Bekescsaba Millennium Lakótelep: A város iparához és oktatáshoz kötődő lakótelepi fejlődés története

A Békés megyei intézmények és a Békéscsabára települt ipar dolgozóinak elhelyezésére nagyarányú lakásépítésre volt szükség. Az Öntözött-rétből parcellázott területen, a körgát mentén 1962-ben kezdődött az építkezés. Ekkor még KISZ-lakótelepnek hívták, és kétszintes sorházak épültek.

1961-ben kezdődtek az építkezések, amelyek egészen 1978-ig tartottak. A Kazinczy utca két oldalán a Kisszik utca és az Őr utca között épült lakóházak alkotják a lakótelepet. Mivel ez a Vásártér környéke volt, ezért az első években Vásártér néven említették, majd 1965-től Kulich Gyula-lakótelepnek hívták. A rendszerváltás után megváltozott az elnevezése, így 1992 óta Kazinczy-lakótelep a neve.

1969-től hívják József Attila-lakótelepnek, azonban Lencsési-lakótelepként is szokták említeni. A város első lakótelepe, amelyet 1955-ben kezdtek építeni, és közel 350 lakás található itt. Penza egy oroszországi kisváros, amellyel egykor Békéscsaba szoros kapcsolatban állt, és emiatt az élén a lakótelep az orosz település nevét vette fel. A Petrovics-lakótelep története a Hengermalom és a környező utcák összességéhez kapcsolódik.

Az Élővíz-csatorna mentén, a Bánszki és a Wilim utca közötti lakótelep. Emiatt kezdetben Wilim utcai lakótelepként említették, amely 1971-től lett Penza-lakótelep.

A város első lakótelepe volt, amelyet 1955-ben kezdtek építeni, és közel 350 lakás található itt. Penza egy oroszországi kisváros, amellyel egykor Békéscsaba szoros kapcsolatban állt, és emiatt az lakótelep az orosz település nevét vette fel.

A panelházak lakói javarészt akkor vásárolhattak maguknak valóban igényes műalkotásokat, ha éltek az abban az időben bevett részletfizetés lehetőségével.

A város kulturális életét gazdagította a művészeti tevékenység, amely a lakótelepeken is megjelent és elmélyült a helyi művészeti iskolákban.

Kifejeződés és művészeti ágak a lakótelepeken

A Békéscsaba szolgalatában álló lakótelepeken élő közösségek kreatív kifejeződése sokrétű volt. Lóránt János Demeter született 1938-ban Békéscsabán, a Szegedi Pedagógiai Főiskolán dolgozott Winkler László keze alatt.

Tanári működésének kiemelkedő momentumát adják azok az évek, amelyeket az Egri Tanárképző Főiskolán töltött. Lóránt János Demeter pályája a lassú változás folyamatának ívével írható le. Már a főiskola elvégzése után egyéni hangvételű, kiérlelt műveket létrehozó, karakteres alkotóvá vált.

Ezt követően lélegző tájfelidézéseket láthattunk tőle, amelyeken a valóság, a környezet nem szemmel érzékelhető, hanem lélekkel átérezhető lényegét örökítette meg. Képein új színeket fedezhetünk fel, mint a kiállításban szereplő Zsilip című alkotáson is.

Textiltervezés és művészeti fejlődés a Velencei-látszatban

Ókígyóson (ma: Szabadkígyós) született Balázs Irén (Ókígyós, 1935. július 28. - Budapest, 2012. február 18.) a textilművészet változásának forrongó időszakában lépett a festészet területéről a textil territóriumára. Tanulmányait Mokos Józsefnél kezdte, aki sikerrel készítette fel a Magyar Iparművészeti Főiskola felvételijére. Élete végéig megőrizte kísérletező kedvét a formanyelv megválasztása és az anyaghasználat tekintetében egyaránt.

A textiltervezés különféle ágait művelte, és szívesen élt a műfajok közötti átjárás lehetőségével is. A hetvenes években a magyar népművészeti formakinccsel, a pásztorfaragásokkal intenzív kapcsolatot mutató hímzett-varrott jutareliefek és textilszobrok kerültek ki műterméből.

Az 1980-as évek elején munkáival visszalépett a két dimenzióba. A hímzés alkalmazását megtartva a geometrikus rendszerek felé fordult, és a tűfestés lett számára a megfelelő technika. 1987-től a síkkonstruktivizmus kezdte érdekelni. Maga színezte pamut gurtnit és köpper szalagot fűzött össze, így alakította ki a textilkép anyagát és kompozícióját.

  1. A Magyarországon rendezett Országos Tervezőgrafikai Biennálé Békéscsaba nagy múltú vállalkozása, amely 1978-ban indult a Munkácsy Mihály Múzeumban.
  2. A Biennálé célja, hogy a hétköznapi emberek látóhatárán belül helyezze az alkalmazott grafika témáját, és így megkérdőjelezze a grafikai szakma fejlődésének irányait.

Joggal tehetjük fel a kérdést, miért éppen Békéscsaba lett a tervező grafika magyarországi központja?

lakótelepi elhelyezkedés térkép

Lakhatás az évszázadokon át

tags: #bekescsaban #millennium #lakotelep

Népszerű bejegyzések: