Bejegyzett telki szolgalom elovasárlása: milyen jogok és kötelezettségek érvényesülnek?

A telki szolgalom korlátozott dologi jog, amelynek értelmében valamely ingatlan (uralkodó telek) mindenkori birtokosa más ingatlanának (szolgáló telek) meghatározott módon hasznát veheti. A telki szolgalmat szabályozó jogszabályi rendelkezés a szolgalmak lehetséges körére csupán példálózó, javasló felsorolást ad. A felsorolásban nem szereplő egyéb telki szolgalom is létrejöhet, ha az megfelel annak a feltételnek, hogy a telki szolgalom a szolgáló telek olyan megterhelése, ami az uralkodó telek használatára előnyös.

A tényállás rövid összegzése

A felperes tulajdonában álló perbeli 1. számú ingatlan szomszédos az alperes tulajdonában álló perbeli 2. számú ingatlannal, amelyen az Sz. csárda működik. A csárdát korábbi termelőszövetkezet építette, és ennek parkolóját, valamint az odavezető utat közösen használták. Az 1. és 2. ingatlan viszonya, a parkoló használata és a járda kiépítése jogvita tárgyát képezte, melyet a bíróságok több ízben megítéltek: az alperes jogelődei és az alperes végül elbirtokolták az 1. ingatlan egy részének parkoló- és átjárási szolgalmát a 2. ingatlan javára. A jogvita során a Kúria rögzítette a telki szolgalom lényegi elemeit és a bírói gyakorlat elvi alappilléreit.

A telki szolgalom mint dologi jog ismérvei

A telki szolgalom abszolút jellegű jog, amely az uralkodó telek használatát vagy előnyös hasznát biztosítja a szolgáló telek birtokosának. A szolgalom célja lehet átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince megtámasztása, vezetékek elhelyezése, vagy bármilyen más, az ingatlan rendeltetésszerű használatát szolgáló megoldás. A Ptk. 5:160. § megfogalmazása szerint létrehozható szerződéssel, elbirtoklással vagy jogszabályi/hatósági döntéssel, és az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A szolgalom tartalma mindig a megállapodásban vagy hatósági/ ítéleti rendelkezésben foglaltak szerint határozható meg, a tartományt pedig a szerződés, elbirtoklási tény vagy hatósági döntés határozza meg.

Szolgalom és jogviszonyok

  • A szerződéssel alapított telki szolgalom esetén a felek a tartalmat szabadon meghatározhatják, azonban a nyilvántartásba történő bejegyzés miatt a jog harmadik félre is kihat.
  • Elbirtoklás útján a szolgáló telek tulajdonosa tudomásul veszi a használatot, és 15 év folyamatos, jogszerűtlen tiltakozás nélküli használat után keletkezhet a szolgalom a jogosult javára.
  • Közérdekű használati jog vagy vezetékjog hatósági vagy jogszabályi alapú jöhet létre, és gyakran a szolgáltatók (energia-, hírközlési hálózat) részére biztosítja a közérdekű célokat. Ezek bejegyzéséhez és koordinálásához általában záradékolt vázrajz és központi okirat szükséges.

Az elbirtoklás és a bejegyzés kapcsolata

A felülvizsgálati eljárás fontos állítása volt, hogy az elbirtoklás feltételei teljesültek-e: a szolgalomszerű használat és az elbirtokláshoz szükséges idő fennállt-e. A Kúria megalapozottnak találta az elsőfokú és másodfokú ítéleteket abban a tekintetben, hogy az elbirtoklás a beszámított idő alatt bekövetkezett és a használat menete megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A felülvizsgálati kérelem ezen érvelésével szemben nem volt megalapozott. A konkrét esetben a parkolási és átjárási szolgalom elbirtoklása 1992. október 16-tól 2002. október 16-ig valósult meg, és a jogelődök erről tudomással bírtak, illetve ezt a parkolót ténylegesen használták.

Miért fontos a pontos megállapodás a szolgalmi jogról?

A szolgalom gyakorlásának kereteit mindig a tartalom, a terjedelem és a fenntartási költségek meghatározása szerint kell rögzíteni. A bejegyzéshez szükséges okiratok: szolgalmi szerződés vagy egyéb jogalap, bejegyzési engedély, jogilag ellenjegyzett okirat, záradékolt változási vázrajz és földhivatali bejegyzési kérelem. A szolgáló telek tulajdoni lapján a teherként szereplő szolgalmi jog, az uralkodó telekén pedig utalás található. Fontos, hogy a jog gyakorlása kizárólag a meghatározott nyomvonalon és körülmények között történhet, és a fenntartási költségek arányos megosztásról vagy megállapodás alapján történhet.

Szolgalom gyakorlásának gyakorlati szabályai

  • A jogosult a szükséges mértékben gyakorolhatja a jogot; a szolgáló telek védelme és annak rendeltetésszerű használata érdekében minden meghatározott korlátozás érvényesül.
  • Átjárási szolgalom esetén a gyalogos vagy gépjárműves használat lehetősége a nyomvonalon belül biztosított; a fenntartási költségek arányos megosztása szintén alapelv.
  • Az ingatlan értékét érintő csökkenés lehetősége felmerülhet, ezért a szerződésben vagy hatósági döntésben érdemes ezt tisztázni és a kártérítési megoldásokat előre meghatározni.

Vázrajz, földmérői munka és bejegyzés menete

Az első lépés a bejegyzéshez a földmérő és a változási vázrajz elkészítése. A 8/2018. AM rendelet szerint a szolgalmi jog bejegyzéséhez a vázrajz és a műszaki dokumentáció szükséges. A folyamat lépései:

  1. A felek megbíznak egy földmérőt.
  2. A földmérő összegyűjti a térképi adatokat, szükség esetén helyszíni felmérés történik.
  3. Elkészül a változási vázrajz és a műszaki dokumentáció.
  4. A földhivatal megvizsgálja a dokumentumokat és záradékolja a vázrajzot.
  5. A záradékolt vázrajzot és a szolgalmi jogról szóló okiratot beadva átvezetik a tulajdoni lapon a változást, és a szolgalmi jog bejegyzése rákerül az ingatlan-nyilvántartásra.

A záradék általában 1 évig érvényes, hosszabb vagy javítandó esetekben újrazáradékolás szükséges. A jogi kereteket és a vázrajzot össze kell hangolni a jogi képviselettel és az ingatlan-nyilvántartási eljárásokkal.

Gyakorlati következtetések és tanácsok

  • Mindig részletes, egyértelmű szerződést kell készíteni az átjárási vagy vezetékjog tartalmáról, terjedelméről, költségviseléséről és karbantartásáról.
  • A bejegyzés előtt kötelező a földmérői vázrajz és az előírt műszaki dokumentáció előkészítése.
  • Ha két telek között telki szolgalomról van szó, a felek legyenek tisztában azzal, hogy a jog a tulajdonjogok átadásával sem szűnik meg; a jog a tulajdoni lap III. oldalán jelenik meg.
  • Közérdekű használati jogok esetében a kártérítés és az érintett jogok kiegyenlítése különösen fontos lehet, és előzetes egyeztetést igényel.
Infografika: Telki szolgalom rendszerének fő elemei (uralkodó telek, szolgáló telek, jogalapok, bejegyzés menete)

Hogyan történik a törlés vagy módosítás?

A szolgalmi jog törlése vagy módosítása történhet megállapodással vagy bírósági útján, ha a jog indokoltan megszűnik vagy módosul. A szolgáló telek tulajdonosa és az uralkodó telek jogosultja közötti megállapodás alapján a törléshez szükséges okiratokat be kell nyújtani az ingatlan-nyilvántartásba.

Összegzés: mire figyeljünk a telki szolgalommal kapcsolatos ügyekben?

A telki szolgalom leggyakoribb hibái közé tartozik a pontatlan megfogalmazás és a nem megfelelő bejegyzés. A jog tartalma, terjedelme, költségviselés és a bejegyzési feltételek részletes tisztázása elengedhetetlen a későbbi viták megelőzéséhez. A jóindulatú, de részletek nélküli megállapodások könnyen konfliktusokhoz vezethetnek; ezért legyen egyértelmű minden pont, és a bejegyzés a megfelelő okirattal és földhivatali eljárással történjen.

Infografika: Szolgalmi jog bejegyzésének összefüggései

tags: #bejegyzett #szolgalmi #jognal #van #e #elovasarlas

Népszerű bejegyzések: