Átvállaló kötelezettség a bérleti díj kapcsán: jogi vonatkozások és gyakorlati megközelítések

A jelen írás a bérleti jogviszony átvállalásával, illetve a bérleti díj költségének átvállalásával kapcsolatos jogi kereteket és gyakorlati kérdéseket összegzi. Kiindulópontként rögzítjük: a bérleti szerződésben meghatározott feltételek szerint a bérleti díjat a bérlő havonta előre köteles megfizetni, a bérbeadó pedig szavatol azért, hogy a bérlemény a teljes bérlet tartama alatt használatra alkalmas legyen. A felek kötelezettségei és jogai így összefonódnak, és a szerződés módosítása csak a jogszabályok és a szerződés által előírt eljárások mentén történhet.

I. Meghatározások és alapelvek a bérleti jogviszonyban

Az Ászf szabályozza az alapfeltételeket: Bérleti szerződés a felek között létrejövő okirat, amely határozott vagy határozatlan idejű lehet. Bérlemény a bérleti szerződés és az Ászf szerint bérbe vett zárható raktárkonténer, amely kizárólag tárolási célra használható. Bérbeadó az a személy, aki a bérleti jogviszony keretében az eszköz ideiglenes használatát átadja, díj ellenében. Bérlő pedig az a személy, aki az eszköz használatára jogot szerez. A bérleti díj az a pénzösszeg, amelyért a bérlő átveszi és használja a bérleményt. Tiltott ingóságok és a Házirend is meghatározza a határokat és a felelősségi köröket. Kaució pedig az óvadékot jelenti, amelynek szabályait a Polgári törvénykönyv tartalmazza.

II. A bérleti jogviszony megkezdése és a szerződés időtartama

A bérleti jogviszony a szerződésben meghatározott kezdőnaptól lép érvénybe. A bérlő köteles a bérleti díjat havonta előre megfizetni. A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő köteles a bérleményt rendeltetésszerűen használni, a bérbeadó pedig felelős azért, hogy a bérelt dolog a tartam alatt szerződésszerű legyen. A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő 150 Ft/m2 + áfa napi használati díjat fizet a kiürítésig és visszavételig, ezen felül a bérbeadó jogosult a felmerült költségekért kárigényt érvényesíteni.

III. A bérlemény használata és a belépési jogok

A bérlő kizárólagos használati joga a bérleményre a jogviszony kezdő napjától fennállóan megnyílik. A kijelölt raktár (konténer) csak tárolási célra használható; albérletbe adni vagy átengedni tilos. A telephely automata kapuja a bérlő telefonja alapján nyitható-zárható, a nyitás és zárás a megadott számról történik. A bérleményt illetően a lakat használata és a kulcsok kezelésének részletei a felek megállapodásának tárgyát képezik. A bérlő köteles fenntartani a bérlemény állagát, a beépített ingóságokat sértetlenül tartani. A bérbeadó jogosult, ha a bérlő 15 napon belül nem reagál a változtatási javaslatokra, az megállapításnak minősülhet, és a bérleti szerződés a következő hónap utolsó napján módosítható lesz.

IV. Tiltott ingóságok és kártérítési tételek

Tiltott ingóságok tárolása súlyos szerződésszegésnek minősül, amely a szerződés azonnali felmondásához vezethet. A bérbeadó ilyenkor jogosult akár a bérleménybe történő beavatkozásra és az elhelyezett tiltott ingóságok eltávolítására. A költségek ezen esetekben a bérlőt terhelik. A bérbeadó nem vállal felelősséget a tiltott ingóságok okozta károkért. A banános példák mellett a tiltott ingóságok között szerepelnek veszélyes anyagok, élőlények, pénz, ékszerek és egyéb jogszabályba ütköző eszközök.

V. A bérleti díj és a fizetési feltételek

A bérleti díjat a szerződés határozza meg; minden hónapban előre, számla ellenében. A díj a kezdő napig tartozik jóváírásra, és 8 napon belül kiegyenlítésre kerül. Amennyiben a díjat nem fizetik ki határidőre, kötbér, késedelmi kamat és egyéb jogkövetkezmények következhetnek. A bérleti díj késedelmes fizetése esetén a bérbeadó jogosult a bérleményhez való hozzáférését megtagadni, és a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

VI. Közüzemi díjak, rezsi és elszámolás

A rezsi és a közüzemi díjak általában nem részei a bérleti díjban foglalt összegnek; ezt a felek a szerződésben külön rögzíthetik. A közüzemi mérők állásai és a költségek elszámolása a felek megállapodásának, illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően történik. A kaució visszafizetése függ a bérlemény átadáskori állapottól és a tartozások rendezésétől.

VII. A bérleti díj emelése és a felmondások

Magyarországon általánosságban a bérleti díj egyoldalú emelése nem lehetséges, hacsak a szerződésben kifejezetten nem kerül erre felhatalmazás. A határozott időre kötött szerződéseknél gyakran nincs emelés, vagy csak meghatározott időközönként és pontosan meghatározott mértékben történik. Ha a felek nem értenek egyet a módosítással, a módosítás 30 napon belül történő elfogadása után a bérleti jogviszony folytatódik, ellenkező esetben a bérlet a következő bérleti hónap végével megszűnhet.

VIII. A bérlet időtartama és megszűnése

A bérleti szerződés minimum 1 hónapra szól, a határozott vagy határozatlan időtől függően. További feltételek szerint előre meghatározott felmondási és rendkívüli felmondási lehetőségek érvényesülhetnek, ha súlyos szerződésszegés történik. A bérlet megszűnése után a bérlő köteles a bérleményt kiüríteni, a kiürítésig a bérbeadó birtokába visszabocsátani a bérleményt.

IX. Kaució és kárigények

A kaució célja a várható károk és elmaradt díjak fedezetéül szolgál. A visszafizetés feltétele a bérlemény rendeltetésszerű használatban történő átadás-átvételének és minden tartozás rendezésének. Amennyiben a bérlő meghaladja a kaució összegét vagy károkat okoz, a felek között a méltányos rendezés alapján történik a megosztás - a kaució felhasználása és a többletköltségek rendezése a bérlő felelőssége.

X. Közös szabályok és alkalmazandó jog

A bérletre vonatkozó jogviszonyokat a Polgári Törvénykönyv, az Általános Szerződési Feltételek s a vonatkozó közösségi jogszabályok alapján kell értelmezni. A szerződés a felek közös megegyezése alapján módosítható, és a felmondások, a díjak emelése és a kötelezettségek csak a megállapodások és a jogszabályok keretein belül valósíthatók meg.

Gyakorlati megfontolások az átvállalás kapcsán

  • Az átvállalás fogalma: ha egyik fél vállalja át a másik fél által viselt kötelezettségek egy részét vagy egészét, ezt írásban kell rögzíteni a szerződésben, és a kötelezettségek pontos körét ki kell tárgyalni.
  • A bérleti díj és a rezsi költségeinek elosztása: a szerződésben egyértelműen meg kell határozni, hogy ki viseli a rezsi, a közművek és az esetleges karbantartási költségek mely részét. Az átvállalásnál ez különösen hangsúlyos, mert a felek közötti elszámolásokra és a pénzügyi kötelezettségekre hatással van.
  • A kaució és az esetleges kárigények: az átvállalás keretében felmerülő esetleges kárigények és a kaució kezelésének módja legyen részletezve, jól dokumentált legyen a visszaadás feltételei és a rendelkezésre álló biztosítékok kör.
  • A jogkövetkezmények: súlyos szerződésszegés esetén a bérbeadó azonnali felmondást és szükség esetén zár elhárítását is jogosult kezdeményezni. Helyzetek, amikor az átvállalás feladata megítélésre kerül, legyenek világosan rögzítve.
Áttekintés: bérleti jogviszony alapelemei és kötelezettségek infografika

A bérleti kérelmet feltett kérdés, ami valójában illegális

tags: #berleti #dij #koltsege #atvallalt #kotelezettsegbol

Népszerű bejegyzések: