Helyben szokásos forgalmi értékek és belterületi szántóárak alakulása Magyarországon
Már elérhetőek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján a helyben szokásos forgalmi értékek, amiket a föld adásvételi szerződések értékelésekor a helyi földbizottságoknak alapul kell venniük.
A földforgalmi törvény 2023. A most életbe lépett szabályozás értelmében a szerződéskötést megelőző naptári évben kialakult (azaz 2023-ban a 2022-es értékek) helyben szokásos átlagos forgalmi értéket kell alapul venni.
Ez a módszertan az idáig alkalmazott, a földterület indexállással meghatározott, 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képesség számítására alapozót váltja fel.
A helyben szokásos átlagos forgalmi értékre vonatkozó adatok - az Agrárminisztérium által jóváhagyott módszertan szerint kalkulálva - már elérhetőek a NAK honlapján.
A kamara által közzétett adatoktól maximum 10%-kal való eltérés minősül arányosnak, azonban a jogszabály szerint továbbra is el lehet térni az átlagos vételártól.
A helyi földbizottságok a földforgalmi törvény 2014. évi hatályba lépése óta kötelesek az adásvételi szerződések értékelésekor vizsgálni a vételár vonatkozásában, hogy az ellenérték arányban áll-e a föld forgalmi értékével.
A jogalkotó később bevezette ehhez az ún. hozamszámítás módszerét, ami a föld - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét vette alapul.
A most hatályba lépett jogszabály-módosítással - a gazdálkodói igényekre reflektálva és az eljárások egyszerűsítését is célozva - egy objektívebb érték válik ehhez alappá, a helyben szokásos forgalmi érték.
A helyben szokásos forgalmi érték számítása a NAK által véleményezett hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adataiból történik, biztosítva a reprezentativitást.
2024-ben folytatódott a termőföldpiac élénkülése, az értékesített termőföldek területe 12%-kal haladta meg az előző évit.
A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 4,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,4 millió forint volt hektáronként.
2024-ben 12%-kal több termőföldterületet értékesítettek, mint egy évvel korábban.
Az ország mező- és erdőgazdasági hasznosítású területeinek 1,0%-a, összesen 73 ezer hektár cserélt gazdát.
A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 19%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett az előző évinél.
Az összes értékesített terület 71%-át a szántó tette ki, részesedése 3,8 százalékponttal növekedett az egy évvel korábbihoz képest.
Az erdő 15, a gyep 10, a szőlő és gyümölcsös 3,6%-os arányt képviselt a forgalomból.
2024-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára - az előző két év 12, majd 7,9%-os növekedése után - átlagosan 4,6%-kal volt higher a 2023. évinél.
Az áremelkedés mértéke - a gyümölcsös kivételével - minden művelési ágban elmaradt a korábbi évekétől.
A szántó átlagára 2023-hoz képest 5,3%-kal nőtt, a gyümölcsösé 6,1, a gyepé 3,3, a szőlőé és az erdőé egyaránt 2,6%-kal volt magasabb.
Egy hektár szántó átlagosan 2,4 millió forintba került.
A legdrágább művelési ág a szőlő volt: hektárjáért 3,5, míg a gyümölcsösért 3,2 millió forintot kellett fizetni.
E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja.
2024-ben a vármegyék több mint felében nőtt az értékesített terület nagysága az előző évhez viszonyítva, leginkább Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Baranya vármegyében (60, 31 és 31%-kal).
A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun vármegyében forgalmazták, ezután Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye következett (7100, 6800, 6000 és 5900 hektár).
A többi vármegyében 2024-ben 5000 hektár alatt maradt a termőföldforgalom.
Az értékesítés volumenének a vármegye teljes mező- és erdőgazdasági hasznosítású területéhez viszonyított aránya 2024-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb, elérve a 1,5%-ot.
3. A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg.
A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek.
A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább.
Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség.
A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban.
A mikrokörzetek a mezőgazdasági tájkörzetrendszer legalsó szintjét képezik.
2024-ben is az ország egész területét lefedő 82 mikrokörzet közül a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság szántóinak átlagára volt a legmagasabb (3,9 millió forint/hektár), ettől jóval elmaradtak ugyanebben a vármegyében a rossz adottságú Tiszamellék, Bihar-Sárrét, Nyírség-Erdőspuszták szántóinak átlagárai (2,1-2,7 millió forint/hektár).
A szántó átlagárának emelkedése a 17,1-20,0, illetve a 20,1-23,0 aranykorona/hektár közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben volt a legmagasabb, 8,2 ill. 8,0%-os értékkel.
2024-ben a vármegyék több mint felében lassult a szántó átlagárának emelkedése.
A drágulás mértéke csak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében érte el a 10%-ot.
2024-ben a szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 24%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett, mint az előző évben.
Az egyes művelési ágak közül a szántó esetében a legjelentősebb a bérelt területek aránya (52%).
A gyepterületek 39, a gyümölcsösök 24, a szőlőterületek 22%-át használják bérlők.
9. A földbérleti díjak 2024-ben újra emelkedtek az előző évi stagnálást követően.
A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja - az előző két év 12, majd 1,4%-os növekedése után - átlagosan 5,1%-kal haladta meg a 2023. évit.
Országosan egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 86 900 forint volt.
A gyep bérleti díja 11, a gyümölcsösé 5,4, az erdőé 3,6, a szőlőé 2,7%-kal nőtt 2023-hoz mérten.
2024-ben a vármegyék több mint felében elérte az 5%-ot a szántó átlagos éves bérleti díjának emelkedése.
Vas vármegyében 14, Nógrád vármegyében 11%, Heves vármegyében 10%-kal haladta meg a szántó bérleti díja az előző évit.
A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Az adatok nem teljes körűek. Lásd bővebben a módszertani leírásban.
Élelmiszeriparunk egyik alapvető és meghatározó része a mezőgazdasági termőföld.
Globálisan, a Föld teljes felszínének hozzávetőlegesen 29%-a, tehát kevesebb, mint egyharmada szárazföld, de még ennél is kevesebb, csupán 8% hasznosítható az agráriumban.
A klímaváltozás, a szélsőséges időjárási körülmények hatására ez a szám folyamatosan csökkenést mutat, az elsivatagosodás veszélye miatt nem csak a Föld távoli, de akár magyarországi részein is találkozhatunk ezekkel a problémákkal.
Az elmúlt bő egy évtized során mégis egyre többen döntöttek a vidéki újrakezdés, a mezőgazdasági munka és termelés mellett.
Összefoglalónkban a hazai mezőgazdasági termőföldek aktuális helyzetét tekinthetjük át, kitérve azokra a változásokra, amelyek a magyar gazdákat is érintik.
Magyarország földterülete 9 303,4 ezer hektár, amelyből 5 110,8 ezer hektárt (közel 55%) tesznek ki a mezőgazdasági területek.
A KSH adatgyűjtése szerint 2023. június 1-jén Bács-Kiskun, Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben volt a legmagasabb a mezőgazdasági földterületek mértéke.
Az ország keleti, észak-keleti részén ugyancsak számottevő ez az érték, főként a Kunság és Hajdúság adta területeken.
Az elmúlt években folyamatosan növekedett a földforgalmi átlagár, 2022-ben átlépte a hektáronkénti 2 millió forintot is.
A területi szintű adatoknál látható, hogy a legdrágább földterületeket Tolna, Hajdú-Bihar, Békés, Győr-Moson-Sopron, Fejér, Bács-Kiskun, valamint Csongrád-Csanád vármegyékben vásárolhattuk meg 2022-ben.
Ezekben a vármegyékben egy hektár földért átlagosan 2,4 millió forintért kértek az eladók, ami jóval az országos átlag, 2,05 millió forint fölött áll.
A bérleti díjak ugyancsak az országos átlag fölött vannak a jelzett vármegyékben, főként Tolna (100 600 forint/hektár) és Hajdú-Bihar (105 600 forint/hektár) egyes részein kerül jelentősen többe a földbérlés, mint az ország más részein.
Az országos átlag 2022-ben 81 600 forint volt hektáronként, várhatóan azonban mind ez, mind a földforgalmi átlagár a 2023-as és az idei évben is tovább emelkedik majd.
A túlárazottság, valamint a spekulációs földfelvásárlásnak igyekezett gátat szabni egy 2023-as törvénymódosítást, amely célja, hogy 10%-ban maximalizálja a földek árának évről évre történő emelkedését.
Egy hektárnyi földterület értékét nagyban befolyásolja, hogy milyen aranykorona besorolással bír.
Az aranykorona minősítés az egy egységnyi földterület tiszta jövedelmének, vagyis termőképességének, fekvésének, megművelhetőségének mutatója.
Minél magasabb (1-től 100-ig) az aranykorona minősítés, annál jobb minőségű az adott föld.
A mutató négy feltételt vizsgál: termelési értékszám, éghajlat, domborzat, vízviszonyok.
Mindezek után felmerülhet a kérdés, hogy megéri- e ma földet birtokolni?
Ha földtulajdonosok vagyunk, meg tudunk- e élni a magunk által termelt növények hasznából?
Figyelembe véve az elmúlt évek óta emelkedő földforgalmi és bérleti díjakat, a termeléshez szükséges eszközök, gépek beszerzésének költségeit, a vetőmagokat, műtrágyákat, termésnövelőket, összességében a megtérülési idő jóval hosszabb, mint egy átlagos befektetés esetében lehet.
Esetenként a 15-20 év is reális a vételár megtérülése szempontjából, amely időre még egyéb tényezők közbehathatnak.
Az időjárási viszontagságok miatt egy-egy év sokkal rosszabbul teljesíthet, az orosz-ukrán háború hatására bizonytalanság övezi a piac számos szegmensét, emellett pedig számolni kell a válságokkal, egyéb típusú krízisekkel is.
Ahogyan az összefoglaló elején is utaltunk rá, egyre népszerűbb a fiatalabb korosztály körében a vidéken újrakezdés gondolata.
Sokan, akik belevágnak, önfenntartásra rendezkednek be, így a földművelésbe is belekóstolnak.
Esetükben ugyan nem beszélhetünk több száz hektáros megművelt területekről, de arra elegendő föld áll rendelkezésükre, hogy akár saját, akár értékesítés céljából foglalkozzanak elsősorban kertészeti növények termesztésével.
A vidékre költözők elsősorban a nyugat- és közép-dunántúli területeket, valamint a közép-magyarországi vármegyéket részesítik előnyben.
Azok, akik ténylegesen mezőgazdasággal terveznek foglalkozni, tehát tanyasihoz hasonló életet élnének, ezeken az országrészeken belül, az erre alkalmas településeket választják.
A legjellemzőbb szervezeti forma, amelyben a gazdálkodást végzik Magyarországon, a családi gazdaság.
Ebben az esetben a család az önfenntartás megteremtése mellett, a fel nem használt, számukra fölös termést, értékesítik.
A magyarországi családi gazdaságok száma 2010 és 2020 között 351 ezerről 241 ezerre csökkent.
Ezzel együtt jelentősen visszaesett a gazdaságokon belül a családi munkaerő aránya is: 2010-ben ez az érték 70%-os volt, míg egy évtizeddel később 56%-ot mértek.
A kedveztőlen trend mögött több tényező is állhat.
Egyrészt a mezőgazdaságot sem kerüli el a korszerű technológia, számos olyan feladatkör van, amelyet emberi erő nélkül, gépek segítségével is el lehet végezni.
Másrészt, korábbi felmérések azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk tagjai sok esetben nem a mezőgazdaságban képzelik el jövőjüket.
Az idősödés nem csak a teljes társadalomban, de a mezőgazdasági vállalkozások esetében is komoly problémát jelent.
Lényeges szempont lehet a csökkenő szám mögött a gazdaságok bezárása is.
Az elmúlt évek válságai hatására többen döntöttek a korábbi gazdálkodási forma megszüntetése, felszámolása, esetleg átalakítása mellett.
Egységes megállapítás, hogy a termőföldek továbbra is olyan befektetési formát képviselnek, amelyek megtérülési ideje hosszabb, de értékálló eszköznek minősülnek.
A ráfordítások az elmúlt években nagyobb anyagi terhet jelentettek a gazdák számára, emellett pedig számolni szükséges az időjárás okozta nehézségekkel, terméskiesésekkel is.
Szigethy-Ambrus NikolettaSzigethy-Ambrus Nikoletta, nemzetközi kapcsolatok elemző.

tags: #belteruleti #szanto #arak
