Békásmegyer-Ófalu: történet, hagyományok és a modern lakótelep metamorfózisa
Óbuda északi részén, a méretes Békásmegyeri lakótelep mögött megbújik egy hangulatos, falusias városrész, ami olyan, mintha nem is a fővárosban járnánk, hanem valahol a messzi vidéken. Ófalu felkeresése idő- és térutazást is jelent, pedig tömegközlekedéssel gyorsan odaérhetünk.
Békásmegyer 1950-ben veszítette el önállóságát, amikor is Budapesthez csatolták. Azt megelőzően nagyközség volt, magyarul egy nagyobbacska falu, aminek még Csillaghegy is a része volt. Története pedig egészen a régmúltba nyúlik vissza: lakott volt már az ókorban és a honfoglalás idején is, a Megyer törzs élt a területen. Később egyházi kezelésbe került, előbb az óbudai apácáké volt, majd a pilisi apátságé lett. A török hódoltság alatt aztán, egy kezdeti felfutást követően, lassú erodálódásnak indult, és a 17. század végére teljesen elnéptelenedett.
A falu neve ekkor Krottendorf volt, és elég hamar gyors fejlődésnek indult. Mivel kiváló a fekvése, hamar közlekedési és kereskedelmi útvonalak hálózata alakult ki a területen, az itt élő svábok pedig elsősorban gyümölcstermesztéssel foglalkoztak, a prímet a szőlő vitte. A tiszta és rendezett, német típusú falu háborítatlanul élt és fejlődött egészen a II. világháborúig.
II. világháború a náci Németország vereségével zárult, meg azzal, hogy a kollektív bűnösség bélyegét kapta meg szinte minden kelet-közép-európai ország német ajkú kisebbsége. Ez kitelepítéssel és teljes vagyonelkobzással járt, de csak „jó″ esetben, mert volt, ahol fizikai erőszak alkalmazása és kivégzések is „színesítették″ a folyamatot. Minderre 1944 és 1949 között került sor, Magyarországon ez 1946 és 1948 közé esett, és összesen 185 ezer embert toloncoltak ki Németországba. Békásmegyer sváb település volt, és az ott élt összesen 575 családot az elsők között telepítették ki az országból. Bár a falu lakóinak 92%-a eltűnt, a település megmaradt, mert három területről (Csehszlovákiából, Romániából és belföldről pedig Mezőkövesd környékéről) magyarokat költöztettek a helyükre.
Az új lakók felhagytak a korábban a településre jellemző mezőgazdasággal, és a rohamos fejlődésnek indult iparban helyezkedtek el, nagyrészt Óbudán, a hajógyárban, a téglagyárban és a textilüzemekben. A régi életre, az egykori, német nyelvű békásmegyeri falura már csak a sváb falu külsőségei emlékeztettek, mindössze annyi maradt érintetlenül. Ám ez nem tartott sokáig, mindössze az 1970-es évekig.
Ezt megelőzően, 1950-1971-ben drasztikus változások indultak el az akkor 20 éve óbudai városrésznek minősülő Békásmegyeren. Elkezdődött az ottani lakótelep építése, a folyamat pedig 1983-ig tartott. Szomorú változást is hozott a nagyarányú építkezés: a 70-es évek közepén az egykori nagyközség egy részét utcástul-portástul egyszerűen ledózerolták, a hangulatos sváb parasztházak helyére pedig előregyártott elemekből emelt, magas egyenházak kerültek. A rendszerváltás után aztán Ófalut is felfedezték, és elkezdődött a fejlesztése is. Csatornáztak, bevezették a gázt meg a telefont. Ebben az időszakban kezdték a düledező, rossz állapotú házakat felújítani, több ekkor kapott rendes fürdőszobát. A falu belső magját műemlékvédelmi területté nyilvánították, így ha manapság egy házat felújítanak, azt kizárólag az eredeti homlokzat megtartásával tehetik.
Ófalu egyik büszkesége volt a Kálváriadombon 1897-ben felállított keresztút, ám a terület 1962-ben a téglagyáré lett, a szocialista üzem pedig ledöntötte, majd elásta a keresztet, amit aztán 1997-ben állítottak helyre. Ófalu legrégibb épülete a mai napig áll, ez az 1754 és 1764 között, barokk stílusban megépült Szent József-templom, melynek érdekessége, hogy az orgonája még régebbi, az 1600-as évek második feléből származik (ez Budapest legrégebbi, még mindig működő orgonája). A városrész leghíresebb lakója Kassák Lajos író-költő volt, aki a svábok kitelepítése idején, 1945-ben költözött Ófaluba, ahova a csend és a nyugalom vonzotta, na meg szem előtt sem akart lenni, mert az akkori hatalommal nem ápolt túl jó viszonyt, így a publikálás helyett olvasott, kertészkedett és festett.
Manapság Békásmegyer-Ófalu egy kimondottan szemrevaló és vonzó településrész, unikum nemcsak Óbudán, de egész Budapesten is. Barátságos, ősfás utcácskák, békebeli hangulat és sok szín jellemzi. A városrész nyüzsgéséből jó ide kimenekülni vagy akár hazatérni. Ófalu természetközeli és zöldben úszik, ahol van mezítlábas ösvény, közösségi kert, sőt itt találni Budapest első Tündérkertjét, ami azért is fontos, mert itt eltűnőfélben lévő, ősi gyümölcsfafajtákat ültetnek és gondoznak. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Az új lakótelep tervei és a jövő közösségi időutazása
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Ma még szántóföldek övezik Budapest III. kerületének egyik települését: Békásmegyert. De már elkészült az itt épülő új lakótelep részletes terve és makettje. Az új lakótelep a Szentendrei út két oldalán épül. Bontásra alig lesz szükség, hiszen a jelenlegi településtől egészen a Dunáig hatalmas szabad terület áll rendelkezésre. A HÉV vonala mellett már megtörtént az első kapavágás, az új városrész új főútvonalának építése. A Szentendrei utat keresztezve, ezeknek a házaknak a helyén lesz az új városközpont az úttest fölött húzódó gyalogváróval. Ide futnak be a HÉV-szerelvények is. A városközpont főbb objektumai: az uszoda, a kultúrközpont, a szálloda, az áruház és az éttermek, a garzonházak, az SZTK rendelő, valamint a lakótömbök és a házak mögött az iskolák és az óvodák. Az új lakótelepen négyezer gépkocsi részére lesz parkolóhely vagy garázs. Olvasási idő kb. Egymással néz farkasszemet a Dunán át Békásmegyer és Káposztásmegyer. A főváros két jól ismert lakótelepének feltűnően hasonlít az elnevezése, de vajon miért? Budapest legismertebb lakótelepei közé tartozik a Duna két ellentétes partján szinte egymással szemben elterülő Békásmegyer és Káposztásmegyer. Mindkét terület elnevezése a honfoglalás korabeli Megyer törzsre utal, de honnét származik a „békás” és a „káposztás” előnév?
A budai hegyvidék lábánál fekvő egykori Békásmegyer falu nevét először 1368-ban említik írásban - ekkoriban a terület az óbudai apácák tulajdonában állt, majd a következő században egy csere folytán a pilisi apátságé lett. A török hódoltság első évtizedeiben a község még virágzott, később azonban szinte teljesen elpusztult: egészen a 18. század végéig.
Az 1740-es évektől német telepesek vették birtokukba a területet, akik - köszönhetően a hely kiváló adottságainak, például a remek gyümölcs- és szőlőtermesztési lehetőségeknek - virágzó közösséget hoztak létre. Krottendorf („Kagylófalu”) a következő évtizedekben jelentős fejlődésnek indult, és egészen a 20. század első feléig jellegzetes sváb faluként színesítette a főváros agglomerációját. A második világháború után azonban kitelepítették az itt élő német ajkú családokat, és a helyükre magyarokat hoztak Mezőkövesdről, Csehszlovákiából és Romániából. 1950-ben hét várossal és tizenöt másik községgel együtt Békásmegyert Budapesthez, a III. kerülethez csatolták.
Az új lakótelep 1971-ben kezdődött, és 1983-ra készült el teljesen. A HÉV-állomást is csak 1981-ben adták át a forgalomnak. Az új lakótelepen olyan sok fiatal család jutott otthonhoz, hogy az első időben az általános iskolák nem is tudták befogadni az összes itt élő gyereket. A faluszomszédságban pedig megőrizték a hagyományokat: Kassák Lajos is itt talált menedéket a viharos időszakban, és az egykor sváb falut a művészeti és irodalmi élet egy különleges pontjává tette.
Kálvária-domb, templomok és a kulturális örökség
A Kálvária-domb mögötti lerakót benőtte a növényzet, pedig számtalan titkot vagy vélt titkot rejt. A 18. századi német betelepítésekkel szintén támadt igény egy templom építésére, 1754-ben kezdődtek meg a munkálatok. Egy (valószínűleg) eredeti Tiepolo-festmény látható a templomban, amelynek címe Maria Consoatione; a jellegzetes megjelenésű Szűz Mária Kisjézust tartó olvasztja ki a velencei festészet remekműveinek légkörét. Budapest legrégebbi működő orgonája a templom orgonája, amely 1650-1680 között keletkezett, használtan került 1792-ben a templomba, és azóta is működik mechanikus rendszerével.
Ófalu és a lakótelep kapcsolata különleges: az 1897-ben felállított keresztút történetét a 20. század közepén a téglagyár ledöntötte, majd elásta; 1997-ben állították helyre a keresztező dombot. Azóta is látható, hogy a település és a természet összefonódik a budapesti peremvidéken, ahol a idilli utcácskák és a modern panelek egymás mellett léteznek. A 20. század végéig a sváb hagyományokat és a falusi jelleg megőrzése fontos volt a közösség számára, és ezt a kettősséget ma is érezhető.
A mai Békásmegyer: közösség, történelem és a jövő
Az ófaluban Waldorf óvoda, modern zöld játszótér és közösségi kert található, amelyek a modern városi élet és a hagyományos falu megőrzését szolgálják. A Dunára nézve a pihenés és a sport lehetőségei bővülnek, miközben a panelházak onnan is szomszédosak a természetes környezettel. A városrész rehabilitációja és újjászületése során fontos szerepe van a műemléki védettségnek és a közösségi eseményeknek, amelyek összefogják a lakókat. A lakótelep építkezése új társadalmi viszonyokat és városszerkezetet hozott, miközben a régi sváb örökség megőrzése is fontos maradt.
tags: #bekasmegyer #lakotelep #hazteto