Békéscsaba fő utca alaprajza: piac és történeti épületek egységes átalakulása
2016. szeptember 10. Békéscsaba mai főterének százados korú emeletes épületei közt, a Fiume és Sas patika ölelésében lévő épületről szól a másfélszázados történet. Csaba községnek 1851-ben, Milyo Mihály bíróságának kezdetén, 24 ezer lakosa volt, és a lakosság több mint háromezer házban élt. Ez időben Nagy Piac Fő utca volt a mai Szent István tér neve. Házai földszintesek, alacsonyak, többnyire nádfedelesek voltak. Az ó-községháza 1828-ban épült át, szilárd anyagból. A bíró idejében már a folyton szaporodó hivatalok és tisztviselők nem fértek el benne. A hivatalokat szétszórva, több házban helyezték el, ami a lakosságnak panaszra adott okot.
A Csabára helyezett császári, királyi főszolgabíróság részére, a Nagyvendéglő (később Fiume) mellett lévő 1006-os számú szűk telekre épült fel 1853-ban az első emeletes épület. Benne az emeleten 9 szoba, a földszinten 3 boltozatos nagyszoba, egy cselédszoba és 2 boltozatos börtönhelyiség volt. Az Aradi Ipar és Népbank 1868-ban megalapította fiókintézetét, a Békés-Csabai Népbankot és székhelyéül megvásárolta az épületet, melyben majd két évtizeden át sikeresen működött. 1890-ben a vezetők hűtlen kezelése, bűnös gazdálkodása miatt csődbe jutott a bank. Odaveszett a község és a lakosság mintegy 6-700 000 forintja. A község ezt követően az épületet üzlet- és bérlakás céljára adta ki. 1924-ben Adler Lajos tulajdonaként szerepelt a telekkönyvben. Később a Deutsch testvérek divatháza, majd a Kék csillag áruház működött a földszinti üzlethelyiségben. 1945 után üzletek sora következett. Napjainkban, az évek óta elköltözött üzlet portálja látható ott, a kirakatüveget illegális plakátok „díszítik”.
A beruházás fő helyszíne a nagybani piac területe, ahol új vásárcsarnok és fedett, nyitott vásártér készült. Ehhez kapcsolódóan a rossz állapotú, egykori pavilonsor elbontásra és újjáépítésre került. A projekt másik épülete egy részben zárt, több szintes parkoló a szomszédos telken, amely a vásárcsarnok, a vásártér és a pavilonsor parkolási szükségleteit is kielégíti. A beépítés követi a meglévő piactömb és a határoló közterület fő irányait, egységesen kezelve a tömböt. A fő megközelítés a Szabó Dezső utca felől történik, különös tekintettel a létesülő parkolóházra, valamint az Andrássy úttal való összeköttetést szolgáló gyalogos promenádra, amelyről a meglévő és új piaci területek lineárisan tárulnak fel.
A gyalogos megközelítést az Illésházy és a Trefort utca felől is erősítjük bejáratokkal és közterületi kapcsolatokkal. Fontos szempont a kerékpártárolók decentralizált elhelyezése, amelyek a Vásártér teljes kerülete mentén elérhetők. A tervezett funkciók egységes szerkesztésű tető alatt kaptak helyet. A tető alatt zárt csarnoképület, nyitott és pavilonos árusítórészek találhatók. A földszintes épülettömeg racionálisan szerkesztett, alap rasztere 6x12m, belmagasság 5,10 m és 8,40 m között, ezáltal biztosítva a piac flexibilis kialakítását és az igényváltozások kezelését. A vásárcsarnok építészeti hagyományokat követve nagy belmagasságú, felülvilágított tér, ahol az árusító standok flexibilis, acélszerkezetű pavilonok. A tömegformálás illeszkedik a kortárs építészeti irányokhoz, ugyanakkor a helyi népi építészeti hagyományokból ered. A vásárépület tömege a Békéscsabai lakóépületekre jellemző magastetős tetőformát és oszlopos tornácos (podsztyena) formákat absztrahálja.
A tagolt magastetős tetőforma oszlopokkal és változatos faltestekkel mozgalmas képet nyújt, a felülvilágítók természetes megvilágítást biztosítanak. Az anyaghasználatban az épület egyszerre követi az alföldi magyar hagyományokat, továbbá a funkcióhoz illő, tartós felületeket alkalmaz. A homlokzatokon áttört téglafelületek, növényfuttatással kialakított zöld homlokzati részek jelennek meg. A zárt épületszerkezetek átszellőztetett szálcement burkolatot kapnak, törtfehér és középszürke színben. Az épület tartószerkezetei törtfehér színű látszóbeton pillérek és acélszerkezetek.
A vásárcsarnok és térségi piac egy önálló rendeltetési egységet alkot. A vásárcsarnokban található kb. 20 üzletegység két hossz- és két keresztirányú vásárlói közlekedőn tárható fel, bejáratai az Illésházy és a Szabó D. utcák felől találhatók, valamint kapcsolódnak a fedett-nyitott területekhez. A térszervezés lehetővé teszi a vásárlók többirányú cirkulációját és nem alakít ki kereskedelmileg kedvezőtlen szituációkat. Az árusító helyek közlekedőterületek tengelyek mentén húzódnak, szigetszerűen helyezkednek el. A Vásártér kiszolgáló területei a Treffort utca felőli részen találhatók, szervesen kapcsolódnak mind a csarnoktérhez, mind a szabadtéri árusítóterületekhez. Az áruforgalom és hulladékszállítás a publikus forgalomtól elhatároltan, a Trefort utca felől megoldott. A parkolóház külön telken létesül, beépítése illeszkedik a tömb többi épületéhez.

Fő utca és piactér kapcsolata a tervezett új környezetben
A beruházás célja, hogy a régi közterület- és vásárcsarnok-struktúra hagyományait megőrizze, miközben modern funkciókkal és tartós anyagokkal ötvözi azokat. A rendelkezésre álló területek egységbe rendezése lehetővé teszi a többirányú vásárlóáramlást, a zöld homlokzati elemek és a nyitott-belső terek harmonikus összhangját, valamint a kerékpározási és gyalogos közlekedés hatékonyságát. A földszintes tömeg újszerű, mégis a helyi építészeti hagyományokra támaszkodó megoldásokat kínál, amelyeket a magas tető és a tagolt faltestek dinamikája egészít ki.
A projekt hosszú távú fenntarthatósági célja a térszerkezet rugalmassága, a hulladékgazdálkodás kölcsönhatása a közterületi közlekedéssel és a szolgáltatások decentralizált elérése, hogy a vásárlók kényelmesen, biztonságosan és környezetkímélően érezzék magukat a piac területén és környezetében.
- Az épületek fő tömegének megőrzése és az új funkciók integrálása.
- Föld alatti és felszíni parkolási lehetőségek összhangja a közterületekkel.
- Gyalogos promenádok és összekötő kapcsolatok erősítése az Andrássy út és a Szabó Dezső utca között.
- Kerékpártárolók decentralizált elhelyezése a teljes Vásártér területén.
- Nyitott és fedett árusítóterek koherens elrendezése a csarnokban és a piaci környezetben.
Megjegyzés: A tervezett tető alatti egység a csarnok mellett a pavilonos és a zárt területeket egyesíti, lehetővé téve a rugalmasságot az árusítási igények változásakor, miközben megőrzi a hagyományos alföldi építészeti karaktert és a helyi közterületek arányait.
tags: #bekescsabafovenyes #utca #alaprajz
Népszerű bejegyzések:
- Házépítés födémfajtái – melyiket érdemes választani?
- Budapesti társasházak Ormezo új építésű lakásai: környezettudatos energiahatékonyság
- Osztatlan közös tulajdon a kelet-európai rendszerekben
- Szarvaskend eladó ház – ideális otthon és befektetés
- Hogyan szabályozzák az örökös haszonélvezetét? Végrehajtás
