Belterületen nappal kell világítást használni közlekedési szabályokkal összhangban

Ködben, csapadékos időben kiemelten fontos a helyes világításhasználat. 2011 óta szériafelszerelés az EU piacain forgalomba hozott autókban a nappali menetfény. Ennek többféle változatát alkalmazzák a gyártók, van automatikusan, a gyújtás ráadásával már felkapcsolódó, van külön kapcsolható, léteznek többfunkciós (tehát másodlagos üzemmódban fényt váltva indexként is alkalmazott) változatai. Autótípustól függő az is, hogy az autó frontrészén elhelyezett nappali menetfény mellett világítanak-e a hátsó helyzetjelző lámpák.

A jogszabályok szerint lakott területen kívül a nappali menetfény használata kiváltja a tompított világítás használatát. Ennek oka, hogy a nappali menetfény fényerejét úgy állították be, hogy a láthatóságot szolgálja. Erősebb a helyzetjelző-parkoló fénynél, de gyengébb a tompított világításnál. A KRESZ határozottan fogalmaz: a forgalomban részt vevő járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. A kivilágítás kötelező módja a tompított fényszórók és a helyzetjelzők használata. Tehát szürkülettől, illetve rossz látási viszonyok között, erősen csapadékos időben, esőben, hóban, illetve ködben az autókon a tompított világítást kell felkapcsolni.

Tehát az őszi-téli időjárásban jellemző erősen ködös időben nappal is a tompított világítás használata az ajánlott! A tompított világítást felkapcsolva a szabályosan kiépített nappali menetfény gyengébb fényerőre vált, a helyzetjelző-parkolófény fényerejével világít, hogy ne zavarja a többi közlekedőt. És, ha már világítás, akkor ejtsünk szót a többi világítási mód használatáról. Távolsági fényszórót lakott területen belül csak fényjelzés adására (fénykürt) lehet használni, lakott területen kívül pedig olyan forgalmi szituációkban, amikor annak használata nem zavarja a többi közlekedőt.

Ködös időben ésszerűen felmerül a ködlámpák használata. Ezek nagyon hasznos eszközök, ha jól használjuk őket. Az első ködlámpákat a gyártók rendszerint alacsonyra szerelik be, ennek oka, hogy bevilágítsanak a köd alá, így tud a fényük messzebbre jutni ködös időben, mint a tompított világításé. Nagy ködben előfordulhat, hogy a tompított fényt helyzetjelző fényre állítva (ekkor a hátsó piros helyzetjelzők felkapcsolva maradnak), csak az első ködlámpákat használva nagyobb lesz a látótávolság, mert a lekapcsolt tompított lámpa fényét nem veri vissza a köd, nem vakít. Ezt szélsőséges látási viszonyok között, indokolt esetben a KRESZ is engedi (de jó látási viszonyok között a tompított világítás helyett nem kapcsolható fel a ködlámpa, mert úgy szabálytalan használatnak számít), ezért is vannak úgy bekötve a lámpák gyárilag, hogy ebben a leosztásban is működhessenek.

Más esetben a ködlámpa nem váltja ki a tompított világítást, a fénykévéje irányított, de nem formált, emiatt vakíthatja a szembejövőt, illetve nem is világít olyan messzire, mert nem arra készült. A ködlámpákat csak addig szabad bekapcsolt állapotban tartani, amíg indokolt. Amint javulnak a látási viszonyok, le kell kapcsolni, mert zavarhatja a többi közlekedőt. Ez a hátsó ködzárófényre is igaz. Ennek fényereje nagyobb mint a helyzetjelző lámpáé, ezért is észlelhető nagyobb távolságból. Az első- és a hátsó ködlámpa alkalmazása nem csak a látási viszonyoktól, hanem a forgalmi szituációtól is függ.

Amikor országúton, vagy autópályán már hosszabb sor jön össze, tehát minden bizonnyal a mögöttes forgalom már észlelte az előtte haladót, akkor időszakosan lekapcsolható a ködzárófény, majd ha ismét magában, vagy sorzáróként halad a kocsi, akkor felkapcsolható. Ez az első ködlámpáknak is érvényes: utolérve a sort, ha várható a huzamos idejű együtthaladás, akkor a sorban haladók lekapcsolhatják az első ködlámpát is, ha ezzel nem rontják a saját látási távolságukat.

Visszatérve a nappali menetfényekre, ezek utólag is felszerelhetők. A felszerelés szabályosságát az időszakos műszaki vizsgákon ellenőrzik. A felszerelésnél ellenőrzik a menetfények elhelyezését - minimum 25 cm, maximum 150 cm magasan lehetnek, az egymástól való távolságuk minimum 60 cm -, és a működését. A lámpatestekben szerepelnie kell az európai jóváhagyási „E” jelnek, valamint az „RL” betűjelzésnek (running light). A biztonságos közlekedés egyik alappillére a látás és a láthatóság. Ebben pedig kulcsszerepet játszik autónk világításrendszere, amelynek egyik leggyakrabban használt eleme a tompított fényszóró.

De vajon mikor is kell felkapcsolni? A tompított fényszóró az autó alapvilágításának része, és elsődleges célja, hogy a jármű előtt megfelelő látási viszonyokat biztosítson anélkül, hogy elvakítaná a szembejövő forgalmat. A reflektorral ellentétben a tompított világítás fénye lefelé és oldalirányba vetül, így egyenletesen világítja meg az út szélét is. A távolsági fényszóró ezzel szemben jóval erősebb fényt bocsát ki, ami nagyobb távolságra is bevilágítja az utat. A KRESZ világosan meghatározza, hogy lakott területen belül mikor kell használni a tompított fényszórót. Sok autós követ el hibát azzal, hogy csak a nappali menetfényt használja borús időben, vagy alkonyatkor, pedig ezekben az esetekben a tompított fény kötelező. Lakott területen kívül éjszaka minden esetben kötelező a tompított fényszóró használata, kivéve, ha a távolsági fényszóró használata engedélyezett, és nem vakítunk el vele senkit.

A nappali menetfény célja, hogy a járművet nappal, jó látási viszonyok között láthatóvá tegye, de nappali menetjelző lámpák csak előrefelé világítanak. Hátsó lámpák nem kapcsolódnak hozzá, így sötétben, ködben, esőben vagy hóesésben az autó hátulról szinte láthatatlan marad. A nem megfelelő világítás nemcsak balesetveszélyes, hanem szabálysértésnek is számít. A tompított világítás ellenőrzése nem bonyolult, és indulás előtt érdemes pár pillanatot rászánni. Ifjú sofőrként az autód állapotának nyomon követése és a szükséges karbantartások azonnali elvégése ugyanúgy feladatod, mint a közlekedés írott és íratlan szabályainak betartása.

Ugyanúgy alapvetés, hogy nem ülsz alkoholfogyasztás után, korlátozott ítélőképességgel a volán mögé. Mivel Magyarországon zéró tolerancia van érvényben az alkoholfogyasztással kapcsolatban, ha rosszul ítéled meg a helyzetet, az bizony ittas járművezetés vádjához vezethet, ami súlyos következményekkel járhat. Az ittas vezetés súlyos jogi következményekkel járhat, beleértve a pénzbírságot, a vezetői engedély bevonását, vagy akár a szabadságvesztést.

A közúti forgalomban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem tudják, mire szolgál az úgynevezett nappali menetfény. Ezeket a sofőröket más autósok rendszerint kíméletlenül ostorozzák a közösségi felületek kommentjeiben, rávilágítva arra, hogy a menetfény teljesen más, mint a tompított fényszóró. A menetfény - szakszerű és hivatalos nevén: nappali menetjelző lámpa - a nevéből adódóan a gépjárművek nappali kivilágítására, helyzetének megjelölésére szolgál. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 55/A §-a alapján: „A gépjárművet fel szabad szerelni két, menetirányban fényt kibocsátó nappali menetjelző lámpával. A nappali menetjelző lámpa csak színtelen (fehér) fényt bocsáthat ki.”

A nappali menetjelző lámpák legfontosabb ismérvei, hogy csak színtelen (fehér) fényt bocsáthatnak ki, továbbá a tompított fényszóróhoz képest gyengébb a fényerejük, ezáltal nem arra szolgálnak, hogy a jármű előtti útfelületet megvilágítsák, hanem hogy a jármű helyzetét jelezzék más közlekedők felé. Hasonlóan fontos ismérv - amit sajnos sokan nem tudnak -, hogy kizárólag előre bocsátanak ki fényt, hátra azonban nem. Amennyiben a látási viszonyok romlanak (például ködben, sűrű csapadék esetén, esteledni kezd, vagy már besötétedett), a nappali menetjelző lámpa használatának már nincs helye, hiszen előre már elégtelen fényt bocsátanak ki, a hátsó lámpák pedig teljesen sötétek maradnak. A 6/1990-es rendelet 55/B §-a a további műszaki feltételek között meghatározza, hogy gépjárműre csak jóváhagyási jellel ellátott nappali menetjelző lámpát szabad felszerelni (ez az utólagos beszerelések esetében a műszaki vizsgán akár gondot is jelenthet).

A nappali menetjelző lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy automatikusan bekapcsoljanak, amikor a jármű motorját beindítják. A nappali menetjelző lámpáknak a közúti közlekedés biztonságára gyakorolt közvetlen hatása jelentős. Nem csak borult időben, hanem napsütésben is igaz, hogy jóval később veszünk észre egy velünk szemben kivilágítatlanul közlekedő gépkocsit, mint egy kivilágítottat. A helyzet összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb például fasor, illetve erdős terület mellett haladva, ahol napsütésben a fényes és az árnyékos területek rendkívül sűrűn váltják egymást, ami nem csak az emberi szemet fárasztja, hanem összemossa a háttérrel, azaz lényegében felismerhetetlenné teszi a szemből érkező járműveket.

Az utolsó gondolatok között összegzésként megismételjük: a tompított fényszóró használata éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező, lakott területen belül és kívül egyaránt. Fontos, hogy álló autón csak akkor használható, ha forgalmi okból állt meg. A ködzárófények és nappali menetfények közötti különbségek megértése hozzájárul a biztonságos közlekedéshez, és az előírások betartása csökkenti a balesetek kockázatát.

Gyakorlati tanácsok a ködlámpák és a világítás használatához

Hogyan használjuk a ködlámpákat? A ködlámpák első ködlámpái általában alacsonyan vannak elhelyezve, hogy ködben bevilágítsák az utat alulról, a látótávolság növelésére. A hátsó ködzárófény erőteljesebb fényével segíti a mögöttes forgalom észlelését. Mindkét fény használata csak indokolt esetben történjen, és amikor a látási viszonyok javulnak, kapcsoljuk ki.

A nappali menetfény legfontosabb kritériumai: előre világít, tehát a hátsó rész nem kerül megvilágításra; a kötelező elhelyezés és a működés megfelel az előírásoknak; az utólagos felszerelés minősége ellenőrizhető a műszaki vizsgán. A tompított és a távolsági fények közötti döntés a forgalmi helyzetektől függ, és a helyes használat döntő a közlekedésbiztonság szempontjából.

Végül, de nem utolsó sorban: a felelős sofőrként always on the lookout. A jegyzetek szerint a ködös és alacsony látási viszonyok között a tompított fény kötelező, a nappali menetfény pedig nappali világításként szolgál, de sötétben és ködben a hátsó lámpák nélkülözése lehetetlenné teszi a biztonságos közlekedést. A KRESZ tehát egyértelműen meghatározza, mikor mely lámpákat kell használni, és ezeket be kell tartani.

tags: #belteruleten #nappal #kell #vilagitast #hasznalni

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan válasszunk füstelvezetőt és kézi jelzésadót társasházban – jogi oldal
• Társadalmi-gazdasági különbségek és a magyarországi lakáspiac
• Hogyan készül az SZMSZ egy társasházban?
• Rácalmási nyaralók, házak és társasházi lakások széles választéka
• Prémium otthonok Óbudán