Belterületbe vonás és földvédelmi járulék: hogyan zajlik az önkormányzati tulajdonú termőföld belterületbe vonása

A belterületbe vonás folyamata során az önkormányzatok gyakran díjazást állapítanak meg a kérelmezővel, amelyet a feladat ellátása során felmerült költségek összegében határoznak meg. A termőföld belterületbe vonására az önkormányzat közvetítésével kerülhet sor, mivel a földtörvény szerint az érintett kérelem kizárólag az önkormányzat terjesztheti elő és ehhez kapcsolódóan földvédelmi járulékot is ki kell fizetni.

A belterületbe vonás alapelvei és jogi kerete

A 2007. évi CXXIX. törvény (Tftv.) 15. § (2) bekezdése alapján a termőföld belterületbe vonásával kapcsolatos eljárásokat kizárólag az önkormányzat terjesztheti elő. A belterületbe vonás feltétele, hogy a fekvések határvonalának változásához szükséges vázrajzokat az önkormányzat képviselő-testülete határozatban hagyja jóvá. Gyakori cél a település terjeszkedésének elősegítése, ezért a kijelölt övezetek leggyakrabban a jelenleg hatályos belterületi határral határosak.

A belterületbe vonás során a külterületi helyrajzi számú telkek belterületi helyrajzi számmal rendelkeznek az ingatlan-nyilvántartásban. A változás előtti telek tulajdonságai, megközelíthetősége fontos szempontok, és a záradékolt vázrajz elkészítése után az önkormányzat részére benyújtandó mellékleteket is meg kell adni. A helyi rendezési tervtől és az önkormányzat írásos engedélyétől függően indulhat el az eljárás, amelynek első lépése a helyi önkormányzattal történő egyeztetés.

Földvédelmi járulék és költségek

Az önkormányzati belterületbe vonás kapcsán földvédelmi járulékot kell fizetni a földhivatal felé. A járulék mértéke függ a terület aranykorona-értékétől és a földvédelemre vonatkozó költségek arányos részét képzi. A járulék megfizetésére a földhivatal határozata ad iránymutatást. A záradékolt vázrajzzal együtt az önkormányzati kérelem újra be kell adni a földhivatalnál, valamint be kell fizetni a bejegyzési illetéket, amely földrészletenként 6600 Ft.

A folyamat végén a megbízó egy értesítést kap a földhivataltól az átvezetett változásról. A földtani és ingatlan-nyilvántartási adminisztrációk költségei közé tartozik az adatszolgáltatási díj (például 10000 Ft/hrsz) és a vizsgálati díj (4000 Ft, 5 határcsatolásig). A költségek nagyban függnek a telek nagyságától és a területen felmerülő egyéb műszaki feladatoktól.

Procedúra lépései és teendők

  1. Egyeztetés a helyi önkormányzattal a rendezési terv és az engedélyezés tekintetében.
  2. Az önkormányzatnál indítják el a belterületbe vonást, majd a testületi ülésen meghozzák a határozatot.
  3. Földhivatalból kivesszük a hivatalos digitális állományt, helyszíni mérést végzünk a telkeken belül (kerítés, épületek) és a szomszédos telkeknél az utcafronti kerítést mérjük.
  4. Elkészítjük a vázrajzot és összegyűjtjük a bejegyzési és záradékolási mellékleteket (a testületi ülés határozatára is szükség van).
  5. Az előírt mellékleteket benyújtják a földhivatalhoz, amit pecséttel ellátott példánnyal igazolnak.
  6. A földvédelmi járulékot befizetik a földhivatal határozata szerint.
  7. A záradékolt vázrajzot, a testületi határozattal együtt újra a földhivatalhoz kell benyújtani és befizetni a bejegyzési illetéket (6600 Ft/ingatlan).
  8. A megbízó kap értesítést a változás átvezetéséről a földhivataltól.

Természetesen lehetséges a teljeskörű ügyintézés is külön díj ellenében, ebben az esetben a szakértők elvégzik az összes szükséges feladatot a díjak figyelembevételével. A munkadíj a vázrajz elkészítésére és záradékoltatására vonatkozik, nem tartalmazza az egyéb földhivatali vagy önkormányzati feladatokat.

Költségvetés és könyvelési megfontolások

A földvédelmi járulék befizetésével és a földhivatali díjakkal kapcsolatos kiadások egy részét a költségvetési rovatokban érdemes elszámolni. Például a Költségvetési Levelekben megjelent előírások alapján a földvédelmi járulék és egyéb kapcsolódó kiadások a költségvetési kiadások közé tartoznak, csakúgy mint az egyéb dologi kiadások és beruházások közötti munkák értelmezése. A közművezetékek és egyéb közérdekű létesítmények esetén az előrevetített kiadások beruházásként, míg a részei a bekerülési értéknek, dologi kiadásként számolhatók el.

Gyakorlati megfontolások és tipikus esetek

A leggyakoribb tevékenység a belterületbe csatolás és ehhez kapcsolódóan a fekvések határvonalának megváltoztatása. Ezek a területek gyakran határosak a jelenlegi belterületi határokkal, és a település terjeszkedése a cél. A kivitelezés során figyelembe veszik a telek megközelíthetőségét és az ingatlan-nyilvántartási változtatás technikai követelményeit. A földvédelmi járulék összege és a bejegyzési díjak nem egységesek minden esetben, mivel a terület értéke és a helyi rendelet jellegétől függenek.

Szolgáltatások és díjak áttekintése

A vállalkozás a következő szolgáltatásokat kínálja a belterületbe vonás teljes körű lebonyolítására: vázrajz készítése, záradékolás, helyszíni felmérés, költségvetési és jogi dokumentáció elkészítése, testületi határozatok előkészítése és benyújtása a földhivatal felé, valamint az egyéb földhivatali díjak és járulékok intézése.

Infografika: folyamatábra a belterületbe vonás lépéseiről

Gyorstalpaló földrajzinevek i képzős alakjai

Az adott telek és eljárás sajátosságaitól függően előfordulhat, hogy külön díjak és költségek merülnek fel, ezért érdemes részletes árajánlatot kérni az ügymenetről.

tags: #belterulete #vonas #koltsege

Népszerű bejegyzések: