bécsi út két tömbháza között lépcsősor vezet fel a Kecske utcába. Félúton egy kis pihenő rész látható, közepén a félköríves mélyedésben egy oroszlánfejjel. Régebbi képeken látható, hogy a terasz cementlapjai összetöredeztek. Öröm látni, hogy mára ezt is szépen rendbe hozták!

A szolid elegancia, élhető elrendezés, a zárt és nyitott tereinek harmóniája pedig úgy tűnik, még sokáig nem megy ki a divatból!

tags: #becsi #uti #lakotelep #alaprajz

Népszerű bejegyzések:

• Hunyadivárosi ingatlanok
• Modern otthonok a város szívében
• Hőszigetelés vastagság útmutató
• Tudjon meg többet a zuglói lakótelepről
• Információk az arizonai családi házakról