Ingatlan-bérbeadás adózása és bérleti díj tartalmazza

A leírtak általános tájékoztató jellegűek, nem minősülnek adótanácsadásnak.

Mindkét módszer esetén a megállapított jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni.

Az SZJA kulcsa jelenleg 15%.

A 10%-os költséghányad alkalmazásának lényege, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel 90%-át kell jövedelemnek tekinteni.

Például ha az éves bérleti díjbevétel 3.000.000 Ft, akkor a 10%-os költséghányad 300.000 Ft.

A módszer előnye az egyszerűség: nem kell minden költséget külön számlával igazolni, és a számítás gyorsan elvégezhető.

Fontos azonban, hogy a 10%-os költséghányad választásakor az értékcsökkenési leírást és az egyéb igazolt költségeket sem lehet külön érvényesíteni.

Az ingatlan-bérbeadásnál gyakori kérdés, hogy a bérlőtől átvett rezsi vagy közüzemi díj bevételnek számít-e.

Vannak azonban fontos kivételek.

Ha a bérleti szerződésben egyetlen fix összeg szerepel, amely tartalmazza a bérleti díjat és a rezsit is, akkor ez általában bevételként kezelendő.

Tegyük fel, hogy a bérleti díj havi 250.000 Ft, vagyis éves szinten 3.000.000 Ft.

Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó nyilvántartja a bevételeket és az ingatlan-bérbeadással kapcsolatban felmerült, igazolható költségeket.

Nem elegendő azonban csak mechanikusan a 10%-os határt nézni.

Ugyanez 10%-os költséghányaddal 405.000 Ft adót eredményezne.

Tételes költségelszámolás esetén bizonyos feltételekkel értékcsökkenési leírás is elszámolható.

Tegyük fel, hogy az ingatlan bekerülési értéke 10.000.000 Ft, és téglaépületként évi 2%-os értékcsökkenési kulcs alkalmazható.

Tegyük fel, hogy az 50 m2-es lakásból csak egy 20 m2-es szobát adunk ki.

Magánszemély ingatlan-bérbeadóként bizonyos esetekben adószám nélkül is végezhet bérbeadási tevékenységet.

Ha a bérlő számlát kér, vagy a bérbeadó számlát kíván kiállítani, akkor adószámra van szükség.

A bevételekről és a költségekről érdemes külön nyilvántartást vezetni, például táblázatban.

A korábbi években az ingatlan-bérbeadásnál felmerülhetett EHO-fizetési kötelezettség, de ez a szabály már nem aktuális.

A szociális hozzájárulási adóval kapcsolatban mindig az aktuális szabályokat kell ellenőrizni, mert egyes jövedelemtípusoknál eltérő szabályok érvényesülhetnek.

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része, ezért az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni.

A korábbi években használt 18SZJA, 23SZJA vagy más évszámos nyomtatványok csak az adott adóévre vonatkoztak.

A magánszemély bérbeadónak általában negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megállapítania és megfizetnie az adóelőleget.

Az adóelőleg számításakor össze kell adni az adott negyedévben megszerzett bevételeket, majd a választott módszer szerint figyelembe kell venni a költségeket.

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az összevont adóalap része.

Tévedésre adhat okot, ha valaki egyéni vállalkozóként alanyi adómentes, és emellett magánszemélyként ingatlant is bérbe ad.

Az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban 20 millió Ft.

Nincs minden helyzetben optimális módszer.

A döntés előtt érdemes mindkét módszerrel kiszámolni a várható éves adót.

Fontos figyelmeztetés: A cikk általános tájékoztató jellegű. Az adózási szabályok változhatnak, és egyedi élethelyzettől függően eltérő következményekkel járhatnak.

Létrehozva: 2023. június. Módosítva: 2023. július.

Hogyan számlázzuk ki a bérleti díjat?

Az ingatlanbérbeadás egy olyan folyamat, amely sok felelősséggel jár mind az ingatlan tulajdonosa, mind a bérlő számára.

Az ingatlan bérleti szerződése egy hivatalos megállapodás az ingatlan tulajdonosa és a bérlő között, amely meghatározza az ingatlan bérbevételének feltételeit.

A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell az ingatlan adatait, a bérleti időtartamot, a bérleti díjat és egyéb költségeket (pl. rezsi), az ingatlan használatának célját, a fizetési módot és az esetleges egyéb feltételeket.

Az ingatlan bérleti díja az a pénzösszeg, amelyet a bérlő fizet az ingatlan tulajdonosának a használatért cserébe.

Az ingatlanbérbeadás az Áfa tv. 6. § (1) bekezdése alapján olyan gazdasági tevékenység, amely áfaalanyiságot keletkeztet.

Nem adószámos magánszemély a bérleti díjról az ÁFA törvény szerinti bizonylatot: számla, nyugta NEM TUD kiállítani.

Az ÁFA törvény számos esetet sorol fel, amelyben a számla/nyugta helyett lehetővé teszi a számviteli bizonylat alkalmazását.

FONTOS: Az ÁFA törvény szerint bizonyos közüzemi szolgáltatások kedvezményes adómértékkel adózhatnak, vagy akár ÁFA körön kívüli tételek is lehetnek.

Az ingatlan bérbeadás teljesítése lehet alkalmi, eseti jellegű vagy folyamatos teljesítésű.

Ha a bérbeadás folyamatosan teljes, akár határozatlan időre kötött szerződés keretében történik meg a bérbeadás, akkor a folyamatos teljesítésű / időszakos elszámolás (Áfa tv. 58. §) szabályai szerint kell eljárni.

A bérleti díjról szóló számlának tartalmaznia kell az ingatlan adatait, a bérleti időszakot, az adott időszakban fizetendő bérleti díjat, kapcsolódó költségeket az ÁFA-t és az összesítő összeget.

Különbség van a lakás bérleti díj és az iroda bérleti díj számlázása között, mivel az adózási szabályok és előírások különböznek ezekre az esetekre vonatkozóan.

Irodát magánszemély nem adhat bérbe, csak lakást.

Általános forgalmi adó (ÁFA): Az irodabérleti díj általában az általános forgalmi adó hatálya alá tartozik, amelynek jelenlegi kulcsa Magyarországon 27%.

Számlázási kötelezettség: Az irodabérlőknek kötelező számlát kiállítani az irodabérleti díjról, amely tartalmazza az adóköteles jövedelem összegét, az ÁFA összegét és az adómentességre vonatkozó információkat.

Ezekre figyeljünk a szerződésben bérlőként és bérbeadóként.

A bérleti szerződés egy olyan okirat, amely egyaránt védi a bérbeadó és a bérlő jogait.

Egy ingatlan bérbeadásakor, bérlésekor nem mindegy, hogy mi szerepel az albérleti szerződésben.

E négyféle okirat alapvetően abban különbözik, hogy kik az aláírók, vannak-e tanúk és a szerződéskötés milyen hivatalos személy előtt történik.

Ellenjegyzéssel ellátott magánokirat esetén a szerződéskötés a bérlő és a bérbeadó között egy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jelenléte előtt történik.

A fenti okirattípusok közül a bizonyító erőt figyelembe véve a közokiratba foglalt szerződéstípus a “legerősebb”, ugyanis ennél akár bírósági eljárás nélkül is lehet érvényesíteni az esetleges szerződésszegéssel járó jogkövetkezményeket.

A bérleti szerződés egyik legfontosabb feladata, hogy nyilatkozik a bérbeadó és a bérlő személyével kapcsolatban.

Miért olyan fontos ez?

Előfordult már, hogy valaki az ingatlan bérbeadójának kiadva magát beszedte a gyanútlan bérlőktől a kauciót, majd kiderült, hogy nem volt joga a bérlemény felől rendelkezni.

De a másik oldalon, a bérbeadó oldalán is van mitől tartani, ha nincs rögzítve, hogy a szerződés szerint ki jogosult a bérlemény használatára, vagyis ki lesz a bérlő.

A bérbeadó az a fél, aki jogosult a bérlemény bérbeadásával kapcsolatban rendelkezni.

Általában maga az ingatlan tulajdonosa a bérbeadó, de előfordulhat, hogy az ingatlan tulajdonosának a meghatalmazottja lesz az, aki ugyan nem tulajdonos, de jogosult az ügyben eljárni.

Bérlőként a bérleti szerződés megkötésekor ezért ellenőrizzük, hogy a bérbeadó valóban jogosult-e arra, hogy a bérleti szerződést megkösse.

A bérlő az a fél, aki a bérleti szerződés aláírásával jogosult a bérleményt bérleti díj fejében használatba venni.

Ha bérbeadóként biztosra szeretnénk menni, érdemes a bérleti szerződésben arra is kitérni, hogy a bérlő mellett más is használhatja-e az ingatlant.

A bérlő személye mellett a bérleti szerződésben fontos nyilatkozni arról, hogy a bérlő bejelentkezik-e az adott lakcímre tartózkodási helyként.

Ha igen, akkor érdemes arról is megegyezni és nyilatkozni, hogy a bérleti szerződés lejárta, felmondása után a bérlő köteles kijelentkezni.

A kijelentkezéssel kapcsolatban az ingatlan tulajdonosa és haszonélvezője is intézkedhet egy lakcím- és tartózkodási hely fiktívvé nyilvánítási eljárás keretében.

A bérleti szerződés a bérlemény használatával kapcsolatban rendelkezik.

A bérleményről szóló szakaszban fel kell tüntetni a bérlemény legfontosabb adatait, és itt kell tisztázni azt is, hogy a bérlő a bérlemény egészét vagy csak egy részét jogosult használni.

Az albérleti szerződés bérleménnyel kapcsolatos részében érdemes rögzíteni, hogy a bérlemény milyen műszaki állapotban kerül átadásra.

A bérleti szerződésnek célszerű tartalmaznia, hogy bútorozott vagy bútorozatlan bérleményről van-e szó.

Fontos a szerződésben pontosan rögzíteni a bérlemény műszaki állapotát is.

Ez leginkább a bérleti szerződés lejárta vagy felmondása után válik igazán fontossá.

A bérlemény használatáért a bérlő bérleti díjat köteles fizetni a bérbeadó számára.

A bérleti szerződésben a bérleti díj összegén felül ki kell térni a fizetési módra és a fizetési határidőre is.

Bár a köznyelv kaucióként ismeri, de jogi környezetben valójában óvadékról van szó.

A kaució, avagy óvadék a bérbeadó biztosítéka, amiből fedezheti az őt ért esetleges károkat.

A bérleti szerződésben nemcsak a kaució mértékét fontos tisztázni, hanem rendelkezni kell azon esetekről is, amikor a bérbeadó a kaució egy részére vagy teljes egészére igényt tarthat.

A bérleti szerződés időtartamát tekintve beszélhetünk határozott idejű bérleti szerződésről és határozatlan idejű bérleti szerződésről.

Az előbbi, ahogyan a nevében is szerepel egy előre meghatározott időtartamra szól, jellemzően félévre vagy egy évre.

A határozott idejű bérleti szerződés nagyobb biztonságot jelent a bérlő és a bérbeadó számára, mint a határozatlan idejű bérleti szerződés, de egyúttal nagyobb kötöttséget is jelent.

A legfontosabb elemekről már szót ejtettünk, de azért vannak még olyan tartalmi elemek, amelyeket szintén érdemes írásba foglalni.

Ilyen például a bérlemény használatával, a bérlő és a bérbeadó közötti kapcsolattartással és a bérlemény kiürítésével kapcsolatos rendelkezések.

A bérlemény használata tág fogalom.

