Az Osztatlan Közös Tulajdon Felszámolása és Használata Magyarországon
Az ingatlanvásárlás vagy az öröklés kapcsán sokszor felmerül az osztatlan közös tulajdon fogalma. Ez a típusú tulajdonjog rengeteg konfliktushoz vezethet, így érdemes tisztában lenni a vonatkozó szabályozásokkal és megoldási lehetőségekkel. Osztatlan közös tulajdon akkor áll fenn, ha egy ingatlannak egyszerre több tulajdonosa van. Ilyenkor az ingatlan használata mindenki számára megengedett, ugyanakkor a tulajdonosok ezt a jogukat nem gyakorolhatják a többi tulajdonos jogainak a kárára. Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokra jellemző, hogy egy helyrajzi számuk és egy tulajdoni lapjuk van. A haszon és a költségek is közösek.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 2021. január elsején lépett hatályba. A törvény célja a versenyképes méretű birtokok kialakításának elősegítése. Ennek érdekében a megosztással létrejövő új ingatlanoknak alkalmasnak kell lennie mező- és erdőgazdasági művelésre. A törvény meghatározza, hogy az egyes művelési ágak tekintetében mely területnagyságokat minősít művelésre alkalmasnak, így mik azok a minimum területméretek, amiknek a megosztás eredményeképpen létre kell jönniük. Erdőnek minősülő ingatlan esetén az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénynek az erdő megosztására irányadó további előírásait is figyelembe kell venni.
Az Osztatlan Közös Tulajdon Felszámolásának Új Szabályai
A törvény alapján első lépcsőben indulhatnak el azok az eljárások, melyek esetében az osztatlan közös tulajdon megszüntetése úgy történik, hogy az ingatlant egyetlen tulajdonostárs szerzi meg (bekebelezés jogintézménye). Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezségén alapulva kell megtenni. Azonban előfordulhat, hogy a megosztással nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet, így az egyezségen alapuló megosztás eleve nem jöhet szóba. Ilyen esetekben az osztatlan közös tulajdont kizárólag úgy lehet megosztani, ha az ingatlan teljes egészében egy tulajdonos tulajdonába kerül. Ezzel biztosítható a művelésre alkalmas nagyságú egybefüggő területek létrehozása.
A tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostársnak az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi további tulajdonostársat írásban kell tájékoztatnia a bekebelezési szándékáról. Az értesítés tartalmi elemeit a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg. Eszerint annak tartalmaznia kell a kezdeményező tulajdonostárs nyilatkozatát, hogy az ingatlanrész tulajdonjogának megszerzésére jogosult, az értékbecslési ajánlat szerinti értéket és a kezdeményező tulajdonostárs által ajánlott ellenértéket, a figyelemfelhívást arra, hogy amennyiben az értesített tulajdonostárs a részére ajánlott ellenértékkel nem ért egyet, úgy értékbecslési szakvéleményt készíttethet.
A Bejelentési és Bírálati Eljárás Lépései
Fontos, hogy amennyiben a bekebelezést a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs kezdeményezi, úgy neki az előzőekben felsoroltakon túl nyilatkoznia kell arról, hogy a tulajdonostársak közül a földrészletet ő használja a legnagyobb mértékben, emiatt a bekebelezésre más nem jogosult. A törvény egy sorrendet is megállapít arra az esetre, ha több tulajdonostárs is igényli a földrészlet tulajdonjogát. Ez a következők szerint alakul:
- a földet a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs (alátámasztva azt a birtokpolitikai célkitűzést is, hogy a föld tulajdonát elsősorban az azt használó személy szerezhesse meg);
- legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs;
- a tulajdoni hányad egyenlősége esetén a fiatalabb tulajdonostárs.
Az értesített tulajdonostárs 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy az értesítésben foglalt ellenértéket elfogadja, vagy igazolnia kell, hogy értékbecslési szakvélemény készítését kérte. Ha a kezdeményező tulajdonostárs nem a földrészletet legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs, az értesített tulajdonostárs azt is köteles jelezni, hogy a bekebelezési sorrend alapján a kezdeményezőt megelőzően jogosult bekebelezésre, amennyiben ezen jogával élni kíván.
Amennyiben a földrészlet tulajdonjogát a tulajdonba vételt kezdeményező tulajdonostárs nem szerezheti meg, akkor köteles valamennyi okiratot (különösen a többi tulajdonostárs igazolt értesítését, a többi tulajdonostárs által adott visszajelzést, valamint amennyiben készült, úgy az értékbecslési szakvéleményt) a bekebelező részére átadni.
A szabályok alapján megváltott tulajdoni hányadok ellenértékét a felek szabadon határozhatják meg, amelyhez kiindulási támpontot ad az értékbecslési ajánlat, mint minimum ár. Ezen megosztási mód esetén is lehetőség van értékbecslési szakvélemény készíttetésére igazságügyi szakértő által, amennyiben a felek nem értenek egyet az értékbecslési ajánlatban szereplő összeggel. Ha az új értékbecslési szakvéleményben foglalt összeg meghaladja az értékbecslési ajánlatban foglalt összeget, a bekebelező tulajdonostársnak ellenértékként legalább az új értékbecslési szakvéleményben meghatározott összeget kell megfizetnie.
A nem elérhető tulajdonostársak irányába történő fizetés bírósági letétbe helyezéssel történik. Azonban, ha ezt az összeget aztán a jogosult 15 éven belül nem igényli, úgy az állam azt földvásárlásra használhatja fel.
Amennyiben a bekebelezéssel érintett földrészletben az állam is rendelkezik tulajdoni hányaddal, a Nemzeti Földügyi Központ köteles nyilatkozni arról, ha a földrészleten sírhely található. Ebben az esetben ugyanis kizárólag az állam jogosult a bekebelezésre.
A bekebelezésről értesíteni kell a földrészletre bejegyzett egyéb jogok és tények jogosultjait, amennyiben pedig a tulajdonjog átruházásához a jogosult, vagy valamely hatóság hozzájárulása szükséges, úgy azt a tulajdonszerzést megelőzően be kell szerezni.
A bekebelezés tényének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez az összes tulajdonostárs által aláírt, szerződés, vagy ennek hiányában a bekebelező tulajdonostárs által tett egyoldalú nyilatkozat szükséges.
Az Ingatlan-nyilvántartás Adatainak Rendezése
A birtokszerkezet rendezése érdekében égetővé vált az ingatlan- nyilvántartásban szereplő adatok rendezése. Az adatok ismerete ugyanis jelentős mértékben elősegíti az átlátható birtokszerkezet kialakítását, és az osztatlan közös tulajdonban álló területek megosztását. Mivel a mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termőföldek esetén viszonylag magas azon tulajdonosként bejegyzett személyek száma, akiknek az adatai hiányosak, a birtokviszonyok rendezése érdekében elengedhetetlenné vált az ilyen jellegű hiányzó adatok felderítése.
A törvény alapján beazonosítatlan személynek minősül az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett természetes személy, akinek a természetes személyazonosító adatai hiányosak, illetve személyi azonosító jele hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre, ide nem értve a nem beazonosítható személyt.
A földhivatal a beazonosíthatatlan személy adatainak kijavítása céljából összeveti a tulajdoni lapon szereplő adatokat a hivatalosan elérhető okiratok adataival, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokkal. Amennyiben ez eredménnyel zárul, úgy az ingatlan-nyilvántartásban szereplő bejegyzés adatait a földhivatal kijavítja.
Amennyiben a hivatali adategyeztetés nem vezet eredményre, úgy a földhivatal a saját honlapján, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján, továbbá a kormányzati portálon 90 napra hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény közzétételéről értesítést küld továbbá az érintett ingatlan közigazgatási címére, illetve amennyiben róla rendelkezésre áll adat, a bejegyzett tulajdonos ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett lakcímére is. A hirdetménynek tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát és a tulajdonosként bejegyzett személy adatait, valamint az arra vonatkozó felhívást, hogy akinek tudomása van a tulajdonosként bejegyzett személy hiányzó adatairól, úgy azokat a hirdetmény közzétételétől számított 90 napon belül jelentse be a földhivatalnál.
Amennyiben a hirdetmény kibocsátását követően eredményes az adategyeztetés, a földhivatal hivatalból elvégzi az adatkiigazítást. Amennyiben azonban a hirdetmény kibocsátása eredménytelenül zárul, a földhivatal azt állapítja meg, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy nem beazonosítható, ennek következtében pedig az ingatlan tulajdoni helyzete is rendezetlen. Utóbbi tény a tulajdoni lapra is feljegyzésre kerül.
Az Elhunyt Tulajdonosok és Beazonosíthatatlan Személyek Kezelése
Számos olyan tulajdonos is feltüntetésre került az ingatlan-nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már elhunytak. A törvény ezért arról is rendelkezik, hogy a földhivatal évente egy alkalommal feltárja a termőföldek esetében azon személyek körét is - az ingatlan jogi helyzetének rendezése céljából - akik születési évétől számított 120 év az adatfeltárás megindulásakor már eltelt. Az ilyen személyek esetén amennyiben az érintett személyek halálának időpontjára vonatkozóan nem áll rendelkezésre hiteles adat, a földhivatal szintén hirdetményt bocsát ki a hiányzó adatok tisztázása céljából.
Az ingatlan tulajdonjogában érdekelt személy a hirdetmény közzétételétől számított 1 éven belül igazolhatja, hogy az ingatlannak tulajdonjogot keletkeztető okirat szerint ő a tulajdonosa, vagy a tulajdonjogának megállapítására irányuló eljárást megindította, és az folyamatban van. Utóbbi esetben az ingatlanügyi hatóság az adatfeltárást megszünteti. Amennyiben azonban 1 éven belül nem érkezik jelzés nem vezetett eredményre, az ingatlanügyi hatóság hivatalból megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személy nem beazonosítható, ezáltal az ingatlan tulajdoni helyzete rendezetlen.
Amennyiben a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy haláláról tudomást szerez, úgy hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki, vagy póthagyatéki eljárás megindítása céljából.
Ha az ingatlan tulajdoni helyzetét nem sikerül a fenti eljárások során rendezni, úgy a rendezetlenséget megállapító földhivatali döntés véglegessé válását követő 60. napon a nem beazonosítható személynek a tulajdonában álló ingatlan a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül. Fontos kiemelni, hogy az állam tulajdonszerzése az ingatlant terhelő, illetve az ingatlanra vonatkozó, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat nem érinti. Az a személy, aki az ingatlan tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartáson kívül az állam tulajdonszerzését megelőzően megszerezte, pert indíthat az állammal szemben a tulajdonjog megállapítása iránt. Az állam tulajdonszerzését megelőző tulajdonos az állammal szemben kártalanításra jogosult. Erre vonatkozó igényt az állam tulajdonszerzését követően lehet érvényesíteni akkor, ha tulajdonjoga megállapításra került, de annak helyreállítását nem kívánja, vagy az állammal szemben erre már nincs lehetősége.
A Tulajdonostársak Közötti Megállapodás és Kényszerítő Elemek
A Ptk. alapján a tulajdonostársak - ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. A szerződésre illetve a határozathozatalra a törvény semmilyen alakszerű követelményt nem ír elő. Abban az esetben, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti vagy a kisebbség jogi érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja.
A gyakorlatban a birtoklás és a használat tekintetében is a tulajdonostársak megállapodása az irányadó. Főszabály szerint birtoklás és a használat rendezése történhet szerződéssel és történhet szótöbbséggel hozott határozattal.
Tovább élezheti a konfliktusokat, ha van például egy már kialakult használati rend a tulajdonosok között, amit akár kerítések létesítésével is megerősítenek, hogy márpedig az ingatlanon belül az a terület az „övék”. A Kúria a közös tulajdonú ingatlanon kialakult használati renddel kapcsolatban kimondta, hogy a kizárólagosan használt részek tekintetében a tulajdonostársakat megillető részjogosítványok egységet képeznek, amit maga a bíróság sem bonthat meg. A Kúria a 2021. 79. számú döntésében foglalkozott a közös tulajdonú ingatlanon kialakult használati renddel és kimondta, hogy a kizárólagosan használt részek tekintetében a tulajdonostársakat megillető részjogosítványok (használat, hasznosítás, hasznok szedése stb.) egységet képeznek.
Osztatlan közös tulajdon? Az meg mi a fene?
Az Osztatlan Közös Tulajdon Használati Megosztása
Az osztatlan közös tulajdon fennállása egy igen gyakori tulajdonosi szerkezet, amely azt jelenti, hogy egy ingatlannak több tulajdonosa van. A tulajdonosok egyaránt jogosultak az ingatlan birtoklására és használatára. Ezeket a jogokat egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és lényeges jogi érdekeinek sérelmére. Azt, hogy az osztatlan közös tulajdonból melyik tulajdonostárs melyik ingatlanrészt használhatja, a tulajdonosok használati megosztási szerződés útján tudják rendezni.
A használati megosztási szerződés olyan ingatlanok esetén fordul elő leggyakrabban, ahol kevesebb mint 5 lakás van. Ez a megállapodás - a társasház alapító okiratához hasonlóan - a közös és a külön tulajdonú részeket választja el. A használati megosztási szerződés írja elő továbbá a tulajdonostársak számára a közös területek fenntartásával, állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettségeket, a költségviselés mértékét és módját, illetve azt, hogy rendelkeznek-e az egyes ingatlanrészek önálló mérőórával, ha pedig nem, hogyan történik a tulajdonostársak között a rezsi elszámolása.
Fontos tudni, hogy az osztatlan közös tulajdon esetére kötött használati megosztási szerződés földhivatali benyújtása nem kötelező. Sőt, nem is lehetséges, ugyanis a szerződés nem tartalmaz olyan bejegyzés alapjául szolgáló információt, amit a Földhivatal rá tudna vezetni az ingatlanok tulajdoni lapjaira.
A használati megosztási szerződés sok egyéb esetben is hasznos lehet. Például egy osztatlan közös tulajdonú ingatlanegyüttes esetén, ha az egyik tulajdonos tulajdoni hányadát végrehajtás alá vonják, akkor a szerződés igazolja, hogy az eszmei tulajdonnak fizikai valójában melyik terület- vagy ingatlanrész felel meg, így könnyebben beazonosítható a végrehajtás tárgya is.
Az Elővásárlási Jog és az Osztatlan Közös Tulajdon Elbirtoklása
Mindenképpen tudnunk kell, hogy osztatlan közös tulajdon esetén, ha valamelyik tulajdonos el szeretné adni a tulajdoni hányadát, a többi tulajdonostárs elővásárlási joggal rendelkezik (harmadik, azaz külsős féllel szemben). Ez nem azt jelenti, hogy mindenképpen másik tulajdonosnak kell eladni a tulajdoni hányadot, hanem azt, hogy ha az eladó már megállapodott egy árban harmadik féllel, és azt egy elővásárlási jogosult is megadja, a harmadik fél helyett neki kell eladni a tulajdoni hányadot, ugyanazon az áron, így köztük jön létre adásvételi szerződés.
Ritkán használt, azonban valós fogalom az ingatlan elbirtoklása, ami azt jelenti, hogy ha valaki egy ingatlant sajátjaként birtokolja minimum 15 éven keresztül, szakadatlanul (például rendben tart egy telket, közüzemi díjakat fizet utána), azt elbirtoklás útján sajátjává teszi. Mindenképpen ki kell emelnünk, hogy a birtokos nem ugyanaz, mint a tulajdonos, illetve nem számít elbirtoklásnak az, ha bérlő vagy haszonbérlő a birtokló jogcíme.
Az osztatlan közös tulajdon elbirtoklása ugyanígy megtörténhet, azonban jóval kényesebb a helyzet, mert egyik résztulajdonos sem sajátíthatja ki az ingatlan használatát erőszakkal, vagy bármilyen jogsértő tevékenységgel, ami elbirtokláshoz vezetne.
A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény egyik legfontosabb célja, hogy a termőföldek esetében rendezze az ingatlan-nyilvántartási adatokat és elősegítse a versenyképes méretű birtokok kialakulását. A bekebelezés jogintézménye, a tulajdonostársak közötti elővásárlási jog, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatok pontosítása mind ehhez a célhoz járulnak hozzá.
tags: #bekeritett #resz #hasznalata #osztatlan #kozos #tulajdon