Bény templom alaprajza és körtemplomának története

Az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb és legkitűnőbb építészeti emlékei közé sorolják a bényi templomot.

Az épület stílusával megegyezőek a díszítések, a faragványok, az állatokat és növényeket, leveleket formáló figurák.

Szakemberek úgy tekintenek ezekre, mint a magyarországi szobrászat legrégebbi emlékeire.

Különösen szépek az oszlopok, az oszlopfők és a bélletes kapuzat díszítése.

Az egyik, a templomba belépve a bal oldali, vadászjelenetet ábrázol.

Az előtérben, kezében felajzott nyilat tartó vadász látható, mögötte a kutyáját pórázon vezető hajtó, kezében késsel vagy bottal.

A dombormű előterében két lábra emelkedő medvét sejtünk, fölötte nyulat, köztük talán vaddisznófejet.

A vadász előtt a felkantározott lova várakozik, arrébb iramló szarvast láthatunk.

A kissé bumfordi, aránytalan ábrázolásból arra is következtethetünk, hogy nem képzett mester alkotása a dombormű.

Művészettörténészek a két alak öltözetében a 13. századra utalnak; a dombormű azonban jelképes értelemmel bír.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/49.

Byn Hont lovagnak volt a fia, és adományként kapta a települést, aminek névadója is lett.

Bény település a Garam folyó magas partján található, a 12 apostol körtemplom és a 13. századi Szűz Mária premontrei kolostortemplom gyűrűjében.

Az alapja kőből készült, a falai téglából.

A templom belsejében a faltestben 12 ülőfülke került kialakításra: 8 az északi, 4 a déli falban.

A templom a legújabb kutatások szerint a magasságának kétharmadáig eredeti falazású.

Az ablakok és ajtó is eredeti.

Az eredeti körtemplomban nem állt oltárépítmény, csak másodlagos építés nyomait találták meg a kutatók.

Az egyszerűen tagolt bélletes kapuzata délnyugatról nyílik.

Az épület 1683-ban megrongálódott, és több mint 70 évig állt gondozatlanul.

1944-ben - a bombázás következtében - levált a kápolna barokk vakolata, és láthatóvá váltak az eredeti románkori, bizáncias faliképei.

Az egy Madonna előtt térdelő világi donátor figurája maradt meg töredékesen.

Ez a Szűz Máriához fohászkodó kereszteslovag az premontreiek bényi házát alapító és korai gótikus templomukat építtető Omodé ispánnal lehet azonos.

Omodéról ismeretes, hogy II. Andrást elkísérte Szentföldi hadjáratára.

A sági monostor és Omodé fia István 1273-ból származó oklevele említi először a bényi monostort.

A tartalma szerint Omode comes Kéméndet adományozott a bényi premontrei monostornak 1217-ben.

A templomot és monostornak ekkor már állnia kellett.

A kutatók szerint a templomot a közeli esztergomi kőfaragó iskolához lehet kötni.

A templomban található ún. kocka alakú oszlopfejezetek az esztergomi Szt. István terem fejezeteire emlékeztetnek.

Eredetileg az esztergomi Szent István prépostsághoz tartozott, 1294-ben a Sion-hegyi apátság fíliája lett.

1350-ben egy birtok perben Egyed bozóki prépostot János, bényi prépost képviselte.

Az 1273-as oklevelet 1356.01.13-ban átírták (galéria).

1445-ben Bálint sági prépost a bényi monostor megüresedett préposti székébe Simont nevezi ki.

Egy 1467-es oklevélben is Simon prépost szerepel.

Az esztergomi érsekség 1530. évi jövedelmének összeírása a török által okozott károkról tudósít.

Az 1532. évi összeírásban Bényt a török pusztítás után Balassa Menyhért foglalta el.

Bényből a monostor szerzetesei is elmenekültek.

I. 1722-32 között a romos templomot barokk stílusban átépítették.

A templomot Mednyánszky László püspök szentelte fel 1732-ben.

Ekkor még álltak a prépostsági épület falai is a templom mellett.

1760-ban Wágner Károly jezsuita szerzetes román stílusban épült csodálatos kőtemplomként írja le, de aggódik a Garam miatt, mert a folyó alámossa a templom dombját, és a falak repedeznek.

1862-ben Sticovszky hercegprimás a kéttornyú templomot eredeti stílusában állíttatta vissza.

A felújítási munkák során az egész templomot újrafestették, de a kőfalak később újból repedezni kezdtek.

A II. világháborúban a templom súlyosan megrongálódott.

Ágyúlövés érte, és a németek a visszavonuláskor felrobbantották az északi tornyot meg a bejáratot.

1954-ben ismét újjáépítették, de a Garam tovább végezte pusztító tevékenységét.

1966 márciusában csaknem egyik napról a másikra a templom alapja 2 métert süllyedt.

Ennek következtében újra repedések keletkeztek a templom falán.

A templom egyhajós tere három szentélyben végződik. A szentélyek sokszögűek.

Az alaprajza szerint a tervek építés közben többször is módosulhattak.

A hajó nyugati részének déli végén helyezkedik el a sekrestye.

A templom hajójának hossza 13,30 méter, szélessége 6,60 méter, magassága 9,50 méter.

A templom különlegessége, hogy a nyugati homlokzat felé lépcsőzetesen kiszélesedő hajó elé mára befalazott nyitott előcsarnokot illesztettek.

A templom egyik féloszlopfőjén medve vadászatát ábrázoló jelenet látható.

Az alakokon a kor ruhaviselete jól megfigyelhető.

Esztergomtól 17 km-re északra, a Garam alsó folyásánál fekszik Bény település.

Ez a hely már az őskor óta kedvelt letelepedési terület volt.

Különösen a nyugati folyópart volt erre alkalmas, ahol több helyen magas teraszok képződtek.

Bóna István szerint a bényi sáncrendszer a 10. század közepe után épült, és alig egy évszázadot ért meg, mivel a 11. század második felében már elhagyták.

Szlovák régészek szerint az erődítmény a 12. század végéig fennállhatott.

Bél Mátyás a 18. század közepén jegyezte le azt a hagyományt, hogy a bényi sáncokat a lázadó Koppány herceg emelte István elleni felkelése alatt.

Más, sokkal valószínűbb elgondolás szerint Géza fejedelem építtette, miután a Bodrogközből Esztergomba helyezte az uralkodói központot.

A Koppánnyal kapcsolatos mondának is van némi valóságos alapja: István király hadba gyűlését a Dunától É-ra a Garam mellett írták le a középkori krónikák.

A bényi szent rotunda a Garam felett kiemelkedő, nagyjából ovális teraszon állt a település magja.

Itt található az a várral nagyjából azonos korú, tizenkét apostolnak szentelt körrotunda, amely a 10. század vége és a 12. század eleje között épülhetett.

Az 1962-63-as régészeti feltárások kimutatták, hogy a rotunda egész felépítménye téglából épült, az alap fejtett kőből állt.

Belül 12 fülkét és a falvastagságból képzett apszisfülkét alakítottak ki.

A rotundától északnyugatra emelkedik a 13. század elején épített, Szűz Máriának szentelt premontrei templom.

A mellette álló kolostorból mára csak a nyugati és a déli traktus alapjai maradtak meg.

Ugyanezen a helyen azonban egy korábbi, ma már közelebbről nem ismert templom is állt, mely a várral is egyidős lehetett.

A három sáncból álló erődítés három övezetét ölelte fel: a nyugati sánc, a középső sánc és a belső sánc húzódott.

A megmaradt alapok alapján az árkok szélessége 8-10 méter volt, a felszín feletti magasság pedig 8-9 méter körüli.

Az erődítés teljes területe a Garam és a külső sánc között 107,58 ha; a középső és a külső sánc közti térség kb. 65 ha.

A Garam-terasz és a középső sánc határolta terület 42,58 ha.

A belső sánc és a Garam-part közrefogott része kb. Aloyz Habovštiak kutatása szerint fontos archeológiai adatokkal szolgál.

A bényi körtemplom 9,2 méter külső átmerőjével és 1 méteres falvastagságával kiemelkedően impozáns.

A belső átmérő kb. 7,2 méter.

A templom belsejében a faltestben ülőfülkék csaknem 12-nek indulnak, ahol énekléskor képletesen masszírozható a körtemplom akusztikája.

A román stílusú templom a 13. század elejéről való, és világháborús sérülései miatt rekonstruálták.

Harminchárom méter hosszú a székesegyházéval vetekedő hajó, benne 15 méter hosszú részekkel.

Ez a körtemplom az akkori román építészet remek példája, ahol a csúcsíves rendszer uralkodott.

A bényi szent kutacskánál található zarándokhelyről szóló beszámolók szerint a bényi búcsújárás itt kezdődik a főoltár előtt.

A búcsúsok a környék falvaiból érkeznek, és a kegyhely a hívők számára az örökkévalóság tudatába állítja bele.

A látogatás útja a garami folyón túli tájakon halad végig, ahol a sáncok és a kolostor nyomai ma is láthatók.

Ajánlott útvonal: Esztergom felől a Garam alsó folyása mentén Bényt érintve, a rotunda és premontrei kolostor kilátásainak megtekintése.

A bényi körtemplom bejárása után érdemes megállni a közeli premontrei kolostor alapjainál, hogy összehasonlítsuk az építészet stílusát és az egykori kolostori élet nyomait.

tags: #beny #templom #alaprajz

Népszerű bejegyzések:

• Császár-Komjádi uszoda alapterülete és adottságai
• Alpokalja és GRAND Ingatlanhasznosító Kft.: Rövid összefoglaló a két szakértő cégről
• Albérlet keresése Kakucson
• Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingatlanvagyon-kezelés
• Osztatlan közös tulajdonú lakóingatlanok értékesítésének jogi útjai és illetékvédelme