Békásmegyeri Piac és Közösségi Tér: közösségformáló központ fejlesztési tervekkel

A Békásmegyeri Piac erősen hat a kerületre, közösségformáló hatása van.

2019 tavaszán átadták az új piaccsarnokot, 2020 őszén a hozzá tartozó közösségi teret is Békásmegyeren; az azóta eltelt két év tanulságairól Krébesz Dánielt, a Piac Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük.

Hogy ez ne csak egy vásárlási célpont legyen, hanem központi hely a kerületben élő családok, a kulturálódni vágyók számára, azoknak, akik tartalmas szabadidős programot keresnek.

Békásmegyernek nem volt kifejezetten központja.

A régi piac pontosan a régi és elavult jellege miatt nem tudott az lenni, az aluljáró túloldalán, a Csobánka téren nincs elég terület, tevékenység, program a központi hely szerepének betöltésére.

De itt, ezzel a közösségi térrel és a modern technológiával ezt meg lehetett valósítani.

Folyamatosan ezen dolgozunk az elmúlt két évben.

Miután ez idő alatt fejeződött be a felújítás második üteme, ekkor nyílt meg igazából, így a nulladik pillanattól kezdve látom ennek a piacnak a fejlődését.

Az elmúlt két év nem igazán kedvezett a közösségfejlesztési elképzeléseknek.

Kezd. Először vissza kellett szoktatni ide az embereket.

A mai napig találkozom olyan kerületiekkel, akik nincsenek tisztában azzal, hogy megnyílt a piac, a szolgáltatásainkról ne is beszéljünk.

A fogyasztással kapcsolatos kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a bevásárlóközpontok, hipermarketek az elmúlt 30 évben átvették a piac funkcióját abban az értelemben, hogy a megtervezett bevásárlások több mint fele ott zajlik, még a zöldségek vásárlásakor is az üzletláncokat preferálják a fogyasztók.

Ezzel hogyan tud megküzdeni a piac? Hogyne akarna. Folyamatosan küzdünk.

És egyre erősebb a konkurencia, az elmúlt 30 évben ugrásszerűen megnőtt a boltok száma.

Csak innen egy kilométeres körzetben is van vagy három-négy olyan bevásárlóhely, amelyiknek széles a termékkínálata és alacsonyak az áraik.

Hát igen, az árak: óriási előnyük van a hipereknek, a multiknak, hiszen amikor a mi kereskedőink berendelnek mondjuk fél kamionnyi árut, ők berendelnek tíz-húsz kamionnyit, és ekkora mennyiséggel könnyű az alacsony árakat tartani.

Innen szép nyerni.

De úgy gondolom, hogy aki a minőséghez ragaszkodik, az előbb kijön ide a piacra és megveszi a termelőtől, vagy egy olyan vállalkozótól, aki a termelőktől vásárol, és belenéz a szemébe, és el tudja dönteni, hogy hisz-e neki.

Tehát minőség és személyesség, ez az, ami a piac előnye.

És még egy: az élmény.

Ne felejtsük el, hogy még egy ilyen modern piacnak is, mint a miénk, megmarad a vásárlási, a piaci élménye.

Aki nem jár piacra, annak nagyon nehéz elmondani, mi is ez.

Persze a munkámból fakadóan járok ide, de egyébként is, családdal is piacozunk.

Van ennek egy szertartása.

Kijövünk, megnézzük az árut, beszélgetünk az árussal, válogatunk, tapogatunk, kialakulnak saját trükkjeink, hogy mire kell figyelni egy gyümölcsnél, egy húsnál, nyomjuk a szakértő dumát, nagy nehezen fizetünk, és végül hazavisszük azt is, amire eredetileg nem is gondoltunk.

Ez egy program.

Egyre kevesebb termelő van, ezt lássuk be.

A nyolcvanas-kilencvenes években, de még a kétezres években is sokkal többen voltak.

Régebben a kerület és a környék tele volt zártkertes családi házakkal, ahol gyümölcsösök voltak, megtermelte mindenki magának a kis zöldséget, gyümölcsöt, néha kihozta a piacra és eladta.

Ezek szezonális dolgok voltak: paradicsom, paprika, hagyma, stb.

Már ők sincsenek.

Mostanában divatja lett a termelői piacoknak.

A békásmegyeri piac nem követi a trendet?

Ez egy klasszikus piac, ahol termelői asztalok is vannak.

Akik őstermelők jönnek, azok ezeknél az asztaloknál foglalnak helyet, általában pénteken és szombaton.

Aki hétfőtől szombatig nyitva tud maradni, az nem termelő, mert két helyen nem tud lenni: vagy a földön dolgozik, vagy itt áll a pult mögött.

Elárulok egy titkot: az, aki azt mondja magáról, hogy őstermelő, de van nála baracktól kezdve banánig minden, az nem őstermelő.

Az nyilván a nagybaniról szerez be árut.

Ahhoz, hogy a hipermarketekkel is fel tudjátok venni a versenyt, a klasszikus piaci kínálaton túl is kell gondolkodni.

Abszolút.

Ahhoz, hogy ne csak az élelmiszert akarják és tudják itt megvenni az emberek, többféle kisboltot is hoztunk ide.

Virágot, textilárut, baba-mama dolgokat, játékot.

Most egy díszállat-kereskedés nyílik itt, ezen kívül vannak éttermeink, ékszerüzleteink, drogériáink.

Már-már azt tudom mondani, egy kisebb bevásárlóközpont alakult ki.

A piacozás élménye a legfontosabb, de a piacok többségének van sajátos kulturális-szabadidős elképzelése is.

Időről időre igyekszünk gyerekeknek, családoknak kulturális rendezvényeket tartani.

A tavalyi évben szerveztük az első Békási Pikniket, ez egy olyan három napos, családbarát rendezvény, amelyen gyerekprogramok, koncertek, étel, ital várja az embereket.

És idén is lesz, hagyományt teremtünk.

Általában is a sorozatokban, a hosszú távban hiszek.

Sportrendezvényeket is tartunk, ezen a nyáron is volt egy streetball- és egy csocsó bajnokságunk, ami nagyon jól sikerült, nagy visszhangja volt.

Igyekszünk egész napos rendezvényeket csinálni, hogy mindenki magának oszthassa be, mikor jön.

Például december 6-án Mikulás-napot szervezünk, amire a családokat várjuk, minden gyerek ajándékot kap tőlünk, mindenki találkozhat a Mikulással, fotózkodhat, reméljük, komolyabb sorban állás nélkül.

Óvodákkal, iskolák alsó tagozataival vagyunk kapcsolatban, például itt a közösségi téren tavaly, illetve az azt megelőző évben óvodások öltöztették fel a karácsonyfánkat az ők maguk által készített díszekkel.

Piaclátogatásokat szervezünk gyerekeknek, iskolásoknak.

Láttam a konkurenciánkat, a Piac Magazint.

Nagyon büszke vagyok rá, hogy megvalósult.

Nemcsak azért, mert kiderült az elképzelésünkről, hogy jó, hanem mert ez az első olyan projektünk, amely ennyire összerántotta a helyi vállalkozókat.

Ez a magazin tulajdonképpen arról szól, hogy az üzletek, vállalkozók mutatkozzanak be, mutassák be az árujukat, illetve mi is meg tudjunk jelenni a rendezvényeinkkel, híreinkkel.

Ha a Covid19 bizonyos változásokat okozott a vásárlási szokásokban, ezt tagadhatatlan.

Azt gondolom azonban, hogy ez a jelenség nem teljesen maradandó.

A másfél, két éves pandémiás időszak annyira kiéheztette az embereket a közösségi létre, hogy vissza akartak jönni.

Nem akartak otthon a gép előtt ülve rendelni, és az ajtóban átvenni az árut, hanem sokaknak igényük támadt arra, hogy kiszakadjanak otthonról, és újra kijöjjenek az emberek közé.

Gondolkodtunk ezen mi is.

Felvetődött a pandémia alatt, hogy ha mindenki otthon marad, és ezt megszokják, akkor mi lesz velünk.

Ami fontos: itt hatvan vállalkozó, több is.

Ezeknek a vállalkozóknak együttesen kiszolgálni a logisztikai hátteret, ami egy online működés során szükséges, elképesztően költséges és bonyolult feladat, üzemeltetőként ebbe felelősen bele se szabad kezdeni.

A másik szempont az, ha mi is generáljuk azt, hogy a vásárlók ne jöjjenek el és ne itt vásároljanak, akkor mi gyakorlatilag aláírjuk a saját halálos ítéletünket.

A mi erősségünk, amint már említettük, a személyes kapcsolódás.

Az elmúlt tíz évben óvatosan, aztán a pandémia alatt erőteljesebben szerveződtek a dobozközösségek.

Tíz-húsz ember összeáll egy lakóközösségben, egy lakótelepen, és megbeszélik közvetlenül a termelővel, hogy állítson nekik össze egy termékdobozt a saját veteményeséből, és azt szállítsa nekik le a lakásuk közelébe.

A termelőnek nagyon jó, mert vannak biztos vevői, és a közvetítők, mint az áruházak, a piacok kiesnek a működésből.

Egyes vállalkozó bevonásokra például házhoz szállítást vállalókat hívnak fel, hogy készítsék össze, összerakják, kivigyék.

Így alakul ki a szolgáltatásmód, amely heti 3-4 rendelést jelent.

Piaci szempontból ez elenyésző.

És egy kicsit megerősít bennünket abban, hogy mi a személyes vásárlást választottuk a pandémia ideje alatt is.

Mindent, tényleg mindent megtettünk azért, hogy az legyen: elvártuk a bérlőinktől, vásárlóinktól a maszkhasználatot, egy időben a kesztyűhasználatot is.

A fertőtlenítő gépeink a mai napig kint vannak, érintésmentes adagolókat helyeztünk ki.

Voltak konfliktusaim.

Próbálok diplomatikus lenni: szokásjogokból adódtak a konfliktusok.

Volt néhány olyan vállalkozó, aki egyenlőbb volt az egyenlőknél, kicsit több volt megengedve nekik, és amikor én lettem a vezető, akkor ennek szinte azonnal véget vetettem.

Volt egy-két, mondjuk úgy, feszültségekkel teli beszélgetésem, amikor meg kellett értetnem vállalkozókkal, hogy az a világ, ami 2019 előtt volt, megszűnt és lezárult, és most van egy új világ, és ezt neki is el kell fogadnia.

Igen, voltak olyan vállalkozók, akik folyamatosan megszegték a szerződést, és így kezdeményeztük a szerződés megszüntetését, fel is bontottunk, vissza is kerültek az üzlethelyiségek hozzánk.

Volták olyan vállalkozók, akiknek le kellett adniuk egy-két üzletet.

Azóta is itt vannak, de már nem három üzletet üzemeltetnek, hanem csak egyet.

Az első év nehezebb volt, de ütésálló vagyok.

Ha három év múlva hogyan nézzen ki a piac, van a fejedben terv, fejlesztési irány?

Több irány van a fejemben.

Az egyik fájó pont számomra, hogy van egy kihasználatlan terület itt a fejünk felett.

Lapos tetősnek épült a piac, van több ezer négyzetméter, ami nincs kihasználva.

Ez minden tekintetben luxus.

Nem egy új szintet építenék, hanem visszaléptetéssel felépítményeket tennék a tetőre.

Sportolási lehetőségek, kávézók, éttermek, irodák, tárgyalók - minden elférne.

Ez a cél.

A másik fejlesztési irány: szeretnék a piacnak saját applikációt fejleszteni, ahol szekciónként és üzletenként lehetne megtalálni az adott vállalkozókat.

Elő lehetne készíttetni, egy adott átvételi időintervallumot megjelölni, hogy a vásárlónak semmi más dolga ne legyen, csak idejönni, átvenni a csomagot és elmenni.

Azoknak lenne ez jó, akik egyébként nem szeretik a piacozást, vagy nincs idejük a beszélgetésre az itteni vállalkozókkal, kofákkal, de érzékenyek a minőségre.

Nincs fél óra bevásárolni, de egy applikáción összeválogathatja a termékeket és jelezheti, hogy egy óra múlva ott van, átveszi, átadják neki szatyorban, lehúzza a kártyáját.

Mire elkészül.

Tehát ez is olyan irány, amerre tovább mennék.

Bízom benne, hogy erősödni fog a közösségi tér szerepe is.

A közösségépítés nagy vágyam, szeretném, hogy a békásiak nálunk töltsék a szabadidejüket.

És ehhez megfelelő szolgáltatásokat szeretnétek kialakítani.

További rendezvényekre gondolok.

El tudok képzelni itt egy pályaválasztási bemutatót vagy egy sportágválasztást gyerekeknek, lehetne hozni ilyeneket ide.

Békásmegyeren az élelmiszerek beszerzésének központi helyszíne a békásmegyeri piac.

A békási piac a Heltai Jenő téren található, és nem ér véget a központi épületben.

Cím: 1039 Budapest, Heltai Jenő tér 1.

(3. A Heltai Jenő téri piaccsarnok felújítása előtt, a HÉV-feljáró mellett működött az MDF-piac a békásmegyeri csarnok tőszomszédságában. A Pünkösfürdő utcai heti vásárra a Pünkösdfürdő utca - Medgyessy Ferenc utca kereszteződésénél, a Hímző utcánál lévő parkoló szombatonként termelői piaccá alakul át. Ezen a szombati piacon maguk a termelők árulják portékáikat. Forrás: Békási piac nyitva tartás; békásmegyer piac infók.)

Fejlesztési jövőkép és közösségi hálózat

Az egyik fejlesztési irány: lapostetős terület kihasználatlan használata, ahol sportolási lehetőségek, kávézók, éttermek, irodák és tárgyalók férnének el.

A másik irány: piac saját applikációja, amelyben szekciók és üzletek szerint kereshetőek a vállalkozók; előre meghatározott átvevőidőpont, így a vásárló egyszerűen érkezhet és átveheti a megrendelt árut.

tags: #bekasmegyer #lakotelep #piac

Népszerű bejegyzések:

• Delibab utca környéki eladó ingatlanok Kiskunmajsán – teljes keresőútmutató
• Latinovits Zoltán és Weöres Sándor szellemi öröksége: erkölcs, lélek, és az egyén útja
• Központi diáklakások Budapesten – Rákóczi út
• Minecraft XP farm építés útmutató
• Részletes céginformációk a Minerva Lakópark Kft.-ről és kapcsolattartási adatok