Bérleti díj számla kiállítása és adózása Magyarországon: átfogó útmutató
Amennyiben a bérbeadó kifizetőnek minősülő bérlővel köt szerződést tulajdonát képező ingatlan bérbeadására, akkor a kifizető köteles a bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére. A kifizetőnek az adólevonással kapcsolatban igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik a bérbeadó felé. Ha a kifizető számlát kérne, akkor lehetséges egy számviteli bizonylat kiállítása, amely számviteli bizonylatot a kifizető a könyveiben rögzítheti. Az alapdokumentum így a Számviteli törvény szerinti számviteli bizonylat lesz, a Számviteli törvény 166. § (1) bekezdése valamint az Áfa törvény 165. § (1) bekezdés a) pont) alapján.
Természetesen szerződést kell kötni, és a szerződésben rögzíteni is kell, hogy a kiszámlázás a számviteli bizonylat kiállításával történik. Amennyiben valamely okból a kifizető nem vonna le adóelőleget a bérleti díjból, akkor a bérlőnek továbbra is igazolás kiállítási kötelezettsége keletkezik, a kiállítandó igazolással kapcsolatban pedig fel kell tüntetnie a bérbeadót érintő és a bérbevevő által befizetendő előzetesen le nem vont adó összegét az Szja törvény 75. § (6) és (7) bekezdés, valamint az Szja törvény 46. Ha a bérbevevő magánszemély lenne, akkor a bérbeadónak kell a levont adót előlegként megfizetnie a NAV-hoz, ami annyit jelent, hogy negyedévet követő hónap 12-éig kell a befizetéseket teljesíteni. Ha a teljes negyedévben létezett a bérleti jogviszony, akkor a három hónap bevételének 15%-át kell előlegként befizetni a NAV-nak. Fontos, hogy ezzel kapcsolatban bevallást nem kell benyújtani, csak a befizetést kell rendezni.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem nem alapja a kifizető esetében a szociális hozzájárulási adónak, ezért a bérleti jogviszony nem érinti a Szocho fizetési kötelezettséget a Szocho törvény 455. § (2) bekezdés h) pont, és (4) bekezdés i) pontja alapján. Az adóelőleget ugyanis a kifizető számolja ki, vonja le, vallja be, és fizeti meg havonta az állami adóhatóságnak. A kifizető további kötelezettsége Art. 46.
Az ingatlan bérbeadás a forgalmi adózás rendszerében az egyik olyan ügylet, amely köztudottan mentes az adó alól. Az adómentesség azonban csupán főszabály, nem abszolút jelleggel érvényesül. Vannak olyan esetek, amikor az ingatlan bérbeadási tevékenységet végző adóalanynak - saját döntése alapján vagy a törvény erejénél fogva - adófizetési kötelezettsége keletkezik. A személyi kedvezmény tekintetében a magánszemélynek írásos nyilatkozattételi kötelezettsége létezik, melyben összegszerűen indokolni köteles a levonás jogalapját és mértékét. A lehetséges költségelszámolást illetően, amely szintén előzetesen nyilatkozatköteles a magánszemély részéről az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg (bérleti díj) 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek, akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak maximum 50%-ig. Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania.
A különböző adózási módok és példák
Ingatlan bérbeadással foglalkozó társaság (áfa alany), a bérlőjétől, 1 havi bruttó bérleti díjnak megfelelő óvadékot kért be. Az óvadékról számla nem készült (tudomásunk szerint nem kell), a befizetést a szerződés és a pénztárbizonylat igazolta. A bérlő a bérleti jogviszonyát felmondta, valamint az utolsó esedékes bérleti díj kötelezettségébe az óvadék beszámítását kérte, fizetésképtelenségére hivatkozva. A bérbeadó elfogadta a feltételeket. Az utolsó esedékes bérleti díjról azonban elmaradt a számla kiállítása, így az óvadék nem került felhasználásra, viszont az a bérbeadót illeti meg. A teljesítés időpontja 2005. évi. Helyesen gondoljuk-e a hiba javítását: - Az elmaradt bérleti díjról kiállítjuk a számlát az eredeti teljesítési időponttal, 2006. évi kiállítási dátummal. - A teljesítés időpontja szerinti áfa bevallást (havi bevalló) önellenőrzéssel helyesbítjük. - A hiba összege nem jelentős, az árbevételt a tárgyévi árbevételek között elszámoljuk. - Az óvadék összegével, a kiállított számla szerinti követelést összevezetjük. A bérlő magánszemély, továbbá nem fellelhető a tartózkodási helye. Aznyilatkozatát, az óvadék felhasználásáról szóban tette.
Összegyűjtött adózási szabályok az ingatlan-bérbeadásra
- Az ingatlan kiadásával szerzett bevétel adóköteles jövedelemnek számít.
- De kötelező számlát adni? Mindenképp rendelkeznünk kell adószámmal lakáskiadáskor?
- Hogyan számoljuk ki az adó mértékét? Kell fizetnünk adóelőleget?
- Létezik mentesség az adófizetési kötelezettség alól?
- Magánszemély ingatlan bérbeadása után önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, az összevont adóalap részeként, mértéke 15%.
- Az adózási lehetőségek közé tartozik a 10% költséghányad vagy tételes költségek igazolása.
- Az Áfa-törvény hatálya alá tartozó esetekben számlát vagy számviteli bizonylatot kell kiállítani.
- Az ingatlan bérbeadás adómentes lehet bizonyos körülmények között, de ez nem abszolút, és a feltételek figyelembevételét igényli.
Az önálló tevékenységből származó bevételt az Szja törvény 2., 4. mellékletének rendelkezései szerint kell figyelembe venni. Fontos, hogy nem számít bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személytől nyújtott szolgáltatás díja, amelyet a bérbeadó a bérlőre arányosan áthárít a rezsibe vagy közüzemi szolgáltatások díjára vonatkozóan. A közös költséggel kapcsolatos elszámolások a bérlőkre vonatkozóan részben kedvezőek lehetnek, például 10% költséghányad vagy tételes költségelszámolás alapján. A közös költségek elszámolása a közös üzemeltetés költségei között történik, és a bérlőkre részletezett éves szintű költségeket rögzíti a elszámolás.
A rezsiköltségek továbbhárítása és a közös költségek helyes elszámolása érdekében a bérbeadónak belső szabályzatot kell kialakítania és azt a bérlőkkel elfogadtatnia. A számlázási és elszámolási ügyletek közötti összhang megteremtése érdekében megfontolandó a közös költségek vetítésének és a rezsiköltségek időbeli elszámolásának pontos meghatározása. A közös költség elszámolása a bérlőnkénti bontásban történik, és a bérlőket terhelő költségek a pénzügyi műveletek között kerülnek feltüntetésre a könyvelésben.

tags: #berleti #dij #szamla #kialliats
