Kapcsolt vállalkozások közötti bérleti díj, jogi keretek és adózási szempontok
Dr. Egy bérbevevő leányvállalatától, a bérbeadótól irodaházakat, műhelyeket, szociális helyiségeket bérel. A bérleti díjat szokásos piaci ár figyelembevételeivel állapították meg. A jövőben a bérbeadó a bérleti díjat a szokásos piaci ár helyett a bérbevevő éves árbevételének 5 %-ában határozná meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) a szerződésekre vonatkozó általános szabályai szerint (Ptk. 200. § (1) bekezdés és 201. A szolgáltatás ellenértékét a felek szabadon határozhatják meg. A Ptk. 1. Kérdés: Társaságunk bérleti díjat fizet egy magánszemélynek föld- (nem termőföld) bérlet címén. Ez a kifizetés szja szempontjából olyannak minősül, mint más ingatlanbérlet? Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. fogalmi meghatározása szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített, lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 2. Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés - a vis maior esetét kivéve - se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. 1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? 2. 3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 9. § (2) bekezdése szerint a bevétel megszerzésének időpontja pénz esetében az a nap, amelyen azt a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette (átvette), vagy amelyen azt a magánszemély javára fizetési számlán jóváírták. 3. Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Részlet a válaszából: […] ...díjat a ráfordítások között kell elszámolni. Ebből következően az eszközérték megállapítása során figyelembe kell venni azon ingatlanbérleti díjak összegét is, melyeket a vállalkozó az Szt. szerint költségként számolhatna el, de az Szt. 4. Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: egyrészt csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. 5. Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Részlet a válaszából: […] A válasz előtt feltételezzük, a társaság ingatlan címszó alatt nem lakást bérel lakhatás biztosítása céljából. Így a lakás bérletére vonatkozó sajátos szabályokról nem szólunk. 6. Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Így pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... 1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? 2. 3. 4. 5. Azonos-e a 4. Részlet a válaszából: […] ...javítási munkák, az elhasználódó eszközök pótlása) az ügyfele által vásárolt szolgáltatás tartalma szerint sokkal inkább tűnik ingatlanbérletnek, mint szálláshely-szolgáltatásnak. 7. Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik sem!A kérdésben leírt esetekben belső szabályozásban rögzítenikellene előre, hogy milyen munkák költségei tartoznak a standard kialakításköltségei közé, amelyek a bérbeadót terhelik. 8. Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Részlet a válaszából: […] ...vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. 9. Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Részlet a válaszából: […] A vállalkozási tevékenységhez szükséges és használt eszközök költségeit a tárgyidőszak költségei között a társaság elszámolhatja. 10. Kérdés: A kft. magánszemélytől épületet bérel. Az épület zárt udvaron van, ahol a kft. tereprendezési, aszfaltozási munkákat végez. Elszámolhatók-e beruházásként? A használatbavételkor aktiválható-e annak ellenére, hogy a bérleti szerződésben csak az üzlethelyiség szerepel? Részlet a válaszából: […] A kft. Sokszor előfordul, hogy egy cégcsoport tagjai közös székhellyel rendelkeznek, mivel a cégcsoport érdekei (hatékonyság növelés, racionalizálás, stb.) ezt kívánják meg. Az OECD Irányelv szerint csoporton belüli értékesítések esetén felmerül a kérdés, hogy minden esetben szükséges-e, hogy az alkalmazott ellenérték olyan legyen, amely nyereséget biztosít az eladónak. Mindazonáltal léteznek olyan körülmények, amikor egy független vállalkozás nem realizál nyereséget pusztán a szolgáltatásnyújtáson, de a nyereségessége emelése érdekében vállalja azt. Megállapítható továbbá, hogy a cégcsoport hatékony működése valamennyi tagvállalat érdeke. Szerző: | március 01. A vállalatok finanszírozása körében cégcsoporton belül egyre gyakoribb a tagok közötti vagy az anyavállalat általi hitelezés, amely ügyletek transzferárazási szempontú vizsgálata és értékelése jogszabályi kötelezettség és hangsúlyozandó, hogy a szokásos piaci árazás szabályai betartásának az ellenőrzése a NAV vizsgálatainak is a fókuszterületébe tartozik és egyre markánsabb szerepet kap. A kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiben alkalmazott ellenértéknél figyelemmel kell lenni a szokásos piaci ár elvére, így az egymás közötti kölcsön biztosítása alkalmával a kamat mértékének meghatározása is meg kell, hogy feleljen ennek a szabálynak. A polgári törvénykönyvben foglalt rendelkezések szerint a kölcsön nyújtójának kamat jár, azonban a kamat mértékéről a felek szabadon állapodnak meg, így az akár 0% (kamatmentes kölcsön cégek között) is lehet. A cégcsoporton belüli kölcsönügylet során az érintettek kérdése jellemzően arra irányul, hogy milyen kamat mértéket alkalmazzanak annak érdekében, hogy egy esetleges vizsgálat során azt az adóhatóság is elfogadja. A kérdésre többnyire olyan egyszerű választ várnak, hogy jegybanki alapkamat vagy ennek meghatározott bázisponttal (százalékban) történő növelése, esetleg hitelintézet vagy pénzügyi felügyelet által közzétett (pl. Itt szeretnék kitérni arra, a megítélésem szerint fontos körülményre, hogy bár a pénzügyi tranzakció kapcsolt felek között valósul meg, azonban a transzferárazási szempontok miatt javasolt a kölcsönügylet feltételeit kellő részletességgel szerződésbe foglalni (így különösen az érintett felek megjelölése, hitel célja, összege, pénzneme, visszafizetés feltételei - törlesztőrészletek összege, esedékessége, lejárata -, kamatfizetésre vonatkozó szabályok - pl. mértéke, összetétele, típusa, kamatfizetési periódus-, kölcsönnyújtás időpontja, garanciák, biztosítékok, nemfizetés következményei), mert ez nagyban támogatni fogja a szokásos piaci ármeghatározását és egy jól előkészített kölcsönszerződés esetén a gazdasági esemény tényleges tartalma és célja is igazolható lesz az adóhatóság előtt, elkerülve ezzel az ügylet átminősítését (pl. A hitelezés összetett szempontrendszer szerinti megítélése a banki finanszírozás oldaláról tekintve jól példázza, hogy a professzionális és kifejezetten ezzel a tevékenységgel foglalkozó hitelintézetek is egy körültekintő eljárás során, annak elemzését követően határozzák meg az adott ügyfélre és ügyletre vonatkozó egyedi kamat mértéket, így különösen adósminősítési eljárást folytatnak, a hitel célját és futamidejét, a felajánlott biztosítékokat és kockázatot felmérve és értékelve történik a kölcsönre vonatkozó ajánlat elkészítése. A kapcsolt felek közötti kölcsönügyletekben a kamat mértékének meghatározása képezi a transzferár alapját és a transzferár dokumentáció készítési összeghatárnál és az adatszolgáltatási kötelezettségnél is a cégek közötti kölcsön kamat összegét vizsgáljuk. A szokásos piaci ármeghatározás során - hasonlóan egy banki hitelhez - kulcsfontosságú szempont a kölcsönfelvevő teherviselő képességét és a hitel visszafizetésének kockázatát is felmérni. Ha a kölcsönfelvevő számára túlzott terhelést jelent a hitelösszeg és/vagy nem valószínűsíthető a hitel visszafizetéséhez szükséges cash flow, akkor ez az ügylet nem tekinthető piaci feltételűnek, amely az ügylet adóhatósági átminősítését pl. A szokásos piaci ár megállapítása a kapcsolt felek közötti tényleges tranzakció azonosításával indul, majd a gazdaságilag fontos jellemzőket, az összemérhetőségi tényezőket kell figyelembe venni és elemezni. 6. Kérdés: Ügyfélünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. … 1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? 2. 3. 4. 5. Azonos-e a 4. Részlet a válaszból: […] ...javítási munkák, az elhasználódó eszközök pótlása) az ügyfele által vásárolt szolgáltatás tartalma szerint sokkal inkább tűnik ingatlanbérletnek, mint szálláshely-szolgáltatásnak. 7. Kérdés: Cégem ingatlan-bérbeadással (iroda és raktár) foglalkozik. Az irodaház nem új. A bérbevevő megtekinti az irodát, és ha megfelelő, megkötjük a szerződést. Ezt követően következik egy standard kialakítás, amely a bérbeadót terheli. Ezenfelül vannak extraköltségek, amelyeket a bérbevevőnek továbbszámlázunk. Ha jelentős a bérlő, akkor előfordul, hogy a kialakítás költségeit teljes egészében átvállaljuk. Ezeket a költségeket az 5. Számlaosztályban könyveljük, és a bérleti időszak függvényében elhatároljuk. Szerintem ez a megoldás nem helyes, mert alapítás-átszervezés költségeként kellene könyvelni, majd aktiválni. Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy egyik sem!A kérdésben leírt esetekben belső szabályozásban rögzítenikellene előre, hogy milyen munkák költségei tartoznak a standard kialakításköltségei közé, amelyek a bérbeadót terhelik. 8. Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Részlet a válaszából: […] ...vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat. 9. Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Részlet a válaszából: […] A vállalkozási tevékenységhez szükséges és használt eszközök költségeit a tárgyidőszak költségei között a társaság elszámolhatja. 10. Kérdés: A kft. magánszemélytől épületet bérel. Az épület zárt udvaron van, ahol a kft. tereprendezési, aszfaltozási munkákat végez. Elszámolhatók-e beruházásként? A használatbavételkor aktiválható-e annak ellenére, hogy a bérleti szerződésben csak az üzlethelyiség szerepel? Részlet a válaszából: […] A kft. Sokszor előfordul, hogy egy cégcsoport tagjai közös székhellyel rendelkeznek, mivel a cégcsoport érdekei (hatékonyság növelés, racionalizálás, stb.) ezt kívánják meg. Az OECD Irányelv szerint csoporton belüli értékesítések esetén felmerül a kérdés, hogy minden esetben szükséges-e, hogy az alkalmazott ellenérték olyan legyen, amely nyereséget biztosít az eladónak. Mindazonáltal léteznek olyan körülmények, amikor egy független vállalkozás nem realizál nyereséget pusztán a szolgáltatásnyújtáson, de a nyereségessége emelése érdekében vállalja azt. Megállapítható továbbá, hogy a cégcsoport hatékony működése valamennyi tagvállalat érdeke. A transzferárak és a cégcsoporton belüli finanszírozás részletei is felvetik a kérdést: a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek transzferár-elemzése egyre nagyobb figyelmet kap a NAV vizsgálataiban. 1.) A témakör összefüggései: a bérelt ingatlanok, az albérlet, a vis maior és a szerződéses feltételek. 2.) A bevételek időpontja és adózási vonatkozások az Szja-tv. alapján. 3.) A bérleti díj piaci helyzete és a szokásos piaci ár kérdése a kapcsolt vállalkozások között. 4.) A bérbeadás Áfa-szempontjai és általános szabályai. 5.) A transzferár- és áfa-szempontú dokumentáció fontossága a cégcsoporton belül.
Részletes pontok és gyakorlati tanácsok
- Bevételek keletkezése és időzítés:
A magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele a fenti tényállás alapján? Az Szja-tv. 9. § (2) bekezdése szerint a bevétel megszerzésének időpontja a nap, amikor a juttatás átadásra kerül vagy bankszámlára jóváírásra kerül. Ez a szabály határozza meg, hogy mikor adózik a bevétel.
- Adózási megközelítések a bérleti díj és a használati jog viszonyában:
Az Szja-tv. fogalmi meghatározása szerint ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. A földbérlet megítélése adózási szempontból befolyásolja a kifizetés besorolását. Leírták, hogy lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetnek, hanem a bérleti jogért fizetett, és ezt hogyan veszi figyelembe az adóhatóság.
- Szokásos piaci ár és transzferárak:
A kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönügyletek és bérleti díjak esetében a szokásos piaci ár elvét érdemes betartani, hiszen az adóhatóság ezt vizsgálja. A CUP módszer vagy külső adatbázisok alapján kell meghatározni a piaci árakat, és dokumentálni a döntéseket.
- Áfa-szempontok:
Önkormányzati és magánszemélytől átadott ingatlanok, illetve a közvetített szolgáltatások Áfa-szempontú kezelése alapján fontos az Áfa-tv. 259. § és 86. § alkalmazása. Például a haszonkölcsön-szerződésnél az ingatlan bérbeadása adózási helyzetet teremthet, attól függően, hogy az adókötelezettség és az adóalapot érintő részletek hogyan alakulnak.
- Árképzés és dokumentáció a cégcsoporton belül:
A transzferár politikát érdemes év közben is frissíteni, és nyilvántartást vezetni a kapcsolt ügyletekről. A kamat és a bérleti díj transzferár-szempontú elemzése és dokumentálása kiemelten fontos a NAV vizsgálatai során.
- Beruházások és felújítások:
Ha bérleményen felújítást végzünk, a könyvelésnél figyelembe kell venni a bérbeadó hozzájárulását és a tényleges költségeket. A használatbavételkor aktiválható legyen a felújítás, illetve a kötött szerződés feltételei szerint a díjazás és a visszaesés egyaránt figyelembe vehető legyen.
- Számlázási és könyvviteli kérdések:
A bérleti díjak és a szolgáltatások számlázása attól függ, hogy lakhatási célú vagy üzleti tevékenységről van-e szó. A számlázás során a bérleti díj vagy a szolgáltatási díj közé tartozhat többféle besorolás, és ez befolyásolja a könyvelési kategorizálást.
- Dokumentumok és példák:
Az OECD Irányelv alapján csoporton belüli kölcsönügyletek esetén kiemelten fontos a részletes szerződés, amely tartalmazza a hitel célját, a visszafizetési feltételeket, a biztosítékokat és a kamat részleteit, hogy a transzferár megítélése legyen megalapozott.

Gyakorlati alkalmazások
- Hogyan mérhető a bérleti díj piaci volta kapcsolt felek között: CUP vagy MNB kamatstatisztika felhasználásával történik a kiindulópont meghatározása, majd ezt kiigázva érvényesíthetők a belső összehasonlítási adatok.
- Hogyan határozzuk meg a bevételek kezdő időpontját az Szja-tv. szerint: a kifizetés időpontja az, amikor a pénz birtokba kerül vagy jóváírásra kerül.
- Az Áfa-szabályozás alapelvei: ingatlan bérbeadás - adó van, vagy mentesítés van pl. haszonkölcsönnél; a részletek a szerződéses feltételek és jogszabályok függvényei.
Intézményi példák és válaszok rövid összefoglalása
Az Szja-tv. 9. § (2) alapján a bevétel megszerzésének időpontja a tényleges átadás napja. Az adóalap kiszámítása a bérleti díj és a kapcsolt ügyletek összefüggésében történik. A vállalkozások közötti kölcsönök esetében a szokásos piaci ár meghatározását és a transzferár dokumentáció elkészítését minden esetben ajánlott elvégezni. Az Áfa-tv. 259. §-ának (4) pontja a haszonbérbe adott ingatlanokra vonatkozó adózási szabályokat rögzíti. A transzferár és adózási szempontokat egyaránt figyelembe véve érdemes csoporton belüli belső szabályozást kialakítani a kölcsönügyletek és bérleti díjak esetére.
tags: #berleti #dij #kapcsolt #vallalkozasok #kozott
