Őstermelői tevékenység belterületi kertben: részletes útmutató és jogi keretek
Az őstermelők számára fontos döntés, hogy mezőgazdasági termeléssel kívánnak-e foglalkozni magánszemélyként önálló őstermelőként, az őstermelők családi gazdaságának tagjaként, vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező társaságként (csmt.). Ez a választás meghatározza az adózási és költségelszámolási lehetőségeket, valamint a tevékenység folytatásának kereteit és volumenét.
Klasszikus őstermelői forma esetén a magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, saját gazdasággal rendelkezik, és felvették az őstermelői nyilvántartásba, végezheti a tevékenységet. Az őstermelői tevékenység csak a nyilvántartásba vételt követően folytatható. A nyilvántartásba vételt a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) végzi az őstermelő kérelmére.
Az őstermelő mezőgazdasági vagy erdőgazdasági hasznosítású földet, vagy mezőgazdasági termelőeszközöket használ úgy, hogy a termelés szervezésének és a termény hasznosításának joga az övé. Nem feltétlenül szükséges földhasználati joggal rendelkeznie, például a méhészkedéshez nem kell földhasználati jog.
Őstermelői tevékenységek csoportjai és jogi szabályozásuk
A jelenleg hatályos szabályokat a 2020. évi CXXIII. törvény (családi gazdaságokról szóló törvény) határozza meg. Az őstermelői tevékenységeket alapvetően három kategóriába soroljuk:
- Klasszikus mező- és erdőgazdasági tevékenység: ide tartozik a növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás és más, a földhasználathoz kötött termelési formák.
- Kiegészítő tevékenység: pl. falusi agroturizmus, kézművesipari tevékenység, takarmány-előállítás, élelmiszer-előállítás mezőgazdasági termékből, bioüzemanyag gyártás. E tevékenységből származó bevétel nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységéből származó bevétel egynegyedét.
- Termékfeldolgozás: amely kizárólag a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történhet, és jogszabályban meghatározott mennyiségi korlátozás vonatkozik rá.
Fontos, hogy a kiegészítő tevékenység vagy a termékfeldolgozás szabályai szigorúan meghatározottak, és ezeknek való megfelelés alapot adhat az őstermelői kedvezmények megszerzéséhez.
Őstermelői igazolvány és nyilvántartás
Az őstermelői tevékenység végzéséhez elengedhetetlen az őstermelői igazolvány kiváltása, amely hivatalos dokumentumként szabályozza a tevékenységet és elősegíti az adózási kedvezmények igénybevételét is. Az igazolványt a NAK állítja ki, és tartja nyilván az őstermelőket.
Az igazolvány nélkül a mezőgazdasági termékek értékesítése az általános szabályok szerint történne, ami kevésbé kedvező adózási feltételeket jelentene. Az őstermelői státusz megkönnyíti az értékesítést, valamint hitelességet biztosít a vevők felé.
Belterületi kertben történő termelés specifikumai
Belterületi, azaz lakóépületekkel körbevett területen vagy akár kertben való mezőgazdasági őstermelői tevékenységre is van lehetőség, azonban az ilyen földterületek esetleges károsítását, valamint a növényvédelmi előírások betartását szigorúan ellenőrzik. Belterületi parlagfűvel fertőzött területekre külön szabályok vonatkoznak, és a jegyző jogosult a helyszíni szemle megtartására, valamint közérdekű védekezés elrendelésére.
Fontos tudni, hogy a belterületi gazdálkodás is megköveteli az őstermelői szabályok betartását, így az engedélyek, nyilvántartás és adózási kötelezettségek teljesítését is. Az ellenőrzéseket a Nébih végzi, és megsértés esetén bírságot szabhat ki, súlyos esetben akár a termékek forgalomból való kivonását és megsemmisítését is elrendelheti.
Őstermelői tevékenység regisztrációja és ügyintézés
Az őstermelői igazolvány kiváltása során az ügyintézés lépései:
- Regisztráció a NAK-nál: alapvető feltétel minden mezőgazdasági tevékenységet folytatónak.
- Adóazonosító szám igénylése: ezt a NAV-nál kell beszerezni.
- Őstermelői igazolvány kérelmezése: a NAK bármely ügyfélszolgálati irodájában vagy az online ügyintézési portálon keresztül történhet.
- Ellenőrzés és kiállítás: a NAK ellenőrzi a benyújtott dokumentumokat, és megfelelőség esetén kiállítja az igazolványt.
Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok közé tartozik a személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, adóazonosító jel, földhasználati jog igazolása, és a folytatni kívánt tevékenység pontos leírása. Az online ügyintézés a legegyszerűbb és leggyorsabb módja az igazolvány megszerzésének.
Az őstermelők jogai, kötelezettségei és adózási lehetőségei
Az őstermelői státusz lehetőséget teremt a kedvezőbb adózási feltételek kihasználására. A magánszemélyek alapvetően két adózási mód közül választhatnak: automatikusan átalányadózóként minősülnek az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételig, vagy tételes költségelszámolást választhatnak, amelynél az adóalapot a bevételből a költségek levonása után állapítják meg.
A kiegészítő tevékenységekből származó bevétel nem haladhatja meg az őstermelői tevékenység összbevételének 25%-át, különben a kiegészítő tevékenységből származó bevétel az önálló tevékenység szabályai szerint adózik.
A családi gazdaságok tagjai a családi gazdaság keretében is választhatják az átalányadózást, amelynek értékhatára a tagok számától függően növekedhet. Az őstermelők emellett társadalombiztosítási szempontból is külön szabályok szerint vannak nyilvántartva, 2021-től például megszűnt a korábbi „20 éves szabály”, így egyszerűbbé vált a biztosítási kötelezettség teljesítése.
Gyakori tevékenységek belterületi őstermelőként
- Növénytermesztés: szántóföldi növények, kertészeti növények, zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények.
- Állattenyésztés: juh, sertés, szarvasmarha, kecske, baromfi hús-, tej-, tojás vagy gyapjútermelés céljából.
- Méhészet: méz, propolisz, méhpollen termelése és értékesítése.
- Erdőgazdálkodás: fakitermelés, gombagyűjtés, gyógynövények begyűjtése.
- Feldolgozott termékek előállítása: tejtermékek (sajt, joghurt), lekvárok, szörpök, aszalványok, kis mennyiségű húsáru feldolgozása.
- Agroturizmus és falusi turizmus kiegészítő tevékenységként.
Ellenőrzés és szabályozás
Az őstermelők tevékenységét a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) kontrollálja közigazgatási eljárás keretében. Ellenőrzésük kiterjed a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságára, a tevékenység szabályosságára, a termékek értékesítésének jogszerűségére és volumenére.
Súlyos jogsértés esetén nemcsak pénzbírság kiszabására kerülhet sor, hanem a nem megfelelő termékek forgalomból való kivonására vagy megsemmisítésére is.
Az őstermelői státusz jelentősége a hazai mezőgazdaságban
Magyarországon több mint 300 ezer őstermelő tevékenykedik, akik nagy részben növénytermesztéssel foglalkoznak. Az őstermelői státusz nemcsak gazdasági előnyöket biztosít, hanem hozzájárul a vidéki munkahelyek megőrzéséhez, a hagyományok ápolásához és a helyi élelmiszerrendszerek fenntarthatóságához.
A 2020-ban hatályba lépett családi gazdaságokról szóló törvény modernizálta az őstermelők jogi és adózási környezetét, megkönnyítve a generációváltást és a gazdálkodói életpálya folytatását.
Új jogszabályi változásokra kell figyelniük az őstermelőknek és családi gazdálkodóknak
tags: #belteruleten #kertben #termelhet #ostermelo