Egy részét már részben érintettük, hiszen társasházi ingatlan esetén a bérlő köteles betartani a társasházi szabályokat.

De szintén a bérlemény használatához kapcsolódik, hogy a bérlő jogosult-e a bérleményt egy harmadik fél számára kiadni.

Főleg hosszú távú bérlés esetén felmerül az átalakítás kérdése.

A bérleti szerződésben meg kell határozni, hogy a bérlő jogosult-e bármiféle átalakítási munkát elvégezni.

Számos jogi kérdésben kulcsfontosságú, hogy mind a bérlőt, mind a bérbeadót el lehessen érni.

Ezért tanácsos a bérleti szerződésben meghatározni, hogy a bérlővel és a bérbeadóval milyen elérhetőségen lehet felvenni a kapcsolatot.

A bérleti szerződés felmondásakor vagy lejártakor a kényes pont a bérlemény kiürítése.

Ha bérbeadóként biztosra szeretne menni valaki, hogy nem jár úgy, hogy a bérlő nem hajlandó elhagyni a bérleményt, akkor a legjobb, ha még a bérleti szerződés megkötésekor közjegyző előtt tett közokirat formájában a bérlő kötelezettséget vállal a bérlemény kiürítésére a bérleti szerződés megszűnése esetén.

Ez azért fontos, mert az ilyen okirattal akár peres eljárás nélkül is érvényesítheti a bérbeadó a jogait.

Hogy mit tehetünk, ha a bérlő nem hagyja el az ingatlant?

Az ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban még mindig sok a tévhit.

Ezeket szeretném eloszlatni ezzel a bejegyzéssel.

Az első és legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy magánszemély vagy vállalkozás ad bérbe, a második kérdés pedig, hogy a bérbevevő magánszemély vagy vállalkozás.

Nézzük a lehetőségeket!

A legegyszerűbb variáció, amikor magánszemély ad bérbe magánszemélynek.

Réges-régen ehhez adószámot kellett kiváltania a bérbeadónak, 2010. augusztus 16. óta már erre sincs szükség.

Egyszerűen a felek kötnek egy bérleti szerződést, a pénz átvételéről pedig mindig készítenek készpénzes bizonylatot, vagy ha utalással történik a fizetés, akkor a bankszámlakivonat lesz a bizonylat.

Majd pedig erre a bruttó bérleti díjra a bérbeadó kiszámítja az SZJA-t (EHO-t 2018-tól már nem kell fizetni, előtte is csak akkor kellett ha a bérleti díjból származó jövedelem éves szinten 1 millió Ft felett volt) annak megfelelően, hogy a költségelszámolásos vagy a 90%-os szabályt választotta.

Az SZJA-t negyedévente a negyedévet követő hó 12-ig erre a bankszámlaszámra kell utalni: 10032000-06056353-00000000.

Közleménybe csak az adóazonosító jelet (esetleg adószámot ha az is van régről) szabad írni, mert az alapján tudja a NAV beazonosítani az utalást!

Végezetül pedig az év végi SZJA bevallásában a bérbeadó feltünteti ezt a jövedelmet a megfizetett adóval együtt, és ha jól számolta év közben az előlegeket, akkor már különbözetet sem kell fizetnie május 20-ig.

FONTOS: 2019-ig ha a közműveket nem íratták át a bérlő nevére, hanem a bérbeadó nevén maradtak, de a bérlő ezt is megtérítette számára, akkor bizony a rezsi összege is bevétel volt a bérbeadónál!

Tehát nem volt mindegy, hogy melyik fentebb említett elszámolási módot választotta!

2019. január 1-jétől viszont a rezsi nem minősül se bevételnek, se költségnek ilyen esetben.

Egyetlen eset maradt, amikor elszámolható költségként, ha a bérleti díj eleve tartalmazza a rezsi összegét is, és azt nem külön elszámolás alapján téríti meg a bérlő.

A másik leggyakoribb változat, hogy magánszemély ad bérbe vállalkozásnak.

Ekkor bizony nem járható az előző út. Sőt, szigorúan TILOS, hogy a bérbeadó önállóan intézze az SZJA fizetést!

Ugyanis a törvény szerint a vállalkozó kifizetőnek minősül, és kutya kötelessége havonta bérszámfejteni a bérleti díjat, levonni az adót, azt elutalni a NAV felé, a magánszemélynek pedig csak a nettó bérleti díjat kifizetni.

Természetesen ugyanúgy mint egy bér esetében az éves kifizetésekről legkésőbb következő év január 31-ig igazolást ad a magánszemély részére, akinek fel kell tüntetnie ezeket az adatokat a saját SZJA bevallásában, de különbözet már itt sem fog keletkezni.

Nézzük mi a helyzet, ha vállalkozás ad bérbe!

Egyrészt vállalkozás csak akkor adhat bérbe, ha az ingatlan a saját tulajdonában áll, vagy pedig hivatalosan bérli azt (akár magánszemélytől, lásd az előző esetben ilyenkor mi az eljárási rend).

Az ingatlanbérbeadás áfa szempontból egy mentes tevékenység, azaz függetlenül attól, hogy alanyi mentes vagy pedig áfás a vállalkozásunk, ezt a tevékenységet biztosan áfa nélkül fogjuk leszámlázni.

A csavar annyi a dologban, hogy ha a vállalkozásnak az előnyösebb, akkor áfássá teheti ezt a tevékenységét, és akkor természetesen ugyanúgy 27% áfával számlázza ezen bevételeit bárki felé is adja ki az ingatlant, legyen az magánszemély vagy egy másik vállalkozás.

Általában azok a cégek választják ezt, akik eleve főtevékenységként végzik a bérbeadást, hiszen akkor minden költségük áfa tartalmát is levonásba helyezhetik, ami felmerül ezzel kapcsolatban.

Viszont a kisebb cégek, akik csak alkalomszerűen adnak bérbe sokszor jobban járnak, ha maradnak a mentes számlázásnál (ekkor ne felejtsük el arányosítani azon költség számlák áfa tartalmát, amelyeket nem tudjuk tételesen tevékenységenként elkülöníteni).

Infografika: Az adózási módszerek összehasonlítása

Itt említeném meg, hogy ez az ügylet az időszakos elszámolású ügyletek csoportjába tartozik, és ha számlát kell írnod, akkor ennek nem egyszerű szabályait különösen tanulmányozd át!

Ehhez ebben a bejegyzésemben találsz segítséget.

Ha pedig katás vállalkozó vagy, akkor biztosan tudod, hogy maximum magánszemélyként végezheted a bérbeadási tevékenységet, és katás vállalkozóként nem, viszont itt is van több csavar.

Egyrészt mindenképpen be kell jelentkezned adószámos magánszemélynek erre a tevékenységre (‘T101E jelű nyomtatványon).

Nem kapsz új adószámot, hanem a meglévő marad, csak a törzsadataidba felvezetik, hogy ezt önálló és nem vállalkozói tevékenységként végzed.

Illetve ha alanyi mentes vállalkozó vagy, akkor bizony a 12 milliós alanyi mentes keretedbe a bérbeadásból származó bevételed is beleszámít, és ha a kettővel együtt átléped a keretet, akkor a vállalkozói tevékenységed áfássá válik, míg a bérbeadás a tevékenység jellegére tekintettel marad mentes, ahogy azt fentebb már ecseteltem.

És hogy miért is kötelező az adószám ebben az esetben? Mert bérbeadás tekintetében a magánszemély csak akkor mentesülhet annak megszerzése alól, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: - nem egyéni vállalkozó, - tevékenysége kizárólag adómentes ingatlan-bérbeadás, - nem akar áfás lenni erre a tevékenységre, - közösségi adószám kiváltására nem kötelezett.

tags: #berleti #dij #tartalmazza

Népszerű bejegyzések